Vita:Káhún

Legutóbb hozzászólt Lassi 16 évvel ezelőtt a(z) ON:Szenuszert témában

 :) – Alensha üzi m 2007. december 6., 21:06 (CET)Válasz

Azért igen érdekes al-Láhún neve. al-Láh ti. = Alláh, Allah, az -ún pedig egy rendes hímnemű többesszám. Namostakkor mivan? :O Valahogy megpróbálok utánakérdezni, a nyelvi lektorunk történetesen egyiptomi, és érdeklődik az egyiptológia iránt. Más kérdés, hogy elég alacsony szinten. – al-Mathae Vita 2007. december 7., 12:27 (CET)Válasz

És nem lehet "istenek" értelemben, mert a „Láh” kizárólag az egyisten neve, az istenségeket az eredeti „iláh” név illeti. – al-Mathae Vita 2007. december 7., 12:28 (CET)Válasz
És valami régi név torzult alakja? – Lassi vita 2007. december 7., 12:41 (CET)Válasz
Én is gyanítom, mert azért ilyen nincs. – al-Mathae Vita 2007. december 7., 12:44 (CET)Válasz
na végre ezt is tudom. mindig kíváncsi voltam rá, hogy ha Allah csak az egy istent jelenti, akkor hogy mondják, hogy pl. ókori görög istenek... – Alensha üzi m 2007. december 7., 12:42 (CET)Válasz

Akkor miért nem kérdezted meg? :> – al-Mathae Vita 2007. december 7., 12:44 (CET)Válasz

mert sose jutott eszembe, amikor wiki- és mathaeközelben voltam :D – Alensha üzi m 2007. december 7., 14:54 (CET)Válasz

Off szerkesztés

Az "ilyen nincs" ürügyén hadd osszak meg egy sztorit veletek, hogy az elképzelhetetlen megtörténik. (Hogy stílszerű legyek, Szombathy Zoltántól hallottam, aki valakitől hallotta.) Tudvalevőleg a korai arab írott munkákban többnyire volt forráshivatkozás, mégpedig hagyománylánc (isznád) formájában, ami pedig kb. így néz ki, hogy "mesélte nekem A, aki B-től halotta, aki az apjától, aki C-től, aki D-től...". Namármost van az úgy, hogy bevallják: nem tudni, kitől hallotta, és így fejeződik be: "aki D-től, aki pedig valakitől hallotta". És olyan is van, hogy a végső forrás Isten, mondjuk látomás vagy álom formájában. ("aki D-től, aki pedig magától Istentől".) Mivel azonban a korai arab kéziratos irodalom másolásáért műveletlen írnokok feleltek, ráadásul a pongyola íráskép miatt is gyakoriak voltak a félreolvasások, állítólag előfordult egy ilyen: "aki D-től hallotta, aki Istentől, aki valakitől.") Komoly fejtörést okozott az illető kilétét illetően, amíg rá nem jöttek, hogy elég durva félremásolásról van szó... – al-Mathae Vita 2007. december 7., 12:51 (CET)  :DDD – Alensha   üzi m 2007. december 7., 14:53 (CET)Válasz

ON:Szenuszert szerkesztés

Kedves Alensha!

A Szeszosztrisz semmivel sem rosszabb alak mint a Szenuszeret, Szenvoszeret vagy ennek más formája. Az első egy görögösített alak, amelyet Hérodotosz már akkor lejegyzett, amikor még bőven akadtak olyanok, akik valóban olvasták az óegyiptomi nyelvet. A többi alak egy csak másalhangzókat író nyelv kiejtésének toldozott-foldozott rekonstruálási kisérlete, amelyet helyességét meglehetősen nehéz ma már ellenőrizni. – Lassi vita 2007. december 7., 13:34 (CET)Válasz

A többinél is a nemgörögös nevet használjuk, pl. Amenhotep és nem Amenóphisz, Thotmesz és nem Thutmózisz, akkor már jobb, ha következetesek vagyunk. A Szeszósztrisz mindenképpen torzult alak, valószínűleg jobban, mint a Szenuszert, legalábbis én nem látom, hogy a sn-wsrt alakba hogy került ennyi sz és hogy maradt ki az n. Szerintem jobban megbízhatunk a rekonstruált alakban, mint egy eleve torzult változatban, amit egy egyiptomiul valószínűleg nem is tudó görög jegyzett le. – Alensha   üzi m 2007. december 7., 14:52 (CET)Válasz

Amit írsz, annak az első fele rendben is van, az etimológiai részletekbe és, hogy mi mivé változhat, viszont ne menjünk bele, mert akkor mindjárt előkeresem a jegyzeteim közül a "Hogyan lett a Men-Nefer-Pepi-ből a mi Egyiptom szavunk" című óra jegyzeteit, azt meg inkább te sem szeretnéd!:))) Ami Hérodotoszt illeti, ő valószínűleg valóban nem tudott egyiptomiul, viszont közvetlenül érintkezett azokkal a fazonokkal akik még olvasták a régi szövegeket: - YES, MADAAM, LOOK, LOOK KARTÚÚS!! ismerős ugye Egyiptomból? :)) Üdv: – Lassi vita 2007. december 7., 15:20 (CET)Válasz

Ja, még egy utolsó megjegyzés, amilyen érveléssel a nem túl sűrűn szoktam élni. Igazhangangú Kákosy tanár úr is használta mindkét formát óráin elsősorban a görögöset. – Lassi vita 2007. december 8., 10:06 (CET)Válasz

Visszatérés a(z) „Káhún” laphoz.