Vita:Khuzdul nyelv
Legutóbb hozzászólt LvT 16 évvel ezelőtt a(z) Legjobb? témában
Ezen a szócikken még nincs megfelelően kitöltött {{Nyelv infobox}} (?)!Változtass ezen az infoboxkészítési útmutató és az infoboxsablonok segítségével! |
A valák adnák, hogy ne legyen jogot sértő ez írás, ami egyszer csak kipattant írója billentyűzetéből; meg hogy folytatódása légyen, tanulságul eljövendő koroknak. Gubb 2005. május 9., 20:08 (CEST)
Hű! Mennyi ideig írtad ezt az oldalt? :DNeruo 2006. április 11., 19:16 (CEST)
Légysz röv kib szerkesztés
Légy olyan kedves a „pl.” rövidítésen kívül mindent bonts ki, vagyis írd ki teljesen. Kösz! Amúgy miért használsz 񪂧 formájú krixkraxokat, amikor a betűket magukat is beleírhatnád a szövegbe? (Khazâd ai-mênu!) --grin ✎ 2005. május 14., 20:27 (CEST)
Legjobb? szerkesztés
Erre raknék egy {{legjobb}}
(?)-at, de nem tudom eldönteni, hogy teljesen rendben van-e.
Pl. ez a számos jelölés melyik forrásból származik?
-- nyenyec ☎ 2007. szeptember 15., 15:45 (CEST)
- Arra gondolsz, hogy pl. 1a2a3? Végülis mindegy, mert ha google-ben rákeresel egy ilyenre, akkor sok khuzdulos oldalt ad ki. Helge Fauskanger is ezt a jelölést használja [1] Annak eldöntése, hogy teljesen rendben van-e elég nehéz feladat. Kevés ember akad, aki végigolvassa ezt. Összevetve az ardalambionnal (amit azért elfogadhatunk standardnek), meg néhány más forrás szúrópróbaszerű összehasonlításából számomra úgy tűnik, teljesen rendben van. Valóban a legjobb magyar nyelvű cikk a témában.--Neruo 2007. szeptember 28., 13:14 (CEST)
- A sémi nyelveknél a „ragozás” bemutatásakor az a szokás, hogy egy hagyomány szentesítette gyökön mutatják be a képezhető alakokat. Ez a gyök a héber esetén a P‛L (pe, ajin, lamed) ’tesz, csinál’ igei gyök. A héberben a képezhető alakokat is ennek alapján nevezik el: niPh‛aL, Pi‛eL stb., vö. [[2]]. Innen az arabisztikában is kezd terjedni a megfelelő F‛L gyök szerinti terminológia [[3]].
- Mivel a khuzdûlban [még] nincs ilyen nyelvészeti hagyomány, teljesen rendben lévőnek látszik a gyökmassalhangzók sorszámát feltüntetni a „képletekben”. Ez egyrészt érthetőbb is, másrészt a kicsiny korpusz miatt nincs is olyan gyökünk, amelyiken a teljes (feltételezhető) ragozási paradigmát be lehetne mutatni. -- LvT 2007. december 3., 15:41 (CEST)