Vita:Ki zsidó?
|
Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Ez egy haláchikus kérdés. Ha önálló szócikkben egyáltalán helye van, akkor valami más név kellene. Ennek így vajmi kevés az értelme. (Tartalma meg nincs is.) – eLVe kedvesS(z)avak 2009. május 17., 23:26 (CEST)
Haláchikus kérdés lenne, amennyiben csak az érdekelne bennünket, hogy a vallási törvények mit szólnak a kérdéshez. Azonban nem csak az az érdekes, fontos, hogy mit rögzít Izrael ún. hazatérési törvénye (nem éppen azt, amit a halácha felelne a kérdésre, ugye...), és az is, hogy más egyéb alkalmakkor (nürnbergi törvények pl.) mik voltak a meghatározás szempontjai. Ez azonban így együtt mind a zsidóság szócikk egyik érdekes alpontja lehet, de semmiképp sem önálló cikk, és főleg nem ezen a néven. Bennó
fogadó 2009. május 18., 01:01 (CEST)
"népnyelv" szerkesztés
Sok helyen a zsidó a boltos, vallástól származástól függetlenül. Szerintem ez is megérne egy bekezdést hozzáértő tollából (billentyűzetéből)
Javaslat átnevezésre szerkesztés
Javaslom, hogy a cikk címe Ki a zsidó? helyett Ki zsidó? legyen, mivel a határozott névelő más jelentést ad a címként szereplő kérdésnek, mint a cikk témája. Ugyanis a jelenlegi cím úgy hangzik, mintha lenne egy csoport, amiben (állítólag) van egy zsidó, és valaki rákérdez, hogy ki az. A javasolt cím ezzel szemben sokkal inkább magára az identitás kérdésére utal. A különbség kb. akkora, mint a következő két kérdés közt: 1) Te vagy a zsidó? 2) Te zsidó vagy? Timur lenk disputa tettek 2012. augusztus 26., 21:21 (CEST)
támogatom Rob beszól(...) 2012. augusztus 29., 11:33 (CEST)
Egy nagyszülő szerkesztés
(Az izraeli hazatérés törvényhez) És arról az egy nagyszülőről hogy lehet/kell megállapítani, hogy zsidó? Annak is az egy nagy szüleje kell zsidó legyen? Vagy vallásosnak kell lennie? Di mi van, ha az a nagyszülő nem volt vallásos, de az ő mindkét szüleje igen? Timur lenk disputa tettek 2012. augusztus 26., 21:21 (CEST)
A származás számít (elsősorban a nőági, ennek történelmi okai vannak), nem a vallás gyakorlásának mértéke. A mai Izrael egy része ateista, de a zsidóságban a vallásosság megítélése nem olyan egyszerű, egy bizonyos kor előtt pedig a nem-vallásosság nem volt jellemző a zsidóságban. --eLVe abcdefg 2012. augusztus 29., 13:09 (CEST)
- Ezt értem, de a származást/nemzetiséget ki/mi bizonyítja? Mert gondolom a születéskor a hitközség állít ki valami papírt, és ez is a szülők zsidósága alapján. A hitközség pedig vallási és nem "rassz"-intézmény. (vö. ha valaki mondjuk r. katolikus szülők gyereke, ő attól nem minősul katolikus "származásúnak", és nem is tekinti senki katolikusnak, míg meg nem keresztelik/keresztelkedik.) Továbbá, ha egy nő betér, akkor onnantól az ő leszármazottai is zsidó nemzetiségűnek/származásúnak számítanak? Timur lenk disputa tettek 2012. augusztus 31., 09:58 (CEST)
- Ma mi bizonyítja a származást? A születési anyakönyvi kivonat, illetve a mögötte lévő hivatalos iratok (illetve konkrét személyek, rokonok). Ennek a megfelelői minden korban megvoltak. Illetve régebb a családok gyakorta maguk is számon tartották a saját genealógiájukat (értsd: akár a teljesen átlag családok is).
- (Azt pontosan nemtudom, h mi van akkor, ha minden irat elveszett (és akár egyetlen rokon vagy ismerős sincs életben), de a zsidóságban sok esetben a megengedő álláspont dívik, vagyis a konkrét esetben: miért vallaná magát zsidónak valaki, ha nem az, mivel a zsidósághoz tartozás túl sok előnnyel nem jár.)
- A zsidóságban a vallás és a származás (vagy az adott néphez való tartozás – a "rassz" itt egy elég rossz konnotációjú szó) nem választható el egymástól. Aki zsidó vallású, az egyszersmind zsidó is. A hitközség pedig elsősorban is zsidó intézmény, a régebbi korokban meg egyértelműen ez volt a(z egyik) legfőbb zsidó intézmény, az hogy vallási is, magától értetődik.
- A nemzetiség más: lehet valaki izraeli zsidó, magyar, iraqi, stb. A közös az, hogy zsidó. Az iszlám és a kereszténység is hasonló, azzal a különbséggel, hogy utóbbi kettő nem egy konkrét néphez kötődik, mivel mindkettő expanzív, vagyis térítő vallás, míg a zsidó nem az, csak befogadó.
- A katolikus (ill. általában a keresztény) "származásba" én nem akarok belemenni, de a megkeresztelkedés az csak 'de iure' dolog. Akinek a szülei keresztények az 'de facto' szintén kereszténynek minősül (különösen belülről nézve; zsidónak, muzulmánnak, buddhistának, pogánynak vagy egyébnek mindenesetre nem; egy nem túl régi és igen szomorú korszakban éppen ez alapján különítették el az embereket.)
- Aki betér, az onnantól teljes jogúan zsidó, akár férfi, akár nő, felmenőktől függetlenül (hisz különben nem is kéne betérnie), tehát a leszármazottai is azok. A nőági leszármazás előtérbe helyezését speciális (és történelmi) dolgok indokolták.
Vannak egyébként zsidó oldalak, amiken ilyen (vagy bármilyen) kérdéseket fel lehet tenni és konkrét (és kimerítő) válaszokat adnak (ha megtalálom, majd ideteszem). A kérdéseid mindenesetre arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a cikk feltétlen rendesen megírandó. :) --eLVe abcdefg 2012. augusztus 31., 14:37 (CEST)