Vita:Likacsosházúak
|
Ez a szócikk témája miatt a Mikrobiológia-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Alfa-ketosav (vita), értékelés dátuma: 2024. június 21. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
A likacsosházúak nem állatok, ezért levettem a WPÁLLAT sablont a vitalapról. - Kontos vita 2009. augusztus 27., 17:41 (CEST)
- Igaz, a mai kladista rendszerek szerint a rhizariák még a növények és állatok elkülönülése előttiek, tehát nem állatok, de sokan használják ma is Whitakker világait, és ezek minden önállóan mozgó, szerves anyagot fogyasztót állatként jelölnek meg. De végül is tök'mindegy
. Szerencsétlen egysejtűeknek nincs műhelyük. L András
Itt megtalálsz 2009. augusztus 27., 17:48 (CEST)
Nincs, de ez a lap akkor sem tartozik az állatok műhelyének érdeklődési körébe. Ha működne a biológia műhely és lenne cikkértékelő sablonja, akkor az ilyen szegény árvákat lenne mivel értékelni. De én semmiképp sem tenném rá a WPÁLLAT-ot – lehet, hogy bolond vagyok, de belefájdul a fejem már a gondolatba is. - Kontos vita 2009. augusztus 27., 18:00 (CEST)
Sziasztok! Lenne egy-két javaslatom a tartalommal kapcsolatban. Szerintem nem szerencsés a likacsosházúak elnevezés, jobb a foraminifera, mert így találkozik vele az ember többet (ugyanez igaz a radiolariákra a sugárállatkák helyett). Az elején le van írva, hogy kalcium-karbonát a ház, később, pedig, hogy kitin, kova, mész vagy üledék építi fel. Ez utóbbi a precíz, az "üledákházúakat" agglutinált foraminiferáknak nevezzük. Higyjétek el, legalább annyi bentosz foraminifera él(t), mint plankton, nem igaz, hogy bentoszból kevesebb van. A plankton taxonokra nem jellemző, hogy hideg vízben fordulnak elő gyakrabban, az agglutináltakra viszont igen. Kréta-tercier határ nincs, mivel nincs olyan mostmár, hogy tercier, esetleg informálisan. A precíz megfogalmazás a kréta-paleogén. A többkamrás taxonoknál nem csak az utolsó kamra lakott (ez a mellette levő képen átszik is, amin egy Ammonia látható, ami bentosz forma) Sokkal érdemibb hivatkozás lenne Géczy Barnabás: Invertebrata paleontológia című tankönyve (pontosabb információk is nyerhetők innen)Chofes vita 2010. december 23., 20:14 (CET)
Szabad a pálya. Az én tankönyveim még ezt tartalmazzák. Abban viszont nem értek egyet, hogy a tercier már ne lenne használatos, legfeljebb annyiban látok igazságot benne, hogy kort a korral, korszakot a korszakkal kellene párosítani, de ettől még így is egyértelmű, hogy milyen határról van szó. L András
pankuš→ 2010. december 23., 20:31 (CET)
- Illetve a szabad pályát az átfogalmazásra, pontosításra értettem. A Foraminifera/likacsosházú közül az utóbbi a magyar enciklopédiába való, akárhány gugli találat is jön egyikre vagy a másikra. Redirnek jó a latin név, de ha van neki magyar neve, azt kell használni. L András
pankuš→ 2010. december 23., 20:32 (CET)
Azt hiszem elég meddő vitát kéne folytatnunk, mert mást gondolunk/tudunk a dolgokról, bár rémlik, hogy beszéltünk már ezzel kapcsolatban... A Nemzetközi Rétegtani Bizottság által legújabban elfogadott rétegtani táblázatában (http://www.stratigraphy.org/upload/ISChart2009.pdf) nem szerepel tercier. Látszik az is, hogy a kréta ugyan olyan rétegtani kategóriába tartozik (időszak), mint a paleogén (vagy régebben a tercier, persze a kettő nem ugyan az). Tény, hogy egyértelmű, de nem precíz és pontos. Szerintem érdemesebb azt a nevet használni, amivel többet találkozik az ember (pl. e-mail vs. drótposta/villámposta, telefon vs. távbeszélő, videó/képmagnó).Chofes vita 2010. december 24., 13:13 (CET)
Az eszmecsere általában nem szokott meddő lenni. Abban per pillanat biztos vagyok, hogy aminek van magyar neve, azt magyar néven kell használni. Az átirányítások megoldanak minden problémát, és a cikk bevezetőjét lehet az idegen név ismertetésével kezdeni. Találkoztam már az új tagolással is, és bár vannak fenntartásaim ezek egy részével szemben, nyilván nem vagyok azok használata ellen. Ettől függetlenül a tercier egy bevett, és sokak számára ismert fogalom. Nekem az marad, akárhogy nevezik át, és gondolom nem én vagyok ezzel egyedül (bár hozzáteszem, hogy a tercier [am. harmadidőszak] és quarter [am. negyedidőszak] fogalmakat még az egyetemi/főiskolai oktatásban is használják és tanítják). Tehát: amennyiben a cikk tartalmában pontosítani való van, tedd meg. Akár még a terciert is átírhatod, különösebben nem zavar. De magyar neveket hagyjuk békén. Egyelőre még nem halt ki a magyar nyelv. L Andráspankuš→ 2010. december 24., 15:00 (CET)
- Maradéktalanul egyetértek – P/c vita 2010. december 24., 15:13 (CET)