Vita:Matematikadidaktika

Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Javaslom gyökeresen térjünk el a magyar "pedagógiatudomány" önnön értelmességét és létjogosultságát igazolni hivatott bikkfanyelvétől és fogalmazzunk érthető köznyelvi formában vagy a bölcsészet más ágaiban (történettudomány, filozófia) szokásos érthető de mégis tudományos stílusában. Ha ilyen szövegeket kell olvasnom megfájdul a fejem tőle és lehányom magam, ha arra gondolok, hogy tanár vagyok. Tárjunk értelmes dolgokat a köz elé ebben a témában, ha pedig nem tudunk, akkor Wittgensteinnel együtt hallgassunk. Felejtsük el az egyébként tökéletesen káros és a hagyományaitól teljesen elszakadt mai matematika tantárgypedagógiát. Térjünk vissza a "magyar iskolához" Lakatoshoz, Pólyához, ami megteremtette a matemtika tanításának filozófiai elméletét és mindeközben nézzünk körül és vegyük észre kiket tanítunk és mire. Mozo 2006. június 10., 20:23 (CEST)

Khmmm csak nagyon halavány sejtéseim vannak arról, mit szándékozol fent közölni. Tudnád a fenti hozzászólásodat khmmm operacionalizálni egy kicsikét, azaz konkrétabban megfogalmazni, mely mondatokat kifogásolsz, és mire kellene javítani? Egyébként nyitott vagyok bármilyen változtatásra. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 10., 20:26 (CEST)

Lényegében minden mondatba beleköthetnék. Egyrészt természetesebben kellene fogalmazni. Gubb kiválóan elsajátítottan azt a szaknyelvet, ahogy a pedagógusok és pedagógia pszichológusok kommunikálnak egymással, de ez egy fedőnyelv arra, hogy eltakarják, hogy semmit sem tudnak. A nagyok, a régiek még teljesen érthetően fogalmaztak. Aztán meg mi az a szörnyű első bekezdés? A matematikadidaktika akármynnyire is szomorú egy a tantárgypedagógiák közül és csak annyiban tekinthető tudománynak, amennyiben az értelmiségnek szükséges vele foglalkoznia. Másrészt mindenféle emberek agyament elméleteit úgy beállítani, mintha az lenne az objektív valóság nem tisztességes az olvasóval szemben. Mozo 2006. június 10., 20:34 (CEST)

Én a matematikai statisztikát tartom nemkisrészt áltudományos hókuszpókusznak, de távol áll tőlem, hogy így kezdjem a szócikkét ... a társadalomtudományok általában azért társadalomtudományok, mert beismerten messze állnak az objektivitástól (a természettudományok meg azért természettudományok, mert ezt nem képesek beismerni). Egyetlen tudomány van, és ez a filozófia. Na de eltértem a témától. Még mindig nem egészen értem, a konkrétumok tekintetében mit kellene kezdenem. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. június 10., 20:41 (CEST)

A matematikai statisztika védelmében annyit, hogy én a feleségem révén tanultam szociológiából matematikai statisztikát (nem ilyen hülye centrálishatárelosztlástételt meg hasonlókat, hanem értelmes analíziseket) és a végén kiszámoltuk hipotézisvizsgálattal, hogy mi annak a valószínűsége, hogy a Miép véletlenül jutott be a parlamentbe, meg ilyen nyalánkságokat. Egészen értelmes volt és élveztem. Sajnos a középiskolában megragadtunk annál, hogy van 26 szám és számoljuk ki a mediánját. Ez aztán tényleg siralmas fényt vetít a statisztikára, ami egyébként szociológiai alkalmazásaiban elég jó dolog. Mozo 2006. június 10., 23:51 (CEST)

Upsz linkek

Matematikaoktatás ma

• A matematika tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai OKI-cikk.
• Élő matematika- Hogyan válhatnak hasznossá és használhatóvá a matematikai ismeretek (Beszélgetés Vancsó Ödön kutatóval); ÚPSz; 2002 / 10.
• Somfai Zsuzsa: [1]

• [2]
• Tehetség matematikai kreativitás
• Németh László világkép-koncepciója
• Matematikai és nyelvi tehetség összefüggései?
• Módszertani formák gyakorisága tanároknál
• Tantárgypedagógia kontra elméleti didaktika a történelemtanításban

Az egyetemi matematikaoktatás aktuális kérdéseiről

Ezt a vitát a Vita:Fuzzy logika lapról tettem át ide. Mozo 2006. július 13., 09:27 (CEST)

A terminológiához csak annyit, hogy fuzzy halmaz, fuzzy logika szerintem kiváló magyar fordítás. Másrészt megnéztem szegény Lotfi Asker Zadeh angol szócikkét, hát amit ott logika címen hablatyolnak, az egyszerűen felháborító. Először is Arisztotelész a kor tudományos közvélekedését foglalta írásba (például "reformerként" említett, egyébként régebben élt Patón véleményét) amikor olyanokat írt, hogy minden mondat vagy igaz, vagy hamis. Sőt, éppen ő volt az, aki bevezette a modális logikát, és ezzel utat nyitott a "nemarisztotelészi" logikák felé. Pont, hogy a középkori nyugati gondolkodók feledkeztek el a modális logikáról a mindentudás gondolatéval tetszelegve. Másrészt Łukasiewiczet éppen hogy Arisztotelész modális logikai gondolatainak modern tolmácsolóját tartjuk számon, aki bevezette a három és négyértékű logikákat az arisztotelészi modális logika szemantikai megalapozása céljából.

Ha van valami új a fuzzy logikának nevezett informatikai módszereben, az az, hogy az informatikusok rájöttek, hogy az automatizálás nem tug meglenni nemdiszkrét váltpzók nélkül. Jelentem erre már Newton és kortársai is rájöttek, ezért hozták létre azt a tudományt, aminek közismert neve: analízis. Örülök, hogy az informatikusok rájöttek, hogy a számítógépek bemetetein nem feltétlenül célszerű csak 0-1 típusú információkat megjeleníteni, de ezt már eddig is tudtuk és ettől még nem fog megváltozni a logikáról alkotott képünk. Sajnálom, hogy a fuzzy logikával foglalkozó matematikusok annyira járatlanok a filozófiai logikában, hogy ilyen fals nézeteket terjesztenek.

Észrevehetnék a matematikai logikusok (ha egyáltalán ehhez köze van a fuzzy logikának), hogy a modális logikával foglalkozó nyelvészek és filozófusok olyan messze jutottak, mégpedig komoly matematikai tételek bizonyításával a filozófiai vizsgálataikban (modális intuíció, a lehetséges világok mérhetelenül sok fajtájának szemantikai jellemzése, a "liberalizált intuicionizmus" tulajdonságainak feltárása), hogy a magamfajta ELTÉs tanulmányokat folytatott matekos már követni sem tudja (miközben a tanárainktól becsmérlő megjegyzéseket hallhatunk a filozófiai logikusokkal kapcsolatban). (Sajnos azt gondolják, hogy a filozófia még mindig Lukács György, pedig a filozófia már Jerry Fodor.)Mozo 2006. július 12., 14:59 (CEST)

Nagyon-nagyon egyetértek! Minden sorával! Javaslom, alakítsuk ezt az oldalt petíciókérő lappá, hogy az eltés progmatos logikatanár, Pásztorné Varga Katalin kurzusain csökkentsék a tabló- és a rezolúciós kalkulus ismertetésére szánt óraszámot (ami szerintem túl elméleti köntösben van előadva, elterelve a tanuló figyelmét a dolog lényegéről, holott aki nekiül, a legfontosabb gondolatokat egy-két óra alatt is megértheti), a hardcore elméleti tetőismereteket vigyék át specibe, s ehelyett a reguláris órákon essék némi szó a logika történetéről, illetve a modális logikáról is! ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. július 12., 15:50 (CEST)

A petíció aláírói:

1. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. július 12., 15:50 (CEST)
2. Mozo 2006. július 12., 19:12 (CEST) (inkább legyenek művelt, széles látókörű programozó matematikusok, mint fafejű rendszergazdák)

Sajnálattal és provokatíve megjegyzem, hogy User:Kope matek-tanárszakos előadásai is ilyen szempontból kívánnivalót hagytak maguk után. Igaz, hogy a vizsgára tudták a kollégák, hogy mi az az Ackermann-függvény, de hogy mi a dedukciótétel értelme, és mi az az indirekt bizonyítás, és hogy egyáltalán mi az a halmaz, azt szinte senki sem tudta. Mozo 2006. július 12., 19:12 (CEST)

Ezt tényleg ne itt beszéljük meg (Pásztornét sem bántani akartam, vagy kritikát megfogalmazni, hanem javaslatot tenni a súlyozáas módosítása érdekében). U.I. Szerintem egy rendszergazda mint szakember alapjában véve ugyanúgy nem fogja hasznát venni sem a tablókalkulkusnak, sem arisztotelésznek, viszont talán lehetséges, hogy az ügyfeleivel értelmes(ebb) magyar mondatokban képes majd beszélni a szakzsargon helyett. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. július 12., 19:18 (CEST)

OK. Az oktatáspolitikáról majd máshol, másmikor :) Mozo 2006. július 12., 23:04 (CEST)

Pásztornét nem ismerem, de Kopeval nekem semmi gondom nem volt, sőt. Én nagyon is sokat tanultam tőle, még a diplomamunkám is halmazelméleti jellegű. Hemzseg benne a transzfinit indukció. Ráadásul Mozo nem tudom, hogy milyen vizsgálatok alapján jutottál arra az eredményre, amit közölsz. Hány elemű volt a mintád? Nem szeretem, ha minden a tanár hibája. Valamit nem ért a hallgató, az biztos, hogy a hülye tanár miatt van. Igaz, azt elfelejti megemlíteni a nagyrabecsült hallgató, hogy két percet szánt a dologra, és annyi alatt nem értette meg.

De Gubbnak igaza van, hogy ezt nem itt kell megvitatni, sokkal nagyobb bajok vannak a felső- és egyéb oktatásban, nem a logikatörténeti hiányosságok okozzák a legnagyobb bajt. Péter ✎

Péter, annyira sajnálom, hogy mindig félreértjük egymást és ezzel fölösleges köröket futunk, holott ha negatív benyomásaink első burkát lebontjuk, akkor kiderül, hogy ugyanarról beszélünk. Kope előadásaiból és jegyzeteiből is kiderül, hogy nagyon odafigyel a didaktikusságra és céltudatosan szerekeszti a tanárszakos halmazelméletanyagot. Mindenkinek ajánlom a halmazelmélet jegyzetét, amit a neten is meg lehet találni, mert nagyon szellemesen van megírva és jól érthető. (Megjegyzem ez Szilágyi Tivadarra is messzemenőkig fennáll, akit pedig én szoktam megvédeni a sok olyan véleménnyel szemben, hogy tökéletesen érthetetlen amit mond. Szerintem kristály tiszta és tökéletesen hézagmentes gondolatmenettel rendelkezik és éppen ez zavarja az intuitív érvekhez szokott hallgatókat). Pusztán arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a tanárszakosok logikai tájékozottsága Kopé tevékenysége ellenére is (és nem ennek eredményeként!) csapnivaló. Butaság azt gondolni, hogy a tanár vagy a diák hibája. Persze szoktunk ilyen állításokat tenni, de ezek általában sarkított féligazságok és nagyon károsak. Azonban azt tudomásul kell venni, hogy a gyerekek az egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott tanulási attitűd miatt sokkal kevesebb tudással és teherbírással kerülnek be az egyetemre (ráadásul sokkal több joguk van az adaptív tudáshoz jutni), mint régebben. Ezért nagyon nagy a hézag az egyetemen szükséges és a középiskolában elegendő tananyag között amely problémához sokkal konstruktívabban kell hozzáálni és nem lehet a régi beidegződésekkel egymásra mutogatni. Ami az én észrevételem, hogy a logika terén ez mindig is így volt, csak a régi tanárszakosok jó matektudása folytán nem derült ki. Szerencsére vannak hézagpótló előadások az ELTÉn logikából, éspedig Kutrovátz Gábor előadásai azt a célt szolgálják, hogy legalább egységes kép alakuljon ki a hallgatókban a logikáról. Mozo 2006. július 13., 09:16 (CEST)

Megjegyzem, kis híja, hogy Kutrovátz "tanszékét" meg nem szüntették egy-másfél éve, és csak a társadalmi tiltakozás hatására álltak el az ötlettől. Tehát épp egy paraszthajszálon múlik, hogy vannak komoly hézagpótló előadások az eltén. Ráadásul - nem tudom, még érvényben van-e - hogy tudománytörténeti előadásokat nem lehet speciként elfogadtatni matematika tanárszakon, ami szerintem akkora abszurdum, hogy nem lehet nyomdafestékbarát módon megtárgyalni. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. július 13., 11:39 (CEST)

Az aláírók között én is ott voltam, de valószínűleg nem emiatt nem szűntették meg. Egyszerűen az ELTÉnek fel kellett volna vennie a Bülcsészkaron ugyanennyi tanerőt, akik a bölcsészkari orákat megtartják (ugyanis a szóban forgó tanszék annyira egyedülálló, hogy ott is sok kurzust vállal). Egyébként az okos rektor, aki nagyon tudja, hogy mi egy tanszék munkája azzal indokolta a megszűnetetést, hogy "minden TTK-s tudományból egy-egy lelkes oktató más tanszékekről ugyanúgy meg tudja tanítani a tudománya történetét, mint a Tudományfilozófiai és Tudománytörténeti Tanszék". Anyagilag az lett volna az oktatóknak a legjobb, ha átmennek a Műegyetem filozófia tanszékére, ahol kétszer annyit kerestek volna, áhították volna a jelenlétüket (nemzetközi hírű kutatásokat folytatnak) és megbecsülték volna őket. Mozo 2006. július 13., 11:50 (CEST)

Tényleg félreértettük egymást. Vissza nem vonom a fenti állításaimat, mert igaznak tartom, de világos, hogy így nem adekvát, amit írtam. Bocs. Ismét beleütköztem abba, amibe többedszer, hogy azért ez a vitalap dolog, és az írásbeli megvitatása a dolgoknak elég kevés. Igaz, hogy konkrétan ez a téma nem a wikit viszi előre, de a wikit érintő alapvető kérdésekben is abba ütközöm, hogy borzasztó nehéz és körülményes ezen az úton előrejutni, megvitatni értelmesen valamit.

Kópé anyaga fent van a neten? No, hát ezt sem tudtam. Meg is nézem gyorsan. Péter ✎ 2006. július 13., 09:39 (CEST)

Ja egyrészt pontatlanul fogalmaztam, én értettelek félre. Másrészt most tűnt fel az első mondatod, amiből azt érzem (lehet, hogy megint hibásan), mintha szerinted bennem a kezdetek óta valami tüske lenne. De nincs. Lehet, hogy vannak nézetkülönbségeink, de ez jó dolog. Megvitatjuk, és tudom, hogy te is el tudod fogadni más véleményét, és szerintem én is. Szóval én nagyon is örülök, hogy itt vagy, nagyon jó dolgokat csinálsz. (Ha megint félreértettelek, akkor felejtsd el ezt is.) Péter ✎ 2006. július 13., 09:42 (CEST)

A szócikk címe

Üdv! Nincs-e véletlenül ennek a fogalomnak egy emberbarátibb változata, mondjuk matematikai didaktika? Ez az összetételi szörnyszülött eléggé szörny. Párdonmájfrencs. | Nagy Gömböc ^hamm! 2009. augusztus 12., 10:47 (CEST)

Sajnos, ehhez nem értek :-) ♥♥♥ Gubb ✍ 2009. augusztus 12., 10:56 (CEST)