Vita:Mezőtúr
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 24. | |
Kérlek, hogy derítsd ki gyógyvizének történetét, gyógyhatását stb, mert ez jelenleg hiányzik a lapról. Ha valaki már megírta, kérlek töröld le ezt a sablont. Köszönöm. - Üdv. » KeFe « * ✍
Kép figyelmeztetés szerkesztés
A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.
Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.
Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.
- MECU törölte a(z) Image:CalvinistChurchMezotur.JPG nevű képet: no license/source;
Története szerkesztés
- Kimásolt szöveg, amely ráadásul idegenforgalmi jellegű (pl. 620 éves városnak tudhatja magát ????? Egyszerűen 620 éve város, de még jobb, ha az évszámot említjük, hiszen évről évre több lesz.
Nevét minden bizonnyal a Túr folyótól kapta. A Berettyó, amelynek partján települt, az Árpád korban a Túr nevet viselte és a folyó mentén több település nevében is előfordul: Túrkeve, Túrpásztó, Túrtő. Okleveleink Thur, Túr, Nagy-Túr, Tisza-Túr, Mező-Túr néven emlegetik. Az ármentesítés előtt a települést félig átölelő mocsárvilág a Nagy-Sárrét kezdetét jelentette. Volt, hogy áradásos időben Túrról Szarvasra csónakon el lehetett jutni.
Az, hogy a város alapjait kik és mikor rakták le, a múlt homályába vész. Mezőtúr, amely 1998-ban 620 éves városnak tudhatja magát, igen régi település. A régészeti leletek tanúsága szerint már a történelem előtti időkben is folyamatosan lakott hely volt. A honfoglaló magyarok Túr alatt keltek át a Körös folyón. A hét vezér közül Tas és Szabolcs hódította meg ezt a vidéket. Ond vezér törzse szállta meg Túr környékét, s az ő leszármazottjai - a Bár-Kalán nemzetség ivadékai - hosszú időn át uralták ezt a tájat. A későbbi századokban birtokosai gyakran változtak. Közöttük ott vannak a Hunyadiak, majd a Rákócziak is. A város felső részét több mint 380 éven át birtokolta a Nagykállói Kállay család.
Az első írásos emlék az 1205-1235 közötti időből való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdve királyaink okleveleiben már gyakrabban előfordul. A 14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. A Sárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Ez volt a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül a Budáról Erdélybe vezető utak közül. Az átkelőhely fontos városfejlesztő tényező lett, így a század második felében Túr is a mezővárosok sorába lépett. Mezővárossá nyilvánító oklevele 1378-ból Nagy Lajos királytól származik, aki több ízben is megfordult Túron. Mint mezőváros vásártartási jogot kapott, földesurának egy összegben, pénzben rótta le adóját, vámmentességet, sőt vámszedési jogot élvezett. A 15. században már híres vásárai voltak, melyeknek jelentősége a következő századokban tovább nőtt. Belső ügyeit önállóan intézte a város. Mezőtúr 1378-ig királyi birtok. Első ízben Zsigmond adományozta Brankovics Györgynek, cserébe a hadászati szempontból fontos délvidéki birtokaiért. A város földesurai később gyakran cserélődtek. Mátyás korában Túr Alsó- és Felsőrészre különült, mivel a király a birtokot nem egy darabban adományozta. Amíg a Felső részt Mátyás uralkodásától mindvégig a Kállai család birtokolja, addig az Alsórész földesurai az évszázadok során gyakran változtak. (Volt Szilágyi Míhályé, Corvin Jánosé, Lorántffy Zsuzsannáé, majd a Rákóczi, a Paluskai és az Aspremont család birtokolta.)
Hogy az I. Lajostól és Mátyástól kapott privilégiumokat évszázadok során a város jól kamatoztatta, az is bizonyítja, hogy már 1848 előtt önerejéből váltotta meg magát a földesúri terhek alól, megfizetve az örökváltságot. Mezőtúr lakosai 1848-ban már mint szabad polgárok lépték át az új korszak küszöbét. A török hódoltság alatt Túr a szolnoki szandzsákhoz tartozó szultáni birtok. A város a török hódoltság (1562-1692) alatt - mint a szolnoki szandzsákhoz tartozó szultáni birtok - fegyvertartási jogot kapott. A pasa és a bég oltalomlevelekben védte nemcsak a kóborló hadaktól, hanem még földesuraival szemben is. A török kiűzése és a Rákóczi-féle szabadságharc idején nagyon súlyos időszakot éltek át a túriak. Rengeteg kárt szenvedtek forintban, gabonában, jószágban és nem utolsó sorban emberéletben. A lakosság kétszer kényszerült a város elhagyására 1692-től 1699-ig tartott az úgynevezett "első futás", 1705-1710-ig a "második futás." A lakosság védett helyekre húzódott, de ekkor is szervezett közösségi életet élt, és mezővárosi jogait is sikerült átmentenie. Nagy Lajostól és Mátyástól kapott privilégiumaikat a későbbiekben jól kamatoztatták. A város ismét fejlődésnek indult, ipara kereskedelme fellendült. A fejlődés meghatározó eleme a mezőgazdaság volt. Óriási határában (70 ezer katasztrális hold) nagy jelentőségű szarvasmarha- és juhtenyésztés folyt. Ez az 1800-as évek második felében visszafejlődött az ármentesítések következtében. A folyószabályozással kiépült hatalmas gátrendszer létrejöttével viszont majdnem megkétszereződött a földművelésre alkalmas terület. Mindezzel együtt megszűnt a várost övező mocsárvilág.
A tanyásrendszer már az 1710-es években kialakult. Ez országosan is egyike volt a legrégibb ilyen jellegű gazdálkodási formának. A 19. század második felében a lakosság egyharmada a tanyákon élt. Az első tanyasi iskola 1874-ben épült. Az építkezést a birtokosok adományai tették lehetővé. 1927-ben már tizenkilenc, 1950-ben pedig 22 iskola működött a határban.
A város iparosai: a tímárok, szűcsök, süvegesek, szíjgyártók, csizmadiák, szűrszabók, korsósok, kerékgyártók, kádárok, kovácsok, lakatosok céhekbe tömörültek, és messze vidékekkel tartottak kapcsolatot. Idővel a belterületen élő lakosság polgárosodó életformája új iparágak megtelepedését tette lehetővé. A 19. század második felében már egyre több nyomdász, könyvkötő, órás, aranyműves, fényképész, pék, cukrász, borbély stb. élt a városban.
Az itt élő népet mindig az erős szabadságvágy jellemezte. Függetlenségi eszméiket századokon át vallották és őrizték. Ez a nép "tűzbe ment" városáért, egyházáért. Ezért tartották rebellis városnak, amit meg kell zabolázni. E miatt fejezték le és négyelték fel - királyi végzés alapján - 1753-ban, helyben a 34 éves nemest, Törő Pált, a lázadásszervezőt. Ezért szállta meg Túr városát lovaskatonaság. Ellátásukról természetesen az itt élőknek kellett gondoskodni. Folyamatosan romlott a város anyagi helyzete, s a megnövekedett földesúri terhek miatt a földesurakkal is rosszabbodott a lakosság kapcsolata. A földesúri terhek alól mindkét városrész megváltotta magát már 1848. előtt, önerejéből. Az Alsórész - évekig tartó jogi egyeztetések után - 1844-ben, a Felsőrész 1846-ban kötött örökváltsági szerződést az Erdődy és a Kállay családdal.
Az 1848-as események nagy hatással voltak a városra. A túriak ott voltak a délvidéki, a kassai harcokban, a szolnoki csatában Damjanich mellett, ahol a rendkívüli hősiességgel csatázó túri "fehértollasok" közül 52 honvéd esett el. De ott voltak a Budai Vár visszafoglalásánál is. Kossuth Lajos kétszer fordult meg a városban, és a róla elnevezett Czebe-Teleki-ház vendége volt. A '48-as szabadságharcban nagy volt e vidék embervesztesége és a megtorlás elől bujdosók száma. Felekezeti hovatartozás szerint Mezőtúr református város. A protestáns tanokkal 1530 előtt ismerkedtek meg az itt élők, reformátoraik lévén. Előbb Luther tanai, majd a kálvinizmus rohamosan gyökeret vert. A Római Katolikus Egyház meg is szűnt, és majd csak 1776-ban alakult újjá néhány (12) hívővel. (Az izraelita hitközség 1834-ben, az evangélikus egyház 1921-ben alakult.) A protestáns iskola alapítási éve 1530. A túri iskola első nagynevű rektora 1551-52-ben Szegedi Kis István volt, akinek másfél éves irányszabó működése fundamentális értékűvé vált. E miatt lett a névadója az egy-ház kebelébe újra visszatért református középiskolának 1992-ben éppen ő. A református egyháznak ma két temploma, általános iskolája, középiskolája és három parókiája van. A római katolikus egyház általános iskolája 1991 óta ismét működik, és egyre bővül.
Mezőtúr iskolaváros jellegét összességében ma öt általános iskola, négy középfokú iskola egy zeneiskola és egy mezőgazdasági főiskola (Tessedik Sámuel) hangsúlyozza. A város lakóiban mindig erős volt az önművelés igénye. Ez hívta életre a múlt században a kaszinókat és az olvasóköröket. Ezek lettek a társadalmi események, megbeszélések, műkedvelő előadások, szakmai továbbképzések színterei. Már a tízes években többször felmerült egy múzeum létesítésének gondolata is, de ez csak 1983-ban valósult meg a Túri Fazekas Múzeum létesítésével.
Városunk külső képének alakulását földrajzi viszonyai, elrendeződését a térszíni helyzet határozta meg, az utcaképet -főként az Alsórészen - a mezőgazdasági jelleg. A középkori városképről az 1514-es parasztháború nyomán kapunk leírást. A települést akkor a Berettyón kívül egy líciumos (szúrós, bozótos növény) sánc védte, melyen több kapu volt. (Dózsa hadai a Földvári kapuhoz érkeztek és két nap múlva a Szarvasi kapunál távoztak Endrőd irányába). A kapuk mellett vámházak álltak. A piactér a sáncon belül volt, az állatvásárokat a sáncon kívül tartotta a város.
A mai városkép a 18. században kezdett kialakulni. A dúlások alatt elpusztult épületek romjain a "Futások" utáni nyugalmasabb időkben indult meg az újjáépítés. Megépítették saját erőből a református templomot és a városházát, amely több mint kétszáz évig szolgált e funkcióban és 1928-ban bontottak le.
1728-ban 62 ház és 42 kunyhó szerepel egy összeíráson. (Szolnokon ugyanekkor 33 ház volt nyilvántartva.) Később 1785-ben 1360 ház állt Túron, míg Szolnokon 890. A náddal fedett meszelt falú, zömmel tornácos házakban egy vagy két szoba, konyha, pitvar, kamra volt. Az udvaron gazdasági épületek sorakoztak. Az itt élők házait, öltözködését, egész életvitelét a kálvinista puritánság jellemezte. A gazdasági erősödés a természet függvénye volt. Érvről-évre súlyos árvizek, tűzvészek, állatvészek, aszályok és ezek következményei sújtották Mezőtúr lakóit. Volt eset, amikor 300 ház égett le. A XIX. század első felére az elszegényedés jellemzővé vált. Az 1850-ben létesített Városi Kórház egy része már szegényházként működött az Alsórészen. A fejlődés ennek ellenére nem állt meg. Az 1853-ban létesült postaszolgáltatással, s az 1858-ban megindult vasúti forgalommal a város kilépett addigi zártságából. Mezőtúr 1872-ben rendezett tanácsú várossá vált, a nagyszabású építkezések ezután kezdődtek. A Kossuth tér impozáns emeletes házai, a református gimnázium épülete, az első artézi kút, az első kőutak, nyomdák, hetilapok nagy előrelépésnek számítottak a 80-as években. A város történelmi központja a templomot övező Kossuth tér. Legrégibb épületeink e templomon kívül - az egykori Czebe-ház - Kossuth ház a 18. század végéről, a Bolváry kúria 1821-ből, az izraelita zsinagóga 1862-ből való. A Petőfi emlékét őrző egykori vásárszéli fogadó a Zsindelyes az 1985. évi átépítéskor elvesztette eredeti karakterét. A Milleniumra épült az Újváros temploma, a központi kaszinó épülete, a Járásbíróság, a Gőz- és Kádfürdő, amelyet 1984-ben lebontottak.
A város arculata az elmúlt évtizedekben sokat változott. A régi alacsonyfekvésű labdarugó- és korcsolyapályából lakótelep lett, az egykori dinnyeföldekből és vágóhídi kertekből Kertváros. A Szabadság tér szélén emeletes házsorok nőttek ki. A tanyai iskolák elpusztultak és velük együtt sok minden, ami elavultnak ítéltetett. Itt is eluralkodott a sablon, a típus. Örömmel látni azonban, hogy az utóbbi másfél évtizedben számos régi ház kapta vissza egykori arculatát. Mintha megszűnőben lenne az a tendencia, hogy a régi házakból mindenáron modernet csináljanak nem rávaló ablakokkal, és díszeiktől lecsupaszított falakkal.
E dióhéjba sűrített várostörténet természetesen nem adhat teljes képet. Arra talán mégis alkalmas, hogy felvillantson valamit küzdelmes múltunkból, s a képeslapokon látható, már polgáribb világba vezető útról. E képek sok mindent elmondanak e városról nemcsak egy idegennek, hanem az itt élőknek is, a mai fiataloknak és majdan a jövő generációjának. Végezetül hadd közöljük annak a latin nyelvű feliratnak a jelentését, mely az 1726-os városháza nyugati bejárata fölé íródott, mely őseink ma is megszívlelendő tisztességéről és bölcsességéről árulkodik. "1726. évben Törő András úr bírósága alatt közgyűlölet, magánhaszon, éretlen tanácsok; e három miatt pusztulnak el a birodalmak."--Linkoman vita 2009. április 13., 19:35 (CEST)
A Túri Fazekas múzeum linkje [5] szerkesztés
A Túri fazekas múzeum [5] elvezetett a szolnoki Damjanich honlapjára. Ott csak a tiszafüredi fazekas múzeum van ma. Partmoso vita 2016. június 9., 12:48 (CEST)