Vita:Mikrohullámú sütő

Saját kutatás, ill. forrás nélküli, vélhetően saját rész a cikkből áthozva.

A mikrohullámú sütő ellenőrzése

Megoldvamisibacsi*^üzenet 2014. április 9., 17:34 (CEST)

- kiszedtem a cikkből

A mikrohullámú sütő ugyanakkora (2,45 GHz) frekvenciájú elektromágneses sugárzást használ, mint a Bluetooth vagy a WiFi szabvány, így a mikrohullámú sütők bizonyos esetekben zavarhatják az ilyen szabványokat használó eszközöket. Ez a frekvenciahasználatban való egyezés azonban egy másik érdekes következménnyel is jár: egy Bluetooth vagy WiFi eszközzel könnyen ellenőrizhető, hogy a mikrohullámú sütő főzőterét elhagyhatja-e a főzéshez használt mikrohullámú sugárzás. (Vagyis, hogy a mikrohullámú sütő tökéletes Faraday-kalitkaként működik-e a 2,45 GHz-es frekvencián.)

Az ellenőrző kísérlet lényege az, hogy a mikrohullámú sütőbe helyezünk egy WiFi vagy Bluetooth-képes eszközt és valahogyan megpróbálunk kapcsolatba lépni vele ezeken a szabványokon keresztül. Például egy mobiltelefon és vele összepárosított Bluetooth headset segítségével a következők szerint néz ki a kísérlet: a mobiltelefont és a headsetet összepárosítjuk, majd a mobiltelefont behelyezzük a mikrohullámú sütőbe (természetesen ügyelve arra, hogy ne indítsuk el a sütőt, mivel ez tönkreteheti a telefont) és felhívjuk, majd megfigyeljük, hogy a telefon átirányítja-e a hívást a headsetre. Szükséges megjegyezni, hogy a mobiltelefon is elektromágneses hullámokat használ a kommunikációhoz, így felmerülhet, hogy azt nem árnyékolja-e le a mikrohullámú sütő, vagyis nem válik-e lehetetlenné a telefon felhívása. Ez nem fordul elő, mert a mobiltelefonok 900 vagy 1800 MHz-es frekvenciát használnak, ami lényegesen különbözik a mikrohullámú sütőben alkalmazott 2,45 GHz-től. Mivel a mikrohullámú sütő árnyékolását az utóbbi frekvenciára tervezték, ezért nem valószínű, hogy a mobiltelefon frekvenciájával szemben is Faraday-kalitkaként működjön.

Egy, a cikk szerzője által otthon elvégzett kísérlet tapasztalata az, hogy a fent leírt kísérlet során a szokásos néhány méteres hatótávolság kb. 1m-re való csökkenésével, de sikerült kapcsolatot létesíteni a két eszköz közt, vagyis a mikrohullámú sütő nem viselkedik tökéletes Faraday-kalitkaként a melegítéshez használt 2,45 GHz-es frekvenciával szemben. Ez meglepő következménnyel jár: a mikrohullámú sütő használata során mikrohullámú sugárzás jut ki a főzőtérből. Természetesen ez nem mérvadó bizonyítéka a mikrohullámú sütő egészségkárosító voltának több okból kifolyólag sem: egyrészt a mikrohullámok károsító hatása sem egyértelműen bizonyított, noha több tanulmány is foglalkozott a mobiltelefonok és a rák kialakulása közötti, illetve a mobiltelefonok és a férfi nemzőképesség megváltozása közti kapcsolattal. Másrészt a kísérlet megismétlése szükséges annak felderítése céljából, hogy nem egyedi jelenségről van-e szó, tehát több mikrohullámú sütő esetében is fennáll-e a fent leírt jelenség.

Bináris ^ide 2007. november 27., 16:25 (CET)

Kezdő vagyok, tudtam, hogy nem szokás saját "kutatást publikálni" (persze túlzás lenne ezt a dolgot így nevezni...) a wikipedián, ugyanakkor ez a tapasztalat annyira megdöbbentett, hogy valahol közkinccsé szerettem volna tenni. Megdöbbentett két okból is: egyrészt mert nyilvánvalóvá vált, hogy a mikrohullámú sütőből szétáradnak a hullámok, amik valószínűleg károsak az egészségre, másrészt pedig azért, mert könnyen elévgezhető kísérletről van szó, amely látványos, érdekes jelenségekre mutat rá. Damiel 2007. november 28., 23:15 (CET)

Ez szerintem nem "saját kutatás", már én is olvastam valahol, hogy a mikrót így lehet könnyen és egyszerűen ellenőrizni. "Saját kutatás" az lenne, ha valami soha nem hallott, új elmélettel állna elő valaki, ez pedig nem az, csak a középiskolai fizika továbbgondolása, gondolkodni meg egyelőre még nem tilos... misibacsi*^üzenet 2010. november 13., 20:59 (CET)

A leírás lényegét beletettem a cikkbe. misibacsi*^üzenet 2013. március 24., 10:28 (CET)

mikró vs. Bluetooth

Itt van pár nem saját kutatás, ezeket be lehet linkelni, ha nem 3 soros lesz a szócikk: [1] [2] SyP 2007. november 28., 11:52 (CET)

Ezek a kutatások a mikró és a Bluetooth interferenciájával foglalkoznak, tehát nem szorosan azzal, amit én írtam a szócikk második részében, ugyanakkor igaz, hogy ez is az azonos frekvenciahasználatból ered. Damiel 2007. november 28., 23:16 (CET)

fémtárgyak a mikróban

A fenti témában egy régi rossz hiedelemre hívnám fel a figyelmet: arra, hogy nem szabad semmilyen fémtárgyat a mikróba tenni, ez már csak azért is hibás, mert a mikró maga is fém.

Szerencsésebb megfogalmazással él a német Wikipedia a fém-effektusokkal kapcsolatban:

"Metall-Effekte

Wegen der hohen Sendeleistung des Magnetrons können in Metallteilen im Garraum Ströme von mehr als 20 A fließen. Dünne Metallschichten, beispielsweise Alufolie, Geschirr mit metallischen Verzierungen oder ähnliche Dinge, können deshalb schmelzen. Dickere Gegenstände wie Besteck werden dagegen nur heiß. Das gelegentlich verbreitete Gerücht, Metall sei in der Mikrowelle tabu, ist falsch. Schließlich besteht der Mikrowellenherd selbst aus Metall. Man kann problemlos beim Erhitzen einer Flüssigkeit einen Metalllöffel hinein stellen, was auch dem Siedeverzug entgegenwirkt.

Wenn man Metallstücke mit ungeeigneter Geometrie wie etwa Gabeln, oder mit geringem Abstand zur Wandung in den Garraum einbringt, können Funkenüberschläge entstehen, wenn die erzeugte elektrische Feldstärke ausreichend ist (≥ 106 V·m−1)."

Gyorsfordításban:

A magnetron magas sugárzási teljesítménye miatt a sütőtér fémrészeiben 20 A-nél nagyobb áramok is folyhatnak. Vékony fémrétegek, pl. alufólia, (sic: kerámia)edények fémdíszítése vagy hasonlók ezért megolvadhatnak. Vastagabb tárgyak, mint evőeszközök ezzel szemben csak felforrósodnak (sic: saját tapasztalatom szerint egy csésze tea (benne egy fém kanál) felmelegítésekor a csésze a folyadékkal forró, ezzel szemben a kanál néha fel se melegszik, még csak nem is forró...) Az az esetenként elterjedt tévhit, hogy a fém a mikróban tabu, helytelen. Nyugodtan betehetünk melegíteni folyadékot benne egy fémkanállal, amely a forrást is késlelteti.

Ha olyan fémdarabokat teszünk a mikróba, melyeknek nem megfelelő a geometriája, mint. pl. a villa, vagy mely a sütőtér falazatához csekély távolságra kerül, kisüléseket okozhat, amennyiben a keletkező elektromos mező erőssége ehhez megfelelő (≥ 106 V·m−1). – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 195.228.125.250 (vitalap | szerkesztései) 2010. november 12., 16:09

Ez nem "régi, rossz tapasztalat", hanem fizika... A fenti, bőbeszédű leírással ezt a tanácsot nem cáfoltad meg: "Semmiféle fémtárgyat nem célszerű a mikróba tenni." (hacsak nem akar valaki kísérletezni) misibacsi*^üzenet 2010. november 13., 20:56 (CET)

Kedves "Misibácsi"! Nem fogok egy villamosmérnökkel vitatkozni, bár ezt már megtettem a saját apámmal is, aki mérnök, mert ő is a fizikára és a számításokra hivatkozott, én meg a tényekre és a tapasztalatomra (és végül nekem lett igazam). Egyébként én nem régi rossz tapasztalatot említettem, hanem hiedelmet, és nem megcáfolni akartam a dogmát, csupán árnyalni a kialakult képet a fentiekkel kapcsolatban. Tény, hogy a mikró is fém, és az is, hogy nem dől össze a világ egy betett kanáltól, ami ráadásul pl. a tej kifutását is - némileg - késlelteti: de ez már megint fizika...Egyébként használunk egy hétköznapi háztartási gépet, aminek a pontos élettani hatásai a mai napig sincsenek teljes mértékben kimutatva, és magam is azt a metódust követtem, hogy számomra érdekes cikkel próbáltam hozzájárulni a szócikkhez, ami sajnos rövid és csonka. Látva azonban, hogy előző hozzászólók is hasonlóképpen jártak, és nem azért, mert savanyú a szőlő, vagy mert nincs vitakultúrám, úúgy gondolom, hogy semmi értelme többet hozzászólni, ha a moderátorok és szerkesztők csupán a romboló és nem az építő jelleget látják a hozzászólásokban. A szerkesztői mottó alapján tehát Misibácsinak mindig igaza van. Én meg továbbra is a külföldi wikipedia oldalain fogok tájékozódni. Maradok tisztelettel.

@ Valóban fontos a helyesírás: de talán a tartalom itt fontosabb... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 195.228.125.122 (vitalap | szerkesztései)

Kedves anon kolléga, a Wikipédia nem saját tapasztalatokra épül, hanem másodlagos forrásokra = ha megbízható forrással (pl. egy neves szaklapban megjelent tanulmány) bizonyítani tudod, hogy a tudósok újabban úgy vélekednek, hogy mégis lehet fémet mikróba tenni ilyen és ilyen körülmények között, ilyne és ilyen típusú fémtárgyakat, akkor nyugodtan beleírhatod a cikkbe. Saját tapasztalatot viszont nem: a Wikipédia nem az első közlés helye. Ennyire egyszerű. senkinek sem savanyú a szőlő, egyszerűen csak arról szól a Wikipédia, hogy tudományosan publikált tényeket és cáfolatokat közlünk, nem pedig ki-ki otthoni kísérletezgetéseinek eredményét. Azért mert neked nem lett bajod a kanálmelegítéstől, azért ne bíztassuk már fel az olvasókat arra, hogy nosza akkor tessék kipróbálni, hátha a palacsintasütővasnak se lesz baja a mikróban... – Jiélún de xiǎolóng^{(Jay kissárkánya) papírtekercs} 2011. január 6., 12:51 (CET)

Kedves 195.228.125.122!

A fenti információval két gond van:

• 1: saját tapasztalat közlése - ez tilos, és
• 2: nem enciklopédikus téma, hogy kísérletezésre buzdítsuk a felhasználót, ami ráadásul nem is veszélytelen, ezért félrevezető az az állítás, hogy "nyugodtan rakjunk csak a mikróba fémtárgyat, a gyártók nyilván csak viccből írták azt, hogy ezt nem szabad!"

Ahogy User:Teemeah is írta, nincs megbízható forrás a fenti állításokhoz (a német vagy bármelyik más Wikipédia önmagában nem elfogadható forrás - mi itt magasabb minőségi követelményeket állítottunk fel a magunk számára).

Az általad leírt dolgot az alábbi eszmefuttatással cáfolom meg, ami szintén saját kutatás (mivel nem keresek forrást hozzá):

A mikrohullám számára egy anyag lehet "átlátszó", "elnyelődhet benne", vagy "visszaverődhet róla" (illetve ezek kombinációja).

Az "átlátszó" anyagra példa a tányér, amiben a leves van. Mivel a mikrohullámok jórészt áthaladnak rajta, a tányér csak kevéssé melegszik fel. (a "mikróba nem való" tányér kellemetlenül felmelegszik)

Az "elnyelődés"-re példa maga az étel: az elnyelődés által melegszik fel. (elnyelődhet az energia egyes műanyagokban is, ezeket szintén nem célszerű a mikróba tenni, mert káros, mérgező vegyületek szabadulnak fel belőlük).

A "visszaverődés"-re részben példa a fém (pl. alufólia), de a fémben részben el is nyelődik, ezért a fém valamennyire melegszik.

Persze maga a sütő belseje is fémből van, ahogy ezt helyesen megállapítottad (ez azért van, hogy a mikrohullámok ne jussanak ki a környezetbe), a mikró fala azonban nemigen melegszik fel. Vajon miért? Azért, mert a sütő belsejének mérete pontosan meghatározott méretekkel rendelkezik, amit a kisugárzott mikrohullám frekvenciájához igazítanak. Erre azért van szükség, mert a mikrohullámot keltő eszköz (bármily hihetetlen) nem tudja el is nyelni a mikrohullámot. Ha az történik, hogy energia nyelődik el benne, az melegedéssel, végső soron pedig tönkremenetellel jár.

Tehát 1x-2x, vagy akár 10x-20x is lehet kísérletezni különféle ételekkel/fémtárgyakkal a mikróban, azonban ezek károsítják a sugárzó alkatrészt és a sütő belsejét is. Kb. olyan a dolog, mintha félig behúzott kézifékkel mennél az autóval, ami 50-100 méterig még oké, de ha 100 km-t mész vele, akkor nézd meg utána, hogy mi történt a kézifékkel... misibacsi*^üzenet 2011. január 6., 19:00 (CET)

Köszönöm a részletes választ! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 195.228.125.122 (vitalap | szerkesztései) 2011. január 10., 08:57

Klassz cikk!

Nagyon tetszik a cikk, kiváló munka! Célratörő, egyszerű, de mégsem ferdít. Egy dologba azért belekötnék: "A sütőtérbe nem szabad fémtárgyat (pl. alufóliát, fémedényt) helyezni, egyrészt mert a fémek jól vezetik a mikrohullámokat, tehát túlságosan felmelegszenek, másrészt a hullámok egy részét visszaverik, és ezzel károsítják magát a készüléket."

A mikrohullámú tér és az anyag kétféle kölcsönhatásba lép: dipoláris polarizáció és ionos vezetés. A fémekben nincs sem dipólusmomentum, sem ion. Az ionos vegyületekre igaz az, hogy nagyon hamar felmelegszenek, nem a fémekre. Az a probléma az alufóliával, hogy Faraday-kalitkaként működik: nem jut be a mikrohulám a belsejébe, de a felületén töltés keletkezik. De nem hiszem, hogy "nagyon felmelegszik". Vastagabb/nagyobb fémtárgyakon szikra képződhet, azt mindenképpen ellenjavallt használni. Azonban, mikrohullámú sütő kézikönyvében olvastam, hogy bizonyos esetekben alulia alkalmazható/alkalmazandó sütésnél-főzésnél (nem egyszerű melegítésnél!) (pl a csirkecomb csontját be kell alufóliázni, hogy ne égjen szét).

A mikrohullámok pedig magának a sütőnek a falán is visszaverődnek, ez nem károsíthatja a berendezést, a fémtárgy sem ezért káros.

139.30.103.175 (vita) 2013. március 23., 23:04 (CET)

Köszönöm a visszajelzést, át fogom írni az általad jelzett szöveget a cikkben! misibacsi*^üzenet 2013. március 24., 08:02 (CET)

Bővítettem a cikket a fenti összes hozzászólás figyelembevételével és egyúttal elnézést kérek a névtelen hozzászólókkal szemben, ha korábban nem úgy reagáltam, ahogy szerintük kellett volna. misibacsi*^üzenet 2013. március 24., 10:39 (CET)

Bluetooth/WIFI és Mobil teszt

kiszedtem a cikkből. misibacsi*^üzenet 2014. április 9., 17:35 (CEST)

Megoldvamisibacsi*^üzenet 2014. április 9., 17:35 (CEST)

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a mobilos és wifi-s teszt véleményem szerint teljesen értelmetlen és csak a további, a mikrósütővel kapcsolatos pánikkeltésre jó. Amennyire tudom a szabvány szerint úgy kell megtervezni egy mikrósütőt, hogy a közvetlen környezetében maximum bizonyos mértékű elektromágneses hullám "áteresztés" legyen. Tehát nem kötelező a gyártóknak tökéletes Faraday kalitkát alkotniuk. Ennek az oka, hogy nem is szükséges. A mikróhullám nem ionizáló sugárzás (legalábbis ilyen teljesítményen ha jól tudom biztosan nem...) így "nem roncsolja az élő szervezeteket". Vagyis sem emberre sem állatra sugárzás veszélyt nem jelent. (Szemben pl. a röntgen, ultraibolya, gamma vagy radioaktiv sugárzással.) A legrosszabb amit okozhat az az égési sérülés lenne, de a burkolat többek között pontosan azért van illetve azért áll le ha kinyitják az ajtót, hogy ez ne történhessen meg. Ennek tükrében átgondolnám / átírnám az ezzel foglalkozó részt. Az általam írt dolgok a wikipédia egyéb cikkeiben megtalálhatók. (Elektromágneses hullám, mikróhullám, ionizáló sugárzás stb...)

– 212.183.19.4 ^üzenőlapja  2014. április 3., 16:41‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

"nem roncsolja az élő szervezeteket"

Ez sajnos nem igaz, mert roncsolja. Az élő szervezet egy része fehérje. A tojás nagy része is fehérje. Próbáltál már keménytojást mikróban melegíteni? Mert én igen, eddig 2x robbant szét a tojás, és +1x úgy, hogy a tojás előtte félbe volt vágva. Ráadásul a tojás étellel együtt volt, amivel fel akartam melegíteni (tehát nem önmagában a tojás volt csak a mikróban), és nem volt beállítva túl hosszú idő vagy túl nagy teljesítmény.

Sajnos az egyik ok, amiért veszélyes lehet, az az, amit írsz, vagyis hogy a gyártók nem tökéletes Faraday-kalitkát készítenek. Ezt a leírt teszttel bárki ellenőrizheti.

Persze minden ésszerű szabályt figyelmen kívül lehet hagyni, de a tények attól még megmaradnak, a mikró veszélyes lehet, ha az ajtó tömítése megsérül, a cikkben ez van kihangsúlyozva.

misibacsi*^üzenet 2014. április 3., 18:03 (CEST)

Misibácsi nem értünk egyet. Illetve úgy érzem átsiklott az általam leírt lényeges dolgok felett. Az, hogy a tojás "felrobbant" nem csodálkozom. (Amúgy is a mikróba nem helyezhető dolgok listáján szerepel.) A robbanás oka a túlnyomás és a tény, hogy a tojás nagyon sok vizet tartalmaz. Mivel igen nagy a víz tartalma simán el tudom képzelni, hogy a félbevágott is robbanhat ugyanúgy ahogy ha beteszel egy jó zsíros húst pattog össze vissza és aztán lehet takarítani a mikrót. A zsír is igen sok vizet tartalmaz és jóval hamarabb felforrósodik mint az egyéb részek. Én igazából pontosan ezért nem szeretek mikrót használni mert nem egyenletesen melegíti fel az ételt. Visszatérve a fehérje problémára, ha elolvasod még egyszer az írásom, írtam, hogy égési sérülést okozhat, hiszen az ember nagy %-a víz. Ennek 34%-a sejten kívüli, 66%-a sejten belüli víz. A fehérjék pedig a seteken belüli folyamatokban vesznek részt. Tehát minduntalan visszakanyarodunk a vízhez. A mikró az ételben lévő vizet melegíti (hosszabb idő után forralja), ez tény. De nem okoz sugárterhelést! Erre nem hiszem, hogy tud nekem tudományos tétellel vagy elmélettel hivatkozni. Így továbbra is azt tudom mondani, hogy ha nem lenne becsukva az ajtaja vagy lenne rajta egy bazi nagy lyuk akkor megégethetne és persze ebből a megvilágításból már valóban roncsolja az élő szervezetet, de nem úgy mint pl. az ultraibolya sugárzás amikor egész nap a tűző napon fekszünk, mert az hosszú távon valóban rákosodáshoz vezethet. Ebből világosan következtethető, hogy attól, hogy a wifi vagy a mobiltelefon jele képes átjutni a mikró szigetelésén még nem jelenti azt, hogy olyan mennyiségű mikróhullám tud távozni, hogy az megégethessen. Az én mikróm lazán átengedi a wifi, bluetooth és mobilhálózatot, viszont ha működés közben odateszem a kezem az ajtó elé vagy a mikró bármely pontjára nem érzek semmilyen szintű melegedést. Merthogy ha gond lenne, kellene, hogy érezzem. De annak is jó lenne utánajárni, hogy pontosan mi is a törvényi szabályzás, mert ahogy írtam, én úgy tudom, hogy egy bizonyos határértéket kell tartania a gyártóknak. Irományom alátámasztásaként néhány hivatkozás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s http://hu.wikipedia.org/wiki/Ioniz%C3%A1l%C3%B3_sug%C3%A1rz%C3%A1s http://wiki.answers.com/Q/Why_do_eggs_explode_in_the_microwave?#slide=10 http://hu.wikipedia.org/wiki/Folyad%C3%A9kh%C3%A1ztart%C3%A1s http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rje http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/emberi-test/az-emeszto-rendszer/a-tapcsatorna

Kérem, esetleges cáfolatként tudományos bizonyítékot és erre vonatkozó hivatkozást írjon. üdv – 212.183.19.4 ^üzenőlapja  2014. április 4., 08:39‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

"sugárterhelés"-ről sehol nincs szó a cikkben.

"ha működés közben odateszem a kezem az ajtó elé vagy a mikró bármely pontjára nem érzek semmilyen szintű melegedést. Merthogy ha gond lenne, kellene, hogy érezzem."

Nem lehet érezni a szivárgó mikrohullámú sugárzást "kézzel". Nem tudom miből gondoltad, hogy meg lehet érezni. Az UV-sugárzást sem érzed, csak órákkal azután, hogy túl nagy dózist kaptál. Különben senki sem égne le a napon, ha "megéreznék", hogy túl sok UV-t kaptak.

"annak is jó lenne utánajárni, hogy pontosan mi is a törvényi szabályzás, mert ahogy írtam, én úgy tudom, hogy egy bizonyos határértéket kell tartania a gyártóknak."

A nemzetközi szabvány 50 W/m2 terhelést enged meg a külső borítástól 5 cm távolságban. Ez 5 mW/cm2. misibacsi*^üzenet 2014. április 4., 18:19 (CEST)

A lényeges dolgokon megint nagyvonalúan átsiklottunk, de mindegy. Én nem fogom tovább ezzel tölteni az időmet. Az ajánlott tesztet továbbra is feleslegesnek és értelmetlennek gondolom. Valódi működési hibát nem fog tudni megállapítani. Mindenesetre úgy érzem a Wikipédia elég gyenge lábakon áll. Amúgy meg mindenki azt hisz amit akar. Lehet félni a mikrótól, a mobiltelefontól, wifi-től bluetooth-tól és akár a szokol rádiótól is, bár teljesen felesleges. Ennyi. http://en.wikipedia.org/wiki/Electromagnetic_radiation_and_health http://en.wikipedia.org/wiki/Microwave_burn http://en.wikipedia.org/wiki/Dielectric_heating http://en.wikipedia.org/wiki/Microwave_oven

The radiation produced by a microwave oven is non-ionizing. It therefore does not have the cancer risks associated with ionizing radiation such as X-rays and high-energy particles. Long-term rodent studies to assess cancer risk have so far failed to identify any carcinogenicity from 2.45 GHz microwave radiation even with chronic exposure levels, i.e., large fraction of one's life span, far larger than humans are likely to encounter from any leaking ovens.[46][47] However, with the oven door open, the radiation may cause damage by heating. Every microwave oven sold has a protective interlock so that it cannot be run when the door is open or improperly latched.

http://www.apartmenttherapy.com/tech-mythbusters-can-a-cell-de-128713

– 212.183.19.4 ^üzenőlapja  2014. április 7., 15:23‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

A cikkben nincs szó arról, hogy a mikró rákot okozna. Megint olyan dolgot akarsz ráfogni a cikkre, amit nem állít. Már mondtam, hogy ez szalmabáb érvelés? Mellesleg, nem a rák a legkellemetlenebb betegség, ott van például a nemzőképtelenség is, vagy a megvakulás... misibacsi*^üzenet 2014. április 7., 22:40 (CEST)

Kedves misibacsi! A kérdést Ön válaszolta meg azzal, hogy közzétette a nemzetközi szabványt. Mivel a gyártók természetesen spórolni akarnak, a szabványhoz fognak igazodni és nem akarnak tökéletes szigetelést alkotni, csak olyat ami belefér a szabványba. A kommunikációs eszközök gyártóinak viszont elemi érdeke, hogy az egyes eszközök egymással a legzordabb körülmények között is kapcsolatot tudjanak létesíteni így a wifi / bluetooth jel a legkisebb résen is át fog szökni, még ha akadozva is. Ez a teszt így értelmetlen ás valós, hiteles eredményt nem fog tudni eredményül adni. Csak további kérdésekkel gyötörni az átlagfelhasználót aki egy wikipédia cikk alapján úgy érzi, biztos forrásból tájékozódott. Véleményem szerint akkor szabadna ilyen teszt módszert egy ilyen helyen ajánlani ha az valóban hiteles, hivatalosan elfogadott, ellenőrzött módszer. – 178.48.154.252 ^üzenőlapja  2014. április 8., 19:17‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

A fentieket átgondolva kicsit utánanéztem, és valóban az derült ki számomra, hogy a mobiltelefonok például jóval kisebb jelerősségnél is működőképesek maradnak, tehát ezzel a módszerrel nem ellenőrizhető megbízhatóan, hogy a mikró sugároz-e "túlzott mértékben" kifelé.

A kérdéses szakaszt töröltem a cikkből (anno én raktam vissza). Köszönöm a többszöri névtelen hozzászólást, ami ha lassan is (mert lassan értettem meg) a cikk javulásához vezetett. misibacsi*^üzenet 2014. április 9., 17:39 (CEST)

Én köszönöm, örülök, hogy hozzájárulhattam. :) üdv – 178.48.154.252 ^üzenőlapja  2014. április 11., 22:25‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Hallo!

Hogyan kerülnek egy lexikonba ilyen badarságok: "Egyéni felelősségre ki lehet próbálni, hogy a csészében lévő folyadékba kanalat helyezve az hogyan befolyásolja a folyadék felmelegedését"

"A mikrosütőből kivett étel nem „sugároz”, a mikrohullámok nem maradnak benne az ételben."

– 5.204.138.253 ^üzenőlapja  2014. május 26., 17:38‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Miért gondolod ezeket "badarság"-nak? Mit értesz ez alatt? Nem igazak a fenti állítások? Ha nem valók a cikkbe, miért nem? misibacsi*^üzenet 2014. május 26., 19:02 (CEST)

Üreges?? Kérdés

„A mikrohullámok üreges vezetőn jutnak át a sütőtérbe” az a gyanúm, hogy ez téves fordítás, Szerintem csőtápvonalról van szó.MZ/X ^vita 2017. szeptember 4., 21:36 (CEST)

@Jzana: Ezt a részt valamikor egy anon írta be a cikkbe. Lényegében helyes, ezért benne hagytam, de igazad van, írd át csőtápvonalra. De ahogy látod, nincs még ilyen cikkünk, a laikusok nem fogják tudni mi az. misibacsi*^üzenet 2017. szeptember 5., 17:56 (CEST)