Vita:Nemeuklideszi geometria
|
Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
 | A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. |
Áthúzott rész szerkesztés
Miért van ez az áthúzott rész a cikkben? – Hkoala .jpg){kind=small}
2008. október 14., 21:45 (CEST)
Nem tudom, de inkább legyen itt, mint a cikkben:
A nemeuklideszi geometriák alatt a hiperbolikus és az elliptikus geometriákat értjük. A fő eltérés az euklideszi és a nemeuklideszi geometriák között a párhuzamos egyenesekkel, konkrétabban a párhuzamossági axiómával kapcsolatos. A párhuzamossági axióma azt mondja ki, hogy ha adott a síkban egy e egyenes és egy nem rajta fekvő P pont, akkor pontosan egy olyan egyenes van, amely áthalad a ponton és párhuzamos az e egyenessel. (Két egyenes párhuzamos, ha egymást csak végtelen távoli pontokban metszik.) Ez az axióma csak az euklideszi geometriákban áll fenn. Hiperbolikus geometriákban két ilyen (egymástól különböző) egyenes van, az elliptikusokban egy sincs.
A nemeuklideszi geometriák, különösen a hiperbolikus geometriák fontos szerepet játszanak a relativitáselméletben és a téridő geometriájának jellemzésében. Az elliptikus geometriák pedig akkor kerülnek elő, ha a Föld felszínén, mint síkon szeretnénk dolgozni (pl.: nagyobb területű földmérések, két város (pont) közötti legrövidebb út (légvonalban, repülővel) megkeresése, stb.)
ki mit hitt szerkesztés
A cikkben ez állt: geometriák mindegyike különbözik a kétezer évig egyedül lehetségesnek tartott euklideszitől. Alexandriai Menelaosz i.u. 1.sz-ban már foglalkozott gömbi geometriával, amely minden bizonnyal nemeuklideszi. Bár nem tudom, hogy megpróbálta-e bárki bármikor axiómatizálni a gömbi geometriát, vagy például abszolult geometriai tételeket keresni, amelyek abban is igazak. Mindenesetre ez így elég erős csúsztatás. Én még azt sem hiszem hogy bárki is azt gondolta volna, hogy az euklideszi az egyetlen geometria. : bohocmasni levélláda 2013. december 7., 18:42 (CET)
Én meg azt nem hiszem, hogy a geometriákat csak úgy találnák. Nem új szigetek azok. Bináris ideWikidata Kelt: Wikipédia, 2013. december 7., 18:53 (CET)
Szerintem a geometriák léteznek a valamilyen helyen, aminek most nem tudom, van-e neve, de Platónnak szokták tulajdonítani. Ott vannak, akár valaki felfedezi őket, akár nem. Mint a szigetek. Miért, te hogy mondanád?