Vita:Razdan–3

Legutóbb hozzászólt Vidgabor 2 évvel ezelőtt a(z) Korrekció javaslatok témában
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Kevéssé fontos Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Zafir (vita), értékelés dátuma: 2014. június 24.
Informatikai szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Korrekció javaslatok szerkesztés

Megj.: A gép múltját elkezdtük kutatni. És ennek kapcsán jutottunk el a Wikipedia szócikkhez. Ez több ponton tartalmaz nem pontos állításokat. A kutatás során beszéltünk a VEIKI-s gép egykori üzemeltetőivel, illetve kaptunk egy kéziratos magyar nyelvű összefoglalót (reményeink szerint ez nem sokára a szegedi múzeum honlapjára is felkerül valamilyen formában ennek címe: "RAZDAN-3 Az univerzális digitális számítógép fő műszaki adatai - A Szovjetunió Rádióipari Minisztériuma - 1965." oroszból fordította Terényi Levente) Az orosz nyelvű eredetijét az Interneten is megtaláltuk a Wikipedia orosznyelvű Razdan cikkjének linkjei között: http://web.archive.org/web/20140130063029/http://norayr.arnet.am/RetroComputing/Armenian/armenian-computers.html

1./ "Sorozatban gyártott M–3-as klón." -> Könnyen ellenőrizhető, még a Wikipedián belül is, az M-3 az még elektroncsöves, a Razdan-3 már tranzisztoros gép volt. Valamilyen szinten továbbfejlesztése az lenne a helyesebb kifejezés. Ahogyan az orosz wiki szócikk is említi (rövidített magyar fordításban): "1958-ban kezdték meg a fejlesztését az M-3 dokumentációi alapján, a sorozat első modellje 1960-ra készült el." Itt célszerű lenne az orosz wiki oldalon lévő információkkal kiegészíteni a magyart. Ez alapján inkább úgy javasolnám ezt a bekezdést módosítani: "A Razdan sorozatot Jerevánban fejlesztették az M-3 tervei alapján. A Razdan sorozat modelljei: Razdan (1960); Razdan-2 (1961); Razdan-3 (1965). A Razdan-3 tranzisztorokból épült fel, szemben az M-3-al amelyik még elektroncsöves gép volt." (azt nem találjuk, hogy a Razdan és a Razdan-2 tranzisztoros volt-e már, vagy még elektroncsöves).

2./ Magyarországon három darab Razdan-3-as üzemelt. Ahogy a szócikk is írja, egy a BME-n, egy a VEIKI-ben és egy a Magyar Néphadseregnél (ez utóbbi gépről csak annyit lehet tudni a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársával történt megbeszélés alapján, hogy volt egy ilyen gépe a Néphadseregnek is de, hogy hol és mire használták még nem lehet tudni). A VEIKI-s üzemeltetők, meg más "szemtanuk" is emlékeztek arra, hogy abban az időben volt egy "pletyka", hogy volt egy ilyen gépe a Néphadseregnek, de akkoriban az titkos volt /1960-as évek vége, 70-es évek eleje, a Néphadsereg működése sokkal zártabb volt mint ma a Honvédségé/, viszont így az információk "össze találkoztak" és egyértelműen tudható, hogy három ilyen gép volt az országban. Itt azt javasolnám: "Razdan-3 típusú gépből Magyarországon három darab üzemelt, egy a BME-n, egy a Villamosenergia-ipari Kutató Intézetben (VEIKI), egy a Magyar Néphadseregnél. A BME és a VEIKI gépe 1968 és 1983 között üzemelt, a Néphadsereg gépéről nem áll rendelkezésre információ."

3./ "A VEIKI villamosenergia rendszerének karbantartását irányították a Razdan–3 segítségével." A VEIKI-nek soha sem volt villamosenergia rendszere. A VEIKI (ld. pl. https://itf.njszt.hu/intezmeny/veiki ) első sorban a hazai villamosenergia ipar résztvevői számára (pl. MVMT /az MVM elődje/, az Ipari Minisztérium /és elődei/, áramszolgáltatók, erőművek, ERŐTERV stb.) végzett mai szóval K+F tevékenységet. Számtalan ehhez kapcsolódó célra használták ezt a gépet. Pl. napi termelési és energia fogyasztási adatokat dolgoztak fel vele, az erőművek, alállomások napi jelentéseit összegezték és ebből készítettek minden nap kimutatásokat. Valamint a fennmaradó szabad kapacitásokat igénybe vehette szinte "bárki" akinek erre szüksége volt. így ezt úgy javasolnám átalakítani: "A BME-n a gépet oktatási célra használták. A VEIKI-ben több célra használták, egyik célja a villamosenergia rendszer napi terhelési adatainak gyűjtése, feldolgozása volt. Ehhez az adatokat az erőművekből, alállomásokból telexen kapták meg és a telex szalagokat dolgozta fel a gép. Ezen kívül az Intézet által végzett (ma K+F-nek nevezett) tevékenységekhez kapcsolódó számítási feladatokat látta el, a fennmaradó szabad kapacitásokat a VEIKI az arra jelentkező vállalatok számára biztosította, ők operátori és műszaki támogatást kaptak a feladataik elvégzéséhez. A Magyar Néphadsereg gépéről nem áll rendelkezésre információ, hogy hol és milyen célra használták."

4./ "Ez az információs rendszert ALGOL 60 programnyelven kódolták, az így kinyert adatokat pedig lyukszalagon tárolták. " Ez vissza utalva az előzőekre ilyen információs rendszer nem volt. Az egész gépre a fejlesztés ALGOL60 nyelven és gépikódban történt. Egyedül ALGOL 60 fordítót készített a gyártó, más nyelvre nem volt fordító program. Ahogy az üzemeltetők elmondták ez a fordító sem volt tökéletes, szinte minden programba kellett hosszabb-rövidebb gépikódú részeket beilleszteni, hogy egyáltalán működjön-> Ez helyett javasolnám: "A géphez ALGOL60 fordító program állt rendelkezésre. Azonban a fordító sajátosságai miatt nagyon gyakran kellett az ALGOL60 programokat gépi kódú részekkel kiegészíteni. A gépnek nem volt a mai értelemben vett operációs rendszere."

5./ "Az egyetlen épségben fennmaradt Razdan–3 Szegeden található a Szent-Györgyi Albert Agórában, amely a VEIKI-ből került át." -> Ezt jeleztük már a múzeum felé is, hogy az itt lévő példány a BME gépe volt, a VEIKI gép üzemeltetői elmondták, hogy a VEIKI gépe barna színű volt, a múzeumban lévő példány szürke színű, így egyértelműen nem a VEIKI-é volt. Illetve a két gép konfigurációja is eltérő volt, ez a gép több mágnesdobbal és mágnesszalaggal rendelkezik mint a VEIKI gépe rendelkezett.

6./ A gép igazi jelentőségét az adja, hogy ez volt az egyik első olyan gép amelyik "ipari" célokra került az országba, és teljesítménye, rendelkezésre állása lehetővé tette, hogy az alapfeladatokon kívül más szervezetek számítógép igényét is kiszolgálja.

7./ A gép jellemzői, kapacítása: A kapott kézirat alapján (ez megegyezik a fent hivatkozott, és letölthető orosz nyelvű "gépkönyvben" szereplő adatokkal:

  • A gép félvezető eszközökből épül fel egységes áramkörök és blokkok széles körű alkalmazásával. Az áramkörök nyomtatott technológiával készültek.
  • A közepes műveleti sebesség: 20-25 ezer művelet másodpercenként. (Aszinkron felépítés miatt, a műveleti sebesség változó)
  • Az utasításrendszer kétcímes.
  • A gép szóhossza 48 bit. A számábrázolás formája bináris, lebegőpontos. A mantissza – 40 bit, a szám előjele – 1 bit, karakterisztika – 6 bit, a karakterisztika előjele – 1 bit. Az utasításbitek száma 48.
  • Az operatív tár ferritgyűrűs, kapacitása 16 384 vagy 32 768, 48+2-bites szó (egy szekrény 16 kszó, egy konfigurációban maximum két memória szekrény lehet). Egy teljes tárciklus időtartama 8 – 10 mikrosec.
  • A mágnesszalagos háttértár kapacitása 390 000 – 6,2 millió 50-bites szám vagy utasítás. A mágnesszalag címzett zónákra osztott, a zónák és az egyes zónákon belül tárolt számok mennyisége változó. Egy zóna max. 16 384 szót tartalmazhat.
  • A mágnesdobos háttértár kapacitása 12 500 szó (a konfigurációban max. 16 db. mágnesdob lehet). A mágnesdob címzett zónákra osztott, a zónák és a zónákon belül tárolt adatok mennyisége állandó.
  • A gép tápellátása 220V, 400 Hz; ezt egy ún. motor-generátor állította elő a 220V/50Hz háromfázisú hálózatból.
  • A gép energia igénye a kiépítéstől függően 12-50 kW
  • A gép aszinkron felépítésű, azaz nem alkalmaztak benne órajelet.


Vidgabor vita 2021. október 2., 00:18 (CEST)Válasz

Visszatérés a(z) „Razdan–3” laphoz.