Vita:Szexuálterapeuta

Rusz Edit képzése nem valós

Belinkelem az Index cikkét a témáról

https://index.hu/belfold/2020/01/28/szexualterapeuta_kepzes_tanfolyam_rusz_edit_diploma_oklevel_eowyn_kft_semmelweis_egyetem/

Rusz Edit megtévesztette a képzettek, a SOTE nem adta a nevét ehhez a képzéshez, ezért hazánkban nincs akkreditálást szexuálterapeuta képzés. Maximum felnőttképzésnek lehetne nevezni. Ahogy szexológus képzés sincs.

Ezért ezen szócikk megtévesztő, olyat validál, aminek nincs alapja. Ha jól tudom idei évben elindult per is az ügyben. Látható, hogy a Szexológia társaság 2020. óta nem is frissítette a weblapját. http://www.sexology.hu/menu/hu/hirek

Ráadásul a képzéssel sokan nem is terapeutának, hanem mindjárt szexológusnak vagy szexuálpszichológusnak titulálták magukat.

https://semmelweis.hu/szak-es-tovabbkepzes/2020/01/13/kozlemeny/

HummelZsolt ^vita 2023. október 13., 11:56 (CEST)

A Kuruzsló törvény nem hatályos

"Az egészségügyi törvény egyértelműen egészségügyi végzettséghez köti a gyógyító tevékenységet, az úgynevezett kuruzsló törvény pedig kiemelten bűncselekményként szankcionálja, ha valaki enélkül végez gyógyító, diagnosztikai vagy szakértői tevékenységet. Mindezek értelmében, ha valaki szexuálterapeutaként végez ilyet, de nincs megfelelő orvosi vagy pszichológusi diplomája, akkor bűncselekményt követ el."

a szócikk ezen része nem fedi a valóságot. A BTK 187. paragrafusa nem lépett érvénybe, így a bűncselekmény sem érvényesíthető. Ez így erősen megtévesztő.

Magyarázat: Rusz Editet nem azért ítélték el mert rossz volt a képzés, hanem mert jogtalanul használta a SOTE nevét és megtévesztette a hallgatókat és persze a közvéleményt. Hazánkban maga a terápia szó sem védett, a pszichoterápia kifejezés az amit olyan szakpszichológus végezhet, aki már pszichoterapeuta, azaz nem minden pszichológus sem végezhet, így eleve rájuk is vonatkozna az úgynevezett kuruzsló törvény. Ami azért fura állapot, ezért sem lépett részben érvénybe.

Javasolnám ezen rész törlését, mert ez meg azt sugallja, hogy hazánkban mégis vannak szexuálterapeuták, pedig nincsenek. HummelZsolt ^vita 2024. január 31., 18:26 (CET)

Most ettől erősen konfúz lettem, és @WikiPszi: szerkesztései sem segítettek. Igyekeztem utánanézni, és amennyire rövid keresgélés után jutottam az az, hogy ma magyarországon semmi nem szabályozza vagy tiltja a „szexológus” vagy akár „szexuálterapeuta” tevékenységet, ilyen egészségügyi végzettséghez kötött foglalkozások nincsenek. (Létezik olyan, hogy szexuálpszichológus, vagy pszichológus, ezek valós végzettséghez kötött foglalkozások.)

Ez alapján azt gondolom, hogy bárki hívhatja magát szexológusnak vagy szexuálterapeutának, semmiféle jogszabályi feltételnek nem kell megfelelnie és nem esik jogi korlátozás alá sem. Bárki csinálhat Szexológus Akadémiát, ami jellegében nem tér el mondjuk az akváriumtulajdonos tanfolyam hivatalos elismerésétől, és bárki használhatja a szexológus címet, sőt, még arra sem találtam hirtelen jogszabályt, hogy a tanfolyam ne adhatna ki „Diploma” elnevezésű igazolást.

Az egészbe Monique Covét kérése alapján csöppentem be, aki az eddigiek alapján teljesen jogosan hívhatja magát szexológusnak, és ehhez még a tanfolyamot sem kellett elvégeznie; és hívhatja magát diplomás szexológusnak is, hiszen kapott egy diploma nevű igazolást a tanfolyam végén.

Van szerintetek olyan jogszabály, ami ennek az okfejtésnek ellent mond? Mert ha nem, akkor elég sok mindent javítani kell… meg visszaállítani… grin ✎ 2024. február 22., 19:07 (CET)

A jogi hátteret magamnak is összefoglalom:

• a Btk. 187.§ szerint „orvosi gyakorlat” és „nem konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások” nem láthatóak el „jogosulatlanul”,
• az Eütv (1997. CLIV. Tv) viszont jogosultságnak csak annyit ír elő, hogy (többek között) „szakképzés keretében megszerzett szakképesítés” szükséges azon tevékenységekhez, amik szerepelnek „az egészségügyi szakmai kódjegyzékben”,
• ez a kódjegyzék gondolom a 2/2004 EüM rendelet lenne, amiben semmiféle „szex” rész-string nem található.
• Az Eütv nem definiálja az „orvos” vagy az „orvosi gyakorlat” fogalmát.
• A 40/1997. Korm.r. alapján sima tanfolyam alapján végezhető „nem-konvencionális” (sic!) gyógyító tevékenység.
• A 11/1997. NM rendelet szabályozza a „nem-konvencionális” tevékenységet, de explicit módon le van írva, hogy mi tartozik bele, és ez nem (1. melléklet).

Ez alapján úgy tűnik, hogy a szexológus és szexuálterapeuta nem orvosi tevékenység, se nem hagyományos, se nem nem-konvencionális értelemben, így semmiféle megkötés rá nem vonatkozik, beleértve a kuruzslásról szóló Btk. részt is.

Ellentmondás? grin ✎ 2024. február 22., 19:38 (CET)

Az általános nemzetközi eljárás szerint a szexológus azon Phd-es kutató, aki területen szexualitással kapcsolatos kutatást végez és azt publikálja is. Valóban van egy olyan nézet, hogy kb. bárki aki szexualitással foglalkozik szexológus, de ez csupán azért van, mert senki nem foglalkozik vele. A legtöbb nemzetközi szexológiai szervezet is csupán magán alapítású.

Szóval a szexológus kutató és nem ügyféllel foglalkozó segítő. Itthon talán Dr. Hevesi Kriszta az egyetlen aki megfelel a szexológus titulusnak. Vagy anno Szilágy Vilmos volt még szexológus.

Az Európia Unióban sincs jelenleg egyetemleges iránymutatás szexuális egészséggel kapcsolatos egészségügyi szolgáltatásoknál, azonban ha bárki lehet, akkor most miért lett büntetés? Csupán jogtalan SOTE használat miatt? Illetve a oktatás résztvevői lettek átverve.

Hazánkban szexuálpszichológus képzés sincs, csupán pszichológusnak szexuálpszichológiai szak.

Azonban a szexualitás terápiás kezelése kötődik a pszichéhez így ezzel máris a pszichológusnál vagyunk.

A szexuálterapeuta képzés csalás volt, mind nevében, mind tartalmában. Ezen kár vitázni. Elég kárt okozott ez itthon.

Abban van igazság, hogy a hazai szexualitással foglalkozó segítői folyamat lóg a levegőben, hiszen tulajdonképpen senki sem lehet semmi. Azonban ez még nem jogosít fel senkit arra, hogy ilyen módon hozzon létre képzést.

Monique Couvet sem nem szexológus, se nem szexuálterapeuta. HummelZsolt ^vita 2024. február 22., 20:04 (CET)

Tettél elég sok állítást, de egyiket sem látom, hogy alátámasztottad volna bármivel. Ez így eddig a te véleményed. Források, jogszabályok, szakmai szervezetek iránymutatásai, esetleg bírósági döntés?

Véleményem nekem is van, de ez most nem erről szól, hanem hogy mit lehet és mit nem. Különösen úgy nem, hogy kijelented, hogy kár vitázni valamiről, amiben az adatok szerint a véleményed ellent mond a szabályozásnak. Amennyiben „kár vitázni”, akkor visszavonok minden ilyen témájú változtatást addig, míg forrásokkal alá nem támasztja a szerkesztő azt -- ez lenne a „kár vitázni róla”. Nem gondolom, hogy ez lenne a konstruktív megoldás. De az sem, hogy kategorikus kijelentéseket teszünk azok alátámasztása nélkül. Én itt és most jelztem, hogy kétségeim vannak, és várom az igazolást pro vagy kontra, akkor is, ha valakinek „nem tetszik” a valóság. A Wikipédia a tényekre alapoz, nem a szerkesztők véleményére. grin ✎ 2024. február 22., 21:57 (CET)

Ezt javaslom forrásként: https://pszichoszamoca.hu/tudjuk-kihez-fordulunk-ismerje-meg-a-pszichologus-kepzes-rendszeret/

De az hogy nem szabályozza egy törvény, még nem jelenti, hogy lehet bármit. Nem véletlenül tettem ebbe a szócikkbe jelzést, mert valóban nem átlátható a szabályozás.

Azonban mindegyik titulushoz képzés, és ami fontos akkreditált képzés kellene. Nos ez jelen esetben a szexuálpszichológus szak esetében van jelen hazánkban. A másik kettő esetében nincs. Azaz lehet hogy nincs szabályozás, de akkreditált képzés se.

Így a haza szexuálterapeuta képzéscsalás volt. Erről van bírósági határozat. A szexológus mint fogalom pedig tudományos szint. HummelZsolt ^vita 2024. február 22., 22:12 (CET)

1. Miért javaslod forrásként? Mit kellene itt látni, ami válaszol a kérdéseimre? A kérdésem továbbra is: bármilyen hivatalos forrásban (jogszabály, szakági utasítás, hivatali szabályzó, kamara, …) szerepel-e az, hogy a fenti szavakkal jelölt szakmák hivatalos szabályozás alá esnek (vagy az Eütv. alá)? Nem megfelelő forrás: magánblog, cégblog, reklámanyagok, …
2. Ha nincs ilyen nevű szak és képzés akkor nem eshet az Eütv. szabályozása alá, tehát a szabályozás átlátható: ez a megnevezés nem szabályozott. Ha másképp gondolod, azt sokkal komolyabb forrással kellene alátámasztani. Az abszolút minimum mondjuk egy hivatalos állásfoglalás a témában mondjuk az Orvosi Kamarától, de még mindig jogszabályt preferálnék.
3. Ne keverj bele más szakmákat: nem volt szó szexuálpszichológusról. A pszichológus egy a rendeletben is szereplő, szabályozott megnevezés.
4. Azt állítod, hogy van bírósági határozat, de nem hivatkozol semmire. Megtennéd, hogy alátámasztod az állításaidat konkrét [hivatalos!] forrásokkal? (Nyilván ha azt állítod, hogy csalás, akkor ezt is támaszd alá.)
5. Ha azt állítod, hogy a „szexológus” tudományos szint, akkor légy kedves ezt is alátámasztani. (Ha én vettem a fáradságot, és összeszedtem a jogszabályokat, akkor kérlek, hogy te se üres állításokat sorolj fel.) Én igyekeztem utánanézni, és nem létezik felsőfokú akkreditált szakintézményben „szexológus” képzés.

Csak hogy egyértelmű legyen a probléma: ha innentől „Diplomás DNS-fényezőt” tüntetek fel szakmaként, és bemutatom, hogy a Fénycsakra Kft. tanfolyama adott ki nekem ilyen diplomát, akkor ezt jogszerűen megtehetem, mert ez a szakma sem esik törvényi korlátozás alá. A Wikipédia nem erkölcsi hatóság, hogy az elmeháborodottakat kiválogassa a normálisak közül, hanem hogy leírja a létező dolgokat, és azok lehetséges hátterét (lásd még: WP:SN!). Semmiképp sem feladata a dolgok minősítése, véleménycikkek írása, mint az sajnos láthatóan itt is megtörtént.

Hogy megelőzzek fölösleges köröket a bírósággal kapcsolatban: a bíróság nem véletlenül nem azt mondta, hogy tilos ilyen diplomát kiadni, hanem azt, hogy nem voltak jogosultak a SOTE nevét használni ehhez, vagy azt sügallni, hogy ez akkreditált mesterképzés; ha erre a bíróságra gondolsz; ez az ítélet pont azt mutatja, hogy amit állítasz az ellenétes a bíróság döntésével. grin ✎ 2024. február 23., 10:50 (CET)

1. Hát a szexológia-szexológusra a legegyszerűbb forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Sexology
2. A pszichoterápiás folyamatot ez Eü törvény megnevezi, a szexualitás terápiás folyamata is ide tartozik.Így ez, ha nincs is kimondva szószerint, szabályozott.
3. A szexuálpszichológust amiatt említem, mivel ők maguk is próbálnak ma itthon szexológusok vagy szexuálterapeuták lenni, ami fals lenne. Ezért bátorkodtam jelezni, hogy a Btk 187 úgynevezett kuruzsló törvény nem hogy nem éles, nem is jól fogalmazott. Tehát még ők sem nevezhetik magukat másnak.
4. A diploma kamu: https://444.hu/2024/02/12/kamudiplomak-miatt-iteltek-el-az-ismert-szexualterapeutat-pedig-a-diakoknak-azt-mondta-nincs-birosag-ami-ellenem-dont
5. Nem csupán azért kamu mert csalás volt a SOTE, hanem mert az oktatási tartalom is hibás volt.

Azonban nem én vagyok a fő illetékes ebben, hanem aki írta és átszerkesztette a szócikket. Ha lehet várjuk meg az ő érvelését is.

És valóban van egy jogi hézag, hazai és úniós szinten is. Azonban azzal, hogy nincs szabályozás, nem engedélyez bármit. 2017 óta követem ezt a szexuálterápiás történetet az alap botrány akkor robbant ki és kik mivé eszkalálták. HummelZsolt ^vita 2024. február 23., 11:11 (CET)

Köszönöm @Grin, hogy elkezdted körüljárni a kérdést, valóban sok fontos kérdést vetettél fel.

• A szócikk az eredeti formájában reklámcikk volt, már a címében is link mutatott önjelölt szakember honlapjára, és a tartalma is inkább önigazoló volt, ezért régóta terveztem átszerkeszteni. Tavaly tavasszal fogtam neki, de óvatosan nyúltam hozzá, hogy az reális képet adjon. Ezt csak azért írom, hogy jelezzem, hogy igyekeztem alaposan utána járni a témának, és többet között én hasonlókat találtam mint te. Nem ragaszkodom semmilyen tartalomhoz ezzel kapcsolatban, ugyanakkor sokmindent fontos látni.
• Az erről való diskurzust összekuszálja az, hogy itt igazából 5 témát beszélünk meg egyben: Arról, hogy az egyetem évekkel ezelőtt elhatárolódott a képzéstől, arról, hogy a képzés szervezőjét nemrég szabadságvesztésre ítélték, arról, hogy ki használhat nem létező címeket, arról, hogy a művésznő milyen címet használhat és arról, hogy mi kerülhet be a róla szóló szócikkbe. Szóval ez több téma, de összefügg nyilván.
• Az nyilvánvaló, hogy az egyetem hivatalosan nyilatkozott arról, hogy az egyetemre és az említett diplomára hivatkozni jogsértő és hogy a képzőhely vezetőjét, a képzés félrevezető volta miatt szabadságvesztésre ítélték. Ebből azt tudjuk, hogy senkit sem jogosít fel egyetemi végzettség arra, hogy szexuálterapeuta legyen, aki erre hivatkozik az jogsértő. Illetve tudjuk azt, hogy a bíróság igen komolyan vette mindezt.
• Az, hogy jogszabály nem nevez meg ilyen végzettséget, az éppen azt mutatja, hogy nincs ilyen végzettség tehát nem is nevezheti így magát senki, mert ezzel azt sugallja, hogy van valamilyen releváns végzettsége, hogy jogosult betegségek gyógyítására. Éppen attól, hogy nem szabályozza semmi a cím használatát lesz aggályos.
• Az, hogy nincs ilyen végzettség nevesítve, attól még nem legális erre hivatkozni, a tevékenység pedig pláne nem legális. Az egészségügyi törvény nem nevesíti az agysebészeti tevékenységet vagy a skizofrénia gyógyítását sem és nem köti ezeket konkrétan semmilyen végzettséghez, ettől még az egészségügyi törvény egészéből az következik, hogy nem végezhet bárki agyműtétet és nem nevezheti magát agysebésznek, noha szó szerint ezt sem tiltja így konkrétan a törvény. Nem gyógyíthat bárki skizofréniát attól függetlenül, hogy nem tiltja azt sem a törvény, hogy valaki skizofréniaterapeutának vagy agysebészeti terapeutának nevezze magát.
• Azt nagyon fontos megérteni, hogy nem az elnevezést érdemes körüljárni, hanem a tevékenységet és azt amit sugall az elnevezés. Mert az agysebészeti terapeuta elnevezés lehet, hogy nem jogsértő, de az ilyen tevékenység és az erre való hivatkozás mégis az. Ha valaki agygyógyásznak nevezi magát, attól még nem csinálhat agyműtétet, tehát ez nem arról szól, hogy bárki bármit csinálhat, ha talál rá egy olyan elnevezést amely eltérő a szokásostól, de mégis ugyanazt jelenti. Nem kell igazolni, hogy valami tiltja, hogy valaki agygyógyászként nevezze magát és tegyen bármit is, mert az egészségügyi szabályozás egészéből ez nyilvánvalóan következik, hogy ez nem jogszerű, sőt.
• Azért sem lehet ilyen címeket használni, mert a szexuális problémáknak testi vagy lelki háttere lehet, ezekkel pedig a megfelelő szakemberek foglalkozhatnak, a megfelelő diplomával. Nincs egy végzettség, aki ehhez teljes egészében ért, hanem van nőgyógyász, urológus, pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, szexuálpszichológiai szakpszichológus, endokrinológus és így tovább. Nincs mindenhez értő szakember, nincs csak úgy szexológus, mert ez pont semmit sem jelent, de mégis azt sugallja, hogy ért valamihez, pedig éppen nem, mert ez egy önjelölt cím.
• Ha pedig szexuális problémákkal foglalkozik valaki, vagy azt állítja magáról, akkor orvosi vagy pszichológusi tevékenységet végez ilyen diploma és szakvizsga nélkül, ami akkor is törvénysértő, ha nem rendelkezik erről szó szerint a törvény, mert az egészségügyi törvény egésze fejezi ezt ki, mint ahogy agyműtétet sem csinálhat bárki, hiába nincs kimondottan erről szól törvény, mégis jogsértő ha valaki ilyet csinál végzettség nélkül.
• Ha valaki betegséget gyógyít, az orvosi tevékenység. A szexuális problémák konkrétan nevesítve fel vannak sorolva a betegségek összes hivatalos magyar és nemzetközi listáján, így az ezzel való foglalkozás gyógyítás, függetlenül attól, hogy minek nevezzük. Mondhatja valaki, hogy tanácsadó, de betegségnek minősülő problémákkal kapcsolatban bármilyen tevékenységet végez, akkor az engedélyköteles tevékenység. Nem az a lényeg, hogy terapeutának vagy tanácsadónak vagy minek nevez magát, hanem hogy nem foglalkozhat valaki végzettség nélkül gyógyító tevékenységgel és nem is utalhat arra, hogy ilyet végez. Ha az önjelölt cím erre utal, akkor az lényegében jogsértő, félrevezető.
• Ha pedig enciklopédikusak akarunk lenni, akkor nem írhatjuk senkiről sem, hogy szexuálterapeuta, mert ez az egyetem állásfoglalása szerint több szempontból is jogsértő és mert ezzel olyat állítunk valakiről, ami nem valós, csak ő állítja magáról és ő kéri, hogy állítsuk mi is róla, hiszen ha a Wikipédián ott van, akkor az nyilvánvalóan tény. Tehát ez egy körkörös érvelés, magáról állítja, ezért felkerül a Wikipédiára, amely így - tévesen, de mégis - hivatkozási alappá válik. Miközben nyilván a Wikipédia nem elsődleges forrás és nem az első közlés helye. Kérdés, hogy ha valaki saját magáról állít valamit és azt csak az erősíti meg, hogy a bulvár médiában is állítja magáról, akkor az mitől enciklopédikus? Értem, hogy a másik szócikk alanya kérte, hogy ezt írjuk ki róla, de az elégséges forrás, hogy valaki kéri, hogy nem létező végzettséget vagy tevékenységet írjunk ki róla? Nem ezáltal tesszük éppen elsődleges közléssé a szócikket, hiszen az a forrás, hogy ő kéri?
• Ezért enciklopédikus az, ha nem írjuk ez bele a szócikkbe, vagy az is, ha beleírjuk, hogy ezt állítja magáról, ha azt is említjük, hogy ez egyébként éppen az említett egyetem állásfoglalása alapján jogsértő, a képzőhely vezetőjét pedig börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy ezt állította. Ez így kereken enciklopédikus információ. Ha csak azt írjuk, hogy szexuálterapeuta vagy hasonló, az nem fedi a valóságot. Vagy ne említsük ezt, vagy említsük azt, hogy ennek hívja magát, de jelezzük, hogy ez jogsértő és félrevezető. Nem állást akarunk foglalni egy szócikkben, hanem azt kell leírnunk ami van. Így az a helyes, ha vagy nem említjük vagy jelezzük, hogy olyat állít magáról, amely jogsértő és ilyen tevékenységet nem végezhet.
• Az pedig, hogy ha ez a "végzettség" nem használható, akkor választ egy másik címet, az szintén felveti az enciklopédikusság kérdését, hiszen ha valami enciklopédikus tény, akkor hogy lehet azt váltogatni egyik napról a másikra? Ha lehet, akkor pedig tényleg enciklopédikus információ-e az, amelyet valaki magáról mond, majd egyik pillanatról a másikra változtat?
• Attól, hogy valaki tanácsot ad, még nem mondhatja azt, hogy tanácsadó, illetve mondhatja, de nem írhatjuk le róla a Wikipédián. Én mondhatom magamról, hogy adok űrkutatási tanácsot - egyébként szívesen adok bárkinek - de ettől még nem leszek űrkutatási tanácsadó, és nem kerülök bele egyetlen nyomtatott enciklopédiába mint űrkutatási tanácsadó, és remélhetőleg a Wikipédiába sem. Ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogy attól, hogy mondhatom magamról és mondom is és esetleg adok is ilyen tanácsot, attól még enciklopédikusan mégsem lettem az.
• Összefoglalva tehát: Az egyetem melyhez a képzés tartozott nyilatkozott, hogy erre hivatkozni jogsértő. Aki a képzést vezette, őt ezért a képzésért szabadságvesztésre ítélték. Az egészségügyi törvény szabályozza, hogy mi az egészségügyi tevékenység, amely nem nevesít minden ilyet, de az egészéből egyértelműen következik, hogy diagnosztikai vagy gyógyító tevékenységet nem végezhet bárki, ez végzettség és engedélyköteles, így aki testi vagy lelki egészséget vagy betegséget érintő tevékenységet végez, az a törvény hatálya alá esik, ha pedig megfelelő végzettség nélkül teszi ezt, az jogsértően jár el. Nem az elnevezés számít, ezért attól ha valaki tegnap így, majd holnap úgy nevezi magát, még nem lesz rá kevésbé érvényes az egészségügyi szabályozás, nem az a kérdés, hogy talál-e olyan elnevezést, amely elfogadható, hanem, hogy mit csinál és mit sugall az elnevezés. Ha valaki testi vagy lelki problémákkal foglalkozik, ahhoz valódi diploma és engedély szükséges, függetlenül attól, hogy milyen kreatív elnevezést választ ehhez.
• Köszönöm az együtt gondolkodást, jó munkát kívánok.

WikiPszi ^vita 2024. február 23., 13:56 (CET)

Köszi. Igazából ez a szócikk azért kell, hogy maradjon, hogy később véletlenül se lehessen újra reklámként felhasználni. Egy neves külföldi szexológus mondta azt, hogy azért nem használja a titulust, mert lejáratták. Illetve úgy tudom Franciaországban büntetik a szexuálterapeuta titulust használót.

Azonban az betegség és az egészség két külön terület. Van szexuális egészség ami a medicina dolga, és van szexuális jóllét ami nem gyógyítás vagy terápia. Sexual healt és a Sexual Well-being két teljesen más terület így a szexualitás kapcsolata nem csupán gyógyító és probléma megoldó tevékenység lehet. Az elmúlt hónapokban magam is végigolvastam uniós jogszabályokat. HummelZsolt ^vita 2024. február 23., 14:26 (CET)

És ha már forrás és hivatkozás, komolyan vehetjük a hazai szexuálpszichológiát? https://www.instagram.com/p/C2FlUwes9B6/ HummelZsolt ^vita 2024. február 23., 16:04 (CET)

Nagyon érdemes különválasztani a személyes érzelmeidet és a Wikipédiát. A Wikipédián az a lényeg, hogy hiteles tényeket közöljünk, ne pedig személyes érzelmeket, így az enciklopédikusság szempontjából nem lényeges, hogy egy adott szakmának adott képviselőjéről mint gondolunk. WikiPszi ^vita 2024. február 23., 18:44 (CET)

Ez csak azért lett példa, mert szóba jött Couvet. Hiába mi volt előtte, szubjektív vele érvelni az elcsalt oktatást. Ez sem objektív, csupán erre szerettem volna rámutatni. Ha vesszük az enciklopédikusságot, akkor ez csak reflexió az arany középhez. Testközelből ismerem ezt a történetet, és egyetértek a bírósági döntéssel, azonban ahogy a kuruzsló törvény hivatkozás hibás volt, boszorkány üldözést nem kellene csinálni. Azonban ahogy fentebb írtam, fontos fenntartani ezen szócikket a jövőbeni tettek esetleges volta miatt. HummelZsolt ^vita 2024. február 23., 20:26 (CET)

Köszönöm az alapos és higgadt választ. Sok mindent felvetettél, az ezekkel kapcsolatos kérdéseimhez is időre van szükségem. Nem tudom, eljutok-e egyáltalán odáig, de vágyom rá. :-) grin ✎ 2024. február 23., 21:30 (CET)

Én köszönöm, ha bármikor aktuálissá válik, folytathatjuk. Nem biztos, hogy mindenre tudom a választ és mindent jól tudok, de sokmindent jól átlátok ebben azért. Folytathatjuk holnap vagy 15 év múlva is :-) WikiPszi ^vita 2024. február 25., 10:20 (CET)

Szexuális asszistens

Részben átfedő fogalom a "Szexuális terapeuta" -val a "Szexuális asszisztens" és jó lenne a szócikkben a hasonlóságot és a különbséget is megemliteni, habár nincs éles határ.

Mivel ez magyarországon szabályozatlan, emiatt nem hiszem, hogy a kuruzsló-törvény hatálya alá tartozna.

• http://fogyatekossagtudomany.elte.hu/wp-content/uploads/2019/09/09_FT_2019_1_Forum_Zagyi_Csango.pdf [1]

• https://magyarnarancs.hu/lelek/kielegules-receptre-115388

[1] "A fentiek alapján célunk a szexuális asszisztencia és a hasonló fogalmak feltárása, ezek között kapcsolat keresése és a fogalmak elkülönítése volt. Ez a szakirodalmi elemzés kulcsszavas keresése alapján a magyar nyelvű források hiánya miatt az alábbi angol nyelvű kulcsszavakkal történt:

• sexual assistance,
• facilitated sex/sexual facilitation,
• sexual surrogacy/surrogate partner therapy,
• social sexworker."

Vagyis nyilván a "sexual surrogacy/surrogate partner therapy" -is ide tartozik.

"A tevékenységet az AASECT (American Association of Sexuality Educators, Counselors and Therapists)8 elkülöníti a szexedukátorok, tanácsadók és terapeuták munkájától, amely tevékenységek inkább a szóbeliségen alapszanak, az információ átadásán érintés, fizikai kontaktus nélkül. Elkülöníti magát továbbá a szexmunkásoktól, akik függetlenül tevékenykednek, terápiás cél nélkül.

Az IPSA által kínált terápiáról Freckelton (2013) ír: ez egy három személyből álló terápiás csoport, mely tagja a kliens, a helyettes partner és egy terapeuta, utóbbi lehet pszichológus, pszichiáter vagy szexuálterapeuta. A helyettes partner célja a kliens önbizalmának, képességeinek fejlesztése a fizikai és érzelmi intimitás területein terápiás élményeken keresztül. Ezek magukba foglalják a relaxációt, a hatékony kommunikációt, az érzéki és szexuális érintéseket, a szociális készségek fejlesztését. A tréningek célja a kliens tudásának, képességének, kényelem- és biztonságérzetének fejlesztése. A program 10 lépésből, 10 ülésből áll, melyből általában az első három célja a bizalomépítés, a kommunikációfejlesztés, a relaxáció.

Noonan kutatása alapján a terápia összetétele 34%-ban kommunikáció, információ és támogatásnyújtás, 32%-ban érintés, masszázs, 16%-ban nem szexuális tapasztalati tevékenység, relaxáció, 13%-a szexuális tevékenység, 5% egyéb („randevú”, szociális helyzet feltérképezése) (Freckelton, 2013). Fontos elkülöníteni egymástól a szexmunkát és a helyettes partnerség intézményét. Utóbbinak terápiás célja van, egy „szexuális rehabilitációs program” (Aloni & Katz id. Freckelton, 2013, p. 645), professzionális, szakmai team szerveződik a tevékenység köré, szupervízió mellett zajlik (Mannino, Giunta & La Fiura, 2017).

A szexmunkás a szexuális kielégülésre fókuszál, míg a helyettes partner az önbizalom építésére, a magabiztosságra, az öntudatra helyezi a hangsúlyt. A terapeutának általában dokumentációt is kell vezetnie a klienssel folytatott munkáról (Zur, 2013).

Legtöbb helyen a helyettespartner-tréningek előtt a jelentkezőknek pszichológiai teszten kell átmenniük (Rosenbaum, Aloni & Heruti, 2014), ilyen a szexmunkások esetében természetesen nem történik. Mannino et al. (2017) hozzáteszi, hogy a helyettes partnerek saját maguk, önkéntesen, mindenféle kényszer nélkül választják ezt a munkát."

2A02:AB88:8101:4C00:1F51:3F6:37C0:FD0 (vita) 2024. február 24., 22:16 (CET)

A szexuális asszisztens és a szexuálterapeuta kompetencia határa teljesen más.

A sexual surrogate lényegében szexuális élményt adó személy, főleg korlátozott személyek esetében.

Azonban az Unióban egyedül Csehországban engedélyezték, de az USA több államában is tiltott tevékenység, ahogy a szexuális bodywork is. Amíg maga a szexuális egészség és a szexuális jóllét fogalma és ezen szakemberek komptenciája nincs szabályozva, ezen nagyon szürke zónával itthon foglalkozni okafogyott.

Nem hogy nincs éles határ, nagyon is éles határ van. A probléma az, hogy a mindennemű szomatikus folyamat esetében a psziché reagál. Sajnos ma épp túl sok szomatikus "terápia" van, blokkoldások, páncéltalanítások stb. Magam is láttam épp elég összeomlást. Nemzetközi szinten mára heti rendszereséggel derülnek ki botrányok ezen szegmensben, hamarosan elkészül egy Színes zászló rendszer, akit itthon is szeretnénk bevezetni. De amikor #MeTooTantra jelenik meg, amikor több országban kormányzati szinten vizsgálják az alternatív nem tudni hovavaló "terápiákat", az asszisztens és a terapeuta szaval között van különbség.

Ha ezen asszisztens csak sexual surrogate lenne, az meg inkább szexuális szolgáltatás, ami eleve törvény ellenes. HummelZsolt ^vita 2024. február 24., 22:55 (CET)

> "Amíg maga a szexuális egészség és a szexuális jóllét fogalma és ezen szakemberek komptenciája nincs szabályozva, ezen nagyon szürke zónával itthon foglalkozni okafogyott."

De miért? Szerintem a tudáshoz való jog megilleti a wikipédia olvasókat, pláne, hogyha ezt a tudást egy egyszerű kereséssel is el lehet érni, csak le kell irni, még akkor is, hogyha ez nálunk nincs szabályozva.

A wikipédia nem csak a jelenlegi magyar gyakorlatról szól.

• https://scholar.google.com/scholar?q=Surrogates+in+Sexual+Relationship+Therapy

Amúgy én nem hiszem, hogy bármilyen gyakorlati dolgot meg lehetne tanítani, tisztán csak elméleti úton. Emiatt a jelenlegi elméleti szexuálterápia lehet, hogy erkölcsös és prüd, de nem hatékony az EBM nézőpontja szerint. Persze itt nem a túlracionalizált EBM-re gondolok,

• ami szerint még "az anyai puszi is kerülendő" - "The practice of maternal kissing of boo-boos is not supported by the evidence and we recommend a moratorium on the practice."

> A szexuális asszisztens és a szexuálterapeuta kompetencia határa teljesen más.

Szerintem a "szexuális asszisztens" és a "szexuálterapeuta" közötti éles határ hiánya részben annak tulajdonítható, hogy mindkét szerep a szexuális egészség és jólét elősegítésére irányul, bár különböző módszerekkel és kompetencia szintekkel. A szexuálterapeuták általában magasabb szintű pszichológiai és terápiás képzésben részesülnek, és arra összpontosítanak, hogy a szexuális problémákat pszichológiai, érzelmi és kommunikációs szempontból kezeljék. Ezzel szemben a szexuális asszisztensek gyakorlati támogatást nyújtanak a fizikai szükségletek kielégítésében, ami közvetlen fizikai érintkezést is magában foglalhat. Mivel azonban a szexuális egészség komplex és multifaktoriális - beleértve a pszichológiai, emocionális, fizikai és társadalmi aspektusokat - a két szerep közötti határvonal gyakran elmosódik, és a két terület közötti együttműködés javíthatja az ügyfelek általános jólétét.

Perzse jogi területen a különbségtétel bonyolultabb lehet, amire céloztál is, mivel a szabályozás jelentősen eltérhet az egyes jogrendszerekben. Viszont a jogrendek és a hétköznapi orvosi gyakorlat nem mindig naprakész a legjobb tudományos gyakorlat területén. Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogi keretek gyakran túl szigorúan szabályozzák a "szexuálterapeuta" tevékenységeit, beleértve a képesítési követelményeket és a gyakorlati hatásköröket. ( vagy egyáltalán nem is foglalkoznak vele, mert tabu )

A "szexuális asszisztens" munkája jogilag kevésbé szabályozott lehet, ami néha bizonytalanságot eredményezhet a szolgáltatások hatáskörét és etikáját illetően. Mindazonáltal, a jogi kereteknek biztosítaniuk kell az ügyfelek védelmét és a szolgáltatások etikus nyújtását, függetlenül a szolgáltató szerepkörétől.

Persze vannak még érdekes határesetek .. amelyek lehet, hogy a gyakorlatban megegyeznek, de jogilag másképp itélendőek meg. pl. egy "képzett urológus" által végzett prosztata masszázs, ami általában egészségügyi szolgáltatásnak tekinthető, valamint egy "szexuális asszisztens" által végzett prosztata masszázs, ami sokszor inkább a szexuális szolgáltatások/terápiák kategóriájába sorolható.

vagyis én utalnék arra, hogy a határok nem olyan élesek ..

2A02:AB88:8101:4C00:1F51:3F6:37C0:FD0 (vita) 2024. február 25., 00:18 (CET)

Minek szócikk, ha nincs rá jogszabály? Ez egy picit megint olyan lenne, hogy majd a wikipédia bejegyzése legalizálja, vagy reklámozza az adott dolgot, tevékenységet. Tavaly több ilyen bejegyzés lett törölve ugyanezen ok miatt szexualitás témában.

A wikipedia nem jogalkotó.

Amiről te beszélsz az USA-ban sem tudott tisztán megvalósulni, erre itthon figyelembe véve az uniós jogharmonizációt nem igazán van ma lehetősége. Több mint 10 éve követem a nemzetközi ezen folyamatokat és ahelyett hogy áttörést értek volna el, most épp csak botrány botrány hátán van. Ha ez el lehetne érni, hogy legyen határa a szexuális egészség és szexuális jóllétnek, az lenne a mérföldkő. Utána lehet azokon belül meghatározni szakmákat.

De ma a szexualitás ahogy a szülés medikalizált lett. Egy dúla a jóllétért felelhetne, a szülésznő az egészségért. Így jobban érthető egy asszisztens és egy terapeuta fogalma is. HummelZsolt ^vita 2024. február 25., 01:11 (CET)

> Minek szócikk, ha nincs rá jogszabály?

Szerintem az egyik cél az lehet, hogy ebben a témában is valódi szakmai és társadalmi diskurzus elkezdődhessen, mert azért a jelenség létezik, mégha a jogalkotóknak nem ez a prioritása.

"A szexuális asszisztencia a hazai fogyatékosságügyben mindeddig marginális kérdés volt. Tudományos értékű tanulmány nem készült a témában, és valódi szakmai és társadalmi diskurzus sem alakulhatott még ki róla. Zagyi Emese és Csángó Dániel cikkét gondolatébresztő, vitaindító szövegnek szánjuk, amely áttekinti a külföldi gyakorlatokat, és ezzel megteszi az első lépést az asszisztencia egyik új formájának hazai átgondolásában." ( DOI 10.31287/FT.hu.2019.1.9 )

A másik cél, hogy azok az olvasók, akiknek hasonló problémája van, azok eligazodjanak, hogy melyek a lehetőségek és a problémák.

• BMJ: “Will I be asked to have sex in the therapy room?” https://srh.bmj.com/content/38/4/264
• BMJ: "Sex therapists make their voices heard" https://srh.bmj.com/content/38/3/196
• BMJ: "Psychosexual bodywork: should we refer our patients, and if so why?" https://srh.bmj.com/content/37/4/241?

Amúgy a magyar wikipédia a magyar nyelvű olvasóknak szól, vagyis vannak olvasók az UK-ban, Szlovákiában, Romániában, Szerbiában, Ausztriában, Ukrajnában, etc .. is .. Vagyis a magyar jogszabályokra való hivatkozás itt irreleváns. ( habár előbb-utóbb a wikipédiára is értelmezni fogják a 200m-res szabályt ) 2A02:AB88:8101:4C00:1F51:3F6:37C0:FD0 (vita) 2024. február 25., 03:50 (CET)

A wikipedia nem társadalami diskurzus helye, sem egyfajta katalizátora. Csupán egy enciklopédia.

A wikipedia nem terápiás iránytű. Van egy csomó magyar nyelvű honlap erre: https://pszichologuskereso.hu/

Másrészt a hazai terápiás kört is képezni kellene arra, hogy a szexualitás nem csak az ő fennhatóságuk, pl. szomatikus eszközökben semminemű képzést nem kapnak. Az ELTE ilyen anyag nincs. Bár terápiás folyamat elő van írva számukra, de tapasztalati nincs. Lásd a legtöbb szexszel foglakkozó "szakember" nő akinek még egy rendes párkapcsolata sem volt.

Ha valóban a társadalmi diskurzust szeretnél akkor nem a szexuális segítő a legfontosabb, hanem pl. a szexuális egészség kommunikálása, szexuális jóllétét vagy épp férfiak szexualitása és intimitása. Még a monogámiának is sincs magyar szócikke, de poliamóriának van.

Jelen helyzetben ez téma eléggé hátul van. Épp elég lenne letisztítani azt, hogy mi terápia és mi önismereti eszköz. HummelZsolt ^vita 2024. február 25., 08:26 (CET)

Én tágabban értelmezem az enciklopédia fogalmát.

Mert a Wikipedia célja a megbízható és hiteles információk nyújtása a legkülönbözőbb témákban, beleértve a tudományos és szakmai területeket is.

Még a szexualitás se kivétel!

És bár a Wikipediának nem célja a társadalmi diskurzusok kiváltása vagy katalizálása, a tudományos ismeretterjesztés természetes velejárója lehet, hogy társadalmi párbeszédeket generál. A szexuálitásról és az ezzel kapcsolatos terápiákról szóló tudományos és objektív tájékoztatás hozzájárulhat a társadalmi tabuk lebontásához és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához.

Vagyis a Wikipedia fontos forrása lehet az egészségügyi tájékoztatásnak, beleértve a mentális egészséggel és a szexuális egészséggel kapcsolatos témákat is.

Valamint a Wikipedia egyik alapelve, hogy elősegíti a szabad hozzáférésű tudás és információ terjesztését. Még akkor is, hogyha a magyar szabályozási joggyakorlat és az orvosi gyakorlat le van maradva.

És mivel tudományos forrás és kutatás is van rá, már nem is lehet azt mondani, hogy ez egy nem létező dolog. 2A02:AB88:8101:4C00:1F51:3F6:37C0:FD0 (vita) 2024. február 25., 09:36 (CET)

Megtévesztő, és holnap már valaki ilyen titulussal fog rendelkezni, és lám a wikipédián is fent van, tehát igaz. Elég sokan próbálták tavaly ezt eljátszani és szexualitás témában.

Társadalmi párbeszédnek nem ez a helye. HummelZsolt ^vita 2024. február 25., 09:41 (CET)

A Wikipédia nem a társadalmi párbeszéd generálására szolgál és nem is elsődleges forrás.

Ha bármilyen célt szeretnétek elérni, annak nem a Wikipédia a helye.

Az említett témakör egyébként szintén fel van dolgozva magyar nyelvű Wikipédia szócikkben is, így ezzel nyitott kapukat döngettek. WikiPszi ^vita 2024. február 25., 10:16 (CET)

Köszi, de ebben miért a többes szám? Igen Pótpartner alatt. Azonban Masters és Johnsonra 2024-ben hivatkozni...

Én nem döngetek ehhez kapcsolódó kapukat. Én azért szóltam ebbe bele, és le is lett véve a Kuruzsoló törvény rész. Mert ne essünk át a ló túlsó oldalára. HummelZsolt ^vita 2024. február 25., 11:44 (CET)

A Wikipédia feladata a tudás, információk összegyűjtése és aggregálása. Nem feladata annak eldöntése, hogy az információ milyen.

Nagyon gyakori, hogy a Wikipédia aggregálásának hatása az, hogy az összegyűjtött információk és egységes szerkezetbe hozott források alapján (akár társadalmi szintű) diskurzus indul. Ennek indítása nem a Wikipédia feladata de az igen, hogy ha valaki akar, tudjon a diskurzus témájáról hitelesen, alaposan tájékozódni.

Kifejezetten káros az, ha valaki nem semleges, hanem a saját véleményének nézőpontjából akarja akár interpretálni, akár szűrni a megjelenő szócikkeket vagy azok tartalmát. Ez pontosan ugyanolyan, mintha egy fizikus nekiállna törölni az asztrológiáról vagy a sámánokról szóló szócikkeket azzal a felkiáltással, hogy nem vezethető le a Maxwell-egyenletekből: a tudományos nézőpont fontos, de nem kizárólagos.

A Wikipédia nem végez kutatást arra vonatkozóan, hogy mi a „szexológia” vagy „szexuálterapeuta” hivatalos jelentése, de a Wikipédia az, aki összegyűjti és aggregálja, hogy a források szerint mi ezeknek a jelentése köznapi, orvosi és jogi szempontból. A Wikipédia az, aki fel tudja sorolni a problémákat, kritikákat, a forrásokban felfedezhető irányokat, és képes ezeket vagy egységesen, vagy a maguk ellentmondásaival bemutatni. Az olvasó (és/vagy a források) feladata annak eldöntése, hogy mi a hülyeség/hazugság/átverés, nem a wikipédistáké. grin ✎ 2024. február 25., 12:36 (CET)

Nos megint a tavalyi szexualitáshoz kapcsolódó ügyeket tudom behozni, ahol minden esetben marketing és legalizálás volt a cél. Így fontos, hogy ez ne az olvasóra legyen bízva. Végképp nem olyan esetekben, ahol gyógyítás, tudomány vagy épp törvény betartása is kapcsolódik a témához.

Ha ezen szócikket nézzük, eddig ez simán lehetett legalizáló segítője egy valós csalásnak. Épp az a lényeg, hogy a ló közepén maradjunk, lásd ezen szócikk törvényi bekezdésének törlése.

Mivel ismerem azokat is, akik próbálkoztak itt szócikkekkel, merem állítani, a kevesebb most több. Attól, hogy valaki nem semleges, nem felmentés, ha nem valós dolgokat támogat.

Jelenleg több szócikknél épp az a problémám hogy erősen részrehajló. Tudományos cikkben valaki érvelt, mire átolvasva kiderült, hogy forrásokat elhallgatva ferdít egy bizony irányzat javára a szócikk. Az átlagolvasó ennek nem nézne utána. Ha már szexaulitás, akkor pl. Affred Kinsey szócikkét kellene erősen átdolgozni. Mára tudjuk, hogy egy csaló, gyerekmolesztáló és szexuális ragadozó volt. HummelZsolt ^vita 2024. február 25., 12:49 (CET)

Akkor te rossz helyen próbálkozol; nem a Wikipédiában kell az olvasóknak elmondani, hogy mit gondoljanak, hanem a napi sajtóban. A Wikipédia pedig majd hivatkozza azt, meg az ellentétét is. A wikipédisták feladata összegyűjteni az állításokat, és bemutatni a kontextust, az állítások hátterét, és lehetőleg mindezt konzisztensen időrendben.

Mondok egy mostani példát: Navalnij. 2006-ban orosz nacionalista volt, 2014-ben pedig azt nyilatkozta, hogy hülye volt és mindenkitől bocsánatot kért. Ha egy szerkesztő kormánypárti akkor ragaszkodni fog ahhoz, hogy mindenütt nacionalistának nevezze, és ki fogja ezt emelni, minden mást pedig véleményként igyekszik eltávolítani; egy ultraellenzéki igyekezhetne eltüntetni a régi állítást, és kizárólag az ellenállót bemutatni. (Mindkettő a valóságból vett példa, bár nem a WP-ból.) Ez egyik sem WP kompatibilis. Nem ismerem Affred Kinsey munkásságát, de ha voltak eredményei azt is le kell írni, meg ha bűnöző volt, vagy csak egy adott periódusban volt az, akkor azt is, már ha meg van forrásolva. És nem bűnözőt feltüntetni foglalkozásként, és pláne nem leírni olyan vitatható állításokat, melyeket megfelelő minőségű forrás nem támaszt alá. grin ✎ 2024. március 1., 11:08 (CET)

@Grin Köszönöm, igen, pontosan ezért dolgoztam át a szócikket, mert nem létező dolgok voltak felsorolva rajta, úgy feltüntetve, mintha lennének nagyon konkrét feladatok és problémák, amellyel foglalkoznak a szexuálterapeuták, ezzel nem csak azt sugallva, hogy ez egy létező szakma, hanem azt is, mintha lennének hivatalosan meghatározott szakmai keretei. Arról nem is beszélve, hogy még a címből is volt link személyes honlapra, így nyilvánvalóan a saját tevékenységét igyekezett valaki ezzel legalizálni és reklámozni. Minimálisan sem volt semleges. Köszönöm mégegyszer. WikiPszi ^vita 2024. február 26., 12:25 (CET)

@WikiPszi csak az a baj, hogy valaki (nem néztem, kicsoda) olyan állításokat is beleírt, amikre nincs hivatalos forrás. Benne volt például, hogy a bíróság kimondta hogy „a szexuálterapeuta cím használata” jogellenes. Ezt a forrás nem tartalmazta. De nyilván minden olyan állítást is eltávolítok ami tényként közöl véleményt, lévén ez (ezek) egy élő személy életrajza(i).

Ha azt gondolod, hogy meg tudod forrásolni azt az állításodat, hogy a „szexuálterapeuta” egy szabályozott szakma, anélkül, hogy saját kutatást vinnél bele, akkor ezt annak szócikkében tudod megtenni, és nem más szócikkekben. Ha nincs ilyen szakma, akkor erről nem tehetsz forrásolt állításokat, hacsak nem találsz olyan hivatalos forrást, ami ezt kimondja. (Ami érdekes lesz, hogy nem létező dolgokra keresel forrást.) Én amennyire tudtam meghivatkoztam, hogy nem illegális a szexológus vagy szexuálterapeuta cím használata, mert nem találtam forrást, ami a használatát szabályozza. (Pláne, hogy

Az nem a te dolgod, hogy az illető magát minek hívja, vagy hogy mit akar legalizálni. Sőt, nem a Wikipédia dolga. Ha valaki jósnőnek hívja magát nem a mi dolgunk annak kiemelése, hogy jóslás pedig nincsen, azon túl, hogy a jóslás cikkbe beírjuk a tudományos forrásokat, és meglinkeljük azoknál akik jósnak nevezik magukat.

Ha harcolni akarsz, akkor leges-legjobb, ha nem a Wikipédián teszed. (Különösen nem, ha ehhez esetleg üzleti érdeked fűződik, de ez csak mellékszál, mert általában nem foglalkozom azzal, hogy kinek mi a motivációja, addig, míg nem válik a szerkesztési folyamat hátráltatójává.) A második legjobb, hogy ha már itt, akkor egy adott témával kapcsolatos kifogásaidat az adott téma kidolgozásánál, egy ponton kezeled. Nem XY életrajzi cikke a megfelelő felület arra, hogy kétségbe vond egy szakma vagy önmeghatározás validitását. Belinkeled a szexológust, és annak szócikkébe írod a kétségeidet, de minden más szócikkbe nem vezeted át a véleményed. És persze ha kiderül, hogy nem alátámasztható állításokat teszel, akkor optimális, ha nem ragaszkodsz hozzájuk minden áron.

In due course javítottam a kuruzslás szócikket is; vicces dolog ez, mert 2023-tól nem bűncselekmény a képzettség nélküli pszichoterápia végzése, csak az tilos, hogy az azt végző magát „pszichoterapeutának” nevezze, de magát a tevékenységet hívhatja pszichoterápiának. „Lol”, mondaná a gyerekem. grin ✎ 2024. március 1., 11:51 (CET)

Kedves Grin, köszönöm, hogy mindezt átgondoltad.

A szócikk az eredeti formájában egy részletes leírás volt a szexuálterapeuta tevekénységéről, konkrét feladatokkal, problémákkal, amely azt sugalta, hogy ez egy létező szakma, szabályokkal, keretekkel. Miközben nincs ilyen és a felsorolt tevékenységi és jogosultsági körök sehol nem szerepeltek, így az egész szócikk teljes egészében kitaláció és átverés volt.

Ehelyett igyekeztem adni egy áttekintést arról, hogy mi a valóság.

Szóval egy teljesen valótlan szócikk lett módosítva, és ezt tűnik harcolásnak?

Egy hónapja a szócikk címe direkt link volt egy "szexuálterapeuta" honlapjára. Nyilvánvalóan reklám céllal lett szerkesztve és kizárólag valótlan információkat tartalmazott. A szócikk a szexuálterapeuták tevékenységi köréről szólt.

Lehet, hogy nem átszerkesztenem kellett volna a szócikket, hanem törölni és akkor nem lenne belőle vita, de gondoltam, hogy járjuk körül, hogy mit jelent ez és mit nem.

Rosszul érzem magam amiatt, hogy egy kizárólag szándékos félevezetést tartalmazó szócikk normalizálására tett kísérlet harcnak tűnik. Lehet, hogy nem minden pontos és teljes rajta, de mégis egy teljes egészében félrevezető szócikket módosítottam egy valósabb tartalomra, ezt nem érzem harcnak.

A kuruzslás kapcsán pedig fontos, hogy - attól függetlenül, hogy aktuálisan a kuruzsló törvény szerint ki nevezheti vagy ki nem nevezheti magát pszichoterapeutának, - a gyógyító tevékenység megfelelő végzettséghez és engedélyhez kötött, enélkül nem lehet ilyet végezni függetlenül attól, hogy ez büntetőjogilag éppen milyen kategória, ilyet nem tehet senki, csak akinek van erre vonatkozó végzettsége és engedélye.

Mégegyszer köszönöm a közös gondolkodást ebben. WikiPszi ^vita 2024. március 1., 12:33 (CET)

Véletlenül se töröljük a szócikket. HummelZsolt ^vita 2024. március 1., 15:16 (CET)

Szexológia Tudományos Társaság Oktatása

Az elmúlt időszakban mindenki aki részt vett ezen a képzésen próbálja eltüntetni a nyomokat, szomorú, de pszichológusok is.

Ezért olyan megnevezéseket használnak, mint Szexológia Társaság oktatása, vagy pl. "Orvosok és pszichológusok számára hirdetett,  szexológus képzése".

Ezért javasolnám, hogy a Szexológia Tudományos Társaság, ami egyben ennek a képzésnek a szakmai hátterét adta szintén legyen feltüntetve. Így tiszta és transzparens történet. Szexuálterapeutából most szexológus vagy szexológiai képzés lett. HummelZsolt ^vita 2024. március 15., 21:44 (CET)