Vita:Vörösmarty Mihály

Legutóbb hozzászólt Barnalas 2 évvel ezelőtt a(z) Jellemrajza, ... témában
E szócikk témája irodalom tantárgyból a középiskolai tananyag része.
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Irodalmi témájú szócikkek (bővítendő besorolás)
Életrajzi szócikkek (besorolatlan)

Még nincs Vörösmartyról szócikk? De miért? Gelányi Bence 2005. december 1.

A Wikipédia összes szerkesztője szívből gyűlöli és indexen tartja V.M. költőt, azééé... Na jó, ez persze vicc: arról van cikk, akiről valaki, aki azt fontosnak tartja, ír. Legyél te az. Szerintem nem tartják fontosnak Vörösmarty Mihályt...:(

Megjegyzések későbbi javításhoz szerkesztés

  • Művei: hiányos, ez csak életrajz
  • Újításai: hiányzik
  • Szakirodalom: hiányzik
  • Forrás: hiányzik

Kata 2006. április 30., 13:46 (CEST)Válasz

Jobban ki kéne legyen szépítve a szöveg.

Kivágott rész szerkesztés

  • "Vörösmartyt egyszerre foglalkoztatták a nemzeti és az egyetemes emberi létezés problémái. Ez utóbbiban XIX. századi irodalmunkban szinte egyedül áll.

Érdekelték az emberi létezés végső kérdései, egyik fő kérdése: van-e fejlődés a történelemben, vagy pedig az emberiség visszatér a kiindulópontjához."

Ha eltekintünk a két mondat felesleges gondolati ismétlésére, feltehetjük a kérdést: valóban hidegen hagyták a XIX. századi magyar irodalom művelőit - "szinte" egyedül csak Vörösmarty kivételével - az "egyetemes emberi létezés problémái"? A mondat ugyanis ezt állítja!!!
Ha nem akarná ezt állítani, akkor néhány apró módosítással helyre kellene állítani a mondatot. Esetleg közölni kellene, hogy kit érdekeltek még ezek a problémák? Arany Jánost nem érdekelték? Vagy Reviczky Gyulát? stb. stb.
Ingoványos talajra építi a lexikoncikket az, aki irodalmi laudációk inkább hangulatiságra és nem tárgyszerűségre törekvő stílusának néhol csak pislákoló fényét vakító fényességnek hiszik, holott ha előveszünk a homályban egy zseblámpát, rávilágíhatunk: a pátosz fénye nem a lexikoncikket deríti fel.

Vörösmartynak öt gyermeke született, nem pedig négy, ugyanis volt egy Irma nevű lányuk is, aki szintén kisgyermekként halt meg. Csak a pontosság kedvéért. Zs.


(Áthelyezve a szócikkből)

Olajfestés Barabás Miklóstól a Magyar Tudományos Akadémia képes termében; a székesfehérvári Vörösmarty-körben, festette Vastagh György, mely 1900. november 25-én lepleztetett le; acélmetszés, Barabás rajza után metszette Preisel 1844-ben; szintén Barabás rajza után metszette Axmann József névaláírásával 1857-ben; kőnyomat, Barabás rajza, nyomtatta Reiffenstein és Rösch Bécsben 1856. (Arczkép-Album. Pest, II. 1856.)

Vén cigány magyar nóta kapcsolat szerkesztés

Köszönet a szerkesztőtársnak, aki kivette, mert nem tudtam jól megfogalmazni, hogy mit is olvastam valamikor erről valahol, s talán kissé zagyva volt a Kondor Ernő zeneszövegével való kapcsolat. Ott ugyanis nem megszólításról van szó, hanem leírásról. Azt hiszem, hogy bonyolult, ahogy összefügghet ez a két cím. Margit51 vita 2018. október 21., 08:52 (CEST)Válasz

A "Vén cigány" magyarnóta szövege megtalálható a A vén cigány címmel, "Zöld erdő mélyén..." első sorkezdettel.Margit51 vita 2018. október 21., 09:25 (CEST)Válasz

Kossuth és vezércikke szerkesztés

1842. június 2-án a Pesti Hírlapban Magyarország és Erdély címmel jelent meg vezércikk, amiben tényleg felhánytorgatja, hogy Vörösmarty művéből mindössze 200 példány fogyott. (Remek összevetéssel illusztrál: "Paul de Kock sikamlós regényeiből, vagy George Sand fajtalan genialitásaiból több forog kézen talán magában a’ fővárosban!") A szégyen, gyalázat szavak is előfordulnak a cikkben, de nem egymás mellett és a cikk végén. A vezércikk így kezdődik: "(Adalék a’ nemzeti önismerethez.) Ama’ bús komolyság, mellyel vagy nemünk eredete, vagy egy évezred viszontagságai nemzetünk jellemét színezék, kedélyessé tette a’ magyart." Kétségtelen, hogy a vezércikk Vörösmarty miatt született, de Kossuth jobb újságíró volt annál, hogy "szégyen, gyalázattal" kezdjen, persze, a fenti kezdés eléggé semmitmondónak tűnik, de nem is ez a lényeg. Mit szólunk ehhez: "Jegyezzük pedig meg jól, uraim! mig nyelvünk szeretete a’ csínosbult osztályok soraival össze nem forr, mig literaturánk a’ műveltebb osztályok mindennapi eledelévé nem lesz, mig a’ felsőbb körben mozgó hölgy nem honi dalnokok szózatában találja föl keble kimondhatlan sejtelmeinek kifejezését, mig a’ műveltebb ifjú nem honi költők lángszavain gyúl föl a’ szabadság enthusiasmusára, szóval: mig társadalmi életünket gyökeresen magyarrá nem reformáljuk: addig a’ diadal, mit a’ törvényhozás nemes küzdése nyelvünk ügyében a’ törvény holt betűibe leteszen, nemzetiségünk jövendőjét biztosítani soha sem fogja." Talán Gyulai Pál volt a szócikkben szerepelt információ forrása.

Mai törlés indoklása szerkesztés

A törölt szöveg forrásának a szerk.öf.-ben Pintér Jenő könyvét tüntették fel [1], de ez félrevezetés. A ma beírt szöveg egy részlete:

Ugyanebben az évben lett színi kritikus, így kritikáival gyakran került közelebb színészekhez, dráma írókhoz, akikkel a Csiga nevű vendéglőben vacsorázott változó rendszerességgel. A társaság akkorára nőt, hogy a vendéglőnek a teljes első emeletét kikellett bérelniük. Így jött létre belőlük a Nemzeti kör, később az Ellenzéki Kör, melynek elnöke Vörösmarty Mihály lett.

Ez a mostani szócikkünk "Felnőttkora" című szakaszának "Színikritikusként 1837-ben lépett a közönség elé…" kezdetű bekezdése. Ezt átmásolták a cikk bevezetőjébe, kissé átszerkesztve és helyesírási hibákkal megtűzdelve (dráma írókhoz, akkorára nőt, kikellett).– Vadaro vita 2021. december 19., 10:33 (CET)Válasz

Jellemrajza, ... szerkesztés

Biztos, hogy Eötvös Károly leírása ez, aki ekkor csak 13 éves volt? Barnalas vita 2022. április 4., 17:30 (CEST)Válasz

Visszatérés a(z) „Vörösmarty Mihály” laphoz.