Vitorlás agáma

A vitorlás agáma, régies nevén vitorlás gyík (Hydrosaurus amboinensis) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria) alrendjébe és az agámafélék (Agamidae) családjába tartozó faj. A Hydrosaurus nemzetség 5 faja egyike.

Vitorlás agáma
Hím vitorlás agáma a Maluku-szigeteken
Hím vitorlás agáma a Maluku-szigeteken
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Alrendág: Leguánalakúak (Iguania)
Család: Agámafélék (Agamidae)
Alcsalád: Agámaformák (Agaminae)
Nem: Hydrosaurus
Faj: amboinensis
Tudományos név
Hydrosaurus amboinensis
Johann Jakob Kaup, 1828
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vitorlás agáma témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vitorlás agáma témájú médiaállományokat és Vitorlás agáma témájú kategóriát.

Ismertető jegyeik a zömök, de magas, oldalt összenyomott törzs, rövid, vastag fej, nagyon hosszú, vastag farok, izmos lábszárak és lábfej, amelyeknek hosszú ujjait a szegélyeken rojtosan kiugró pikkelyek fedik, feltünőbb azonban a hát középvonala hosszában futó pikkelytaréj. A testet apró, négyoldalú pikkelyek takarják, amelyek a fejen és a háton vastagabbak. A fogsorban 6 apró, kúpalakú fog van elöl az állkapocsban, továbbá 4 hosszú szemfog és 13–13 zápfog. A combon egy sor pórus van.

 
nőstény vitorlás agáma

A közönséges vitorlásgyík (Hydrosaurus amboinensis) nemzetségének legismertebb faja. Teste 1 m-nél is hosszabb. Felső oldala olajbarna, amely a fején és nyakán zöldesbe megy át; fekete foltok és rajzok tarkítják. Egy bőrredő a vállai tájékán fekete.

Elterjedése

szerkesztés

A Jáván és a Maluku-szigeteken honos. Európába az első példányokat Amboinából hozták, innen amboionai gyíknak is nevezik.

Életmódja

szerkesztés

Tartózkodási helye a folyómenti erdők és bozótok. Tápláléka magvakon és bogyókon kívül vízi növények, férgek, százlábúak és más effélék. Ha megijesztik, a vízbe rohan s ott kövek alá rejtőzik. Tojásait a homokba rakja. Egyébként hálóval, sőt kézzel is megfogható, mert nagyon nyugodt, óvatos, s egyáltalában nem agresszív. Fehér húsa emberi fogyasztásra alkalmas, állítólag kellemes vadíze van.