Vittorio Gregotti

olasz építész

Vittorio Gregotti (Novara, 1927. augusztus 10.Milánó, 2020. március 15.) olasz modernista építész, egyetemi oktató, újságíró.

Vittorio Gregotti
Vittorio Gregotti - Festival Economia 2016.jpg

Született 1927. augusztus 10.
Olaszország Novara
Elhunyt 2020. március 15. (92 évesen)
Olaszország Milánó
Nemzetisége olasz
Iskolái Polytechnic University of Milan
Működése
A Wikimédia Commons tartalmaz Vittorio Gregotti témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1927-ben született Novarában, később Ernesto Nathan Rogersnél tanult építészetet. Ezután Lodovico Meneghettivel és Giotto Stoppinóval (1952–1967) dolgozott együtt. 1974-ben megalapította a Gregotti Associati építészeti stúdiót. 1979 és 1997 között a Rassegna, 1982 és 1996 között a Casabella című építészeti lap igazgatója volt.[1] 1992 és 1997 között a Corriere della Sera újságban, később a La Repubblicában is rendszeresen jelentek meg írásai.[2]

A velencei építészeti egyetemi intézet professzora, valamint a milánói és a palermói építészeti karok docense volt, valamint vendégprofesszor Tokióban, Buenos Airesben, São Paulóban, Berkeleyben, Lausanne-ban és a Harvardon.[3] 1963-ban együtt dolgozott Umberto Ecóval a milánói triennálé megvalósításában, 1974 és 1976 között pedig ő volt a felelőse a velencei biennálé vizuális művészeti és építészeti szekciójának.[2]

2000-ben az Olasz Köztársaság tudományos és kulturális aranyérmével díjazták, 2006-ban Manfredo Tafuri-díjat kapott a velencei biennálén, 2007-ben pedig Millennium-díjat a lisszaboni triennálén. 2012-ben a milánói triennálén megkapta a legrangosabb olasz építészeti díjat, az olasz építészet aranyérmét.[1][2] Az Olasz Kommunista Párt tagja volt.[4]

2020-ban a koronavírus-világjárvány során szerzett betegség következtében kialakult tüdőgyulladásban hunyt el.[2]

Jelentősebb munkáiSzerkesztés

PublikációiSzerkesztés

  • Territorio dell’architettura (1966)
  • Il disegno del prodotto industriale (1982)
  • La città visibile (1993)
  • Le scarpe di Van Gogh. Modificazioni dell’architettura (1994)
  • Racconti di architettura (1998)
  • Identità e crisi dell’architettura europea (1999)
  • Frammenti di costruzione (2000)
  • Sulle orme di Palladio (2000)
  • Diciassette lettere sull’architettura (2000)
  • Contro la fine dell’architettura (2008)
  • Architettura e postmetropoli (2011)
  • L’architettura di Cézanne (2012)
  • Incertezze e simulazioni (2012)
  • Il possibile necessario (2014)
  • Quando il moderno non era uno stile (2018)

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Gregòtti, Vittorio (olasz nyelven). Treccani. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  2. a b c d Elhunyt Vittorio Gregotti olasz építész. Építészfórum, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  3. GREGOTTI, Vittorio (olasz nyelven). Treccani. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  4. Vittorio Gregotti, Italian Neo-Avant Garde architect, has died from COVID-19 (angol nyelven). https://archinect.com.+(Hozzáférés: 2020. március 24.)