Vladimír Clementis
Vladimír "Vlado" Clementis (Tiszolc, 1902. szeptember 20. – Prága, 1952. december 3.) szlovák kommunista magyarellenes politikus,[8] író, diplomata, a DAV baloldali folyóirat szerkesztője. A csehszlovák–magyar lakosságcsere idején külügyminiszter. A csehszlovák „Rajk”, megítélése ellentmondásos, 1938 előtt a magyar kommunisták védőügyvédje volt. Foglalkozott a magyarok és szlovákok kapcsolatával.[9]
| Vladimír Clementis | |
.jpg) | |
| Született | 1902. szeptember 20.[1][2][3][4][5] Tiszolc |
| Elhunyt | 1952. december 3. (50 évesen)[1][2][3][4][5] Prága[6][5][7] |
| Állampolgársága | csehszlovák |
| Házastársa | Lída Clementisová |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Faculty of Law, Charles University in Prague |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | akasztás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vladimír Clementis témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Apja Ľudovít Clementis, a tiszolci evangélikus iskola tanára, azon régi nemesi család leszármazottja, melynek tagjai: Dániel és fiai 1651-ben III. Ferdinándtól kaptak armálist. A nemesség kihirdetése ugyanezen évben Zólyom vármegyében történt meg. Anyja Adela Maria Vraný, Václav Vraný a pánszláv és magyarellenes verbici iskola tanárának lánya.[10][11]
Családja az evangélikus felekezethez tartozott, de ő maga édesapja szülőhelyén, Szakolcán végezte el a római katolikus gimnáziumot. Miután Prágában jogot végzett a Károly Egyetemen, Pozsonyban kezdett praktizálni ügyvédként. 1935-ben lett a Kommunista Párt tagja. 1935-38 között a nemzetgyűlés tagja. 1939-ben emigrált. 1945-től külügyminisztériumi államtitkár.
A Nemzeti Front kormányának bukása, az 1948-as februári fordulat után, Jan Masaryk helyett lett külügyminiszter. Ezen funkciójában vett részt a lakosságcsere levezénylésében. 1951-ben letartóztatták, burzsoá nacionalizmus vádjával. Rudolf Slánský koncepciós perében akasztás általi halálra ítélték és kivégezték. 1963-ban rehabilitálták.
Emlékezete szerkesztés
- 2023-ban Rimaszombatban avatták fel mellszobrát, miközben a tiltakozók csendes tüntetést tartottak.[12]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ a b Vladimír Clementis (angol nyelven)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ mult-kor; A csehszlovákiai magyar kisebbség történetének kronológiája Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben; Szarka László: A csehszlovák–magyar lakosságcsere helye a magyar kisebbség tervezett felszámolásában 1945-1948 között Archiválva 2014. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Vadkerty Katalin 2001: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Pozsony.
- ↑ Katona Csaba 2010: Vladimír Clementis csehszlovák külügyminiszter családjának magyar nemesi származása. Turul LXXXIII/2, 54-58.
- ↑ mult-kor.hu
- ↑ felvidek.ma
