Vranjic
Vranjic település Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Solinhoz tartozik.
| Vranjic | |
.jpg) | |
| Vranjic látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Solin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21211 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1064 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 2 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 31′ 50″, k. h. 16° 28′ 21″Koordináták: é. sz. 43° 31′ 50″, k. h. 16° 28′ 21″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vranjic témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Split központjától 2 km-re északkeletre, Salona központjától 2 km-re délnyugatra, a Jadro torkolatánál, az azonos nevű félszigeten fekszik. Régen szépsége és tengerhez való közelsége miatt kis Velencének is nevezték.
Története szerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint már a történelem előtti időkben is éltek itt emberek. A római kori leletek között elsősorban az öböl északi részén az olajtároló építése közben 1976-ban feltárt ókori kikötő maradványait, a számos kőtöredéket, feliratos követ, sírkőlapot kell megemlíteni. A tengerparti sétány felújítása során víz alatti régészeti kutatást is végeztek, mert két évvel korábban a környéken két antik szoborfejet is találtak. Az ókori leletek között ókeresztény leletek is előkerültek. Zdenko Brusić professzor a zárai egyetem tanára azonban azt a véleményét hangoztatta, hogy az itt talált cserépmaradványok késő bronzkoriak, pontosabban mintegy ezer évvel Krisztus előttiek. Ezzel a település korát ezer évvel korábbinak határozta meg. A legtöbb leletet ma a spliti régészeti múzeumban őrzik. A Crikvina nevű helyen 5. vagy 6. századi ókeresztény bazilika maradványait tárták fel temetővel és valószínűleg vele egykorú kolostorral.[2] A település a középkorban is folyamatosan lakott volt. A 13. században élt Toma főesperes Solina történetéről szóló művében Vranjicot „Hurania” alakban, szigetként említi amikor leírja, hogy a velenceiek lerombolták Bernard spliti érsek itteni várkastélyát, míg a későbbi időpontban írt spliti Tomin kódexben "Huragniz" alakban szerepel. Klissza várának 1537-es eleste után a török elpusztította. Vranjic mai lakóinak ősei csak 1650 körül, Klissza 1648-as visszafoglalása után telepedtek itt le. Leonardo Foscolo velencei hadvezér a dalmáciai Zagora vidékéről, a török határ mellől és különösen Petropoljéról telepített be horvát katolikus családokat. A Szent Márton templom abban az időben a solinai terület plébániatemploma is volt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 526, 1910-ben 648 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia, majd 1991-től a független horvát állam része lett. Lakossága 2011-ben 1110 fő volt.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 526 | 0 | 541 | 472 | 520 | 648 | 784 | 1.131 | 1.128 | 1.204 | 1.319 | 1.485 | 1.472 | 1.159 | 1.196 | 1.110 |
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplomát a 17. század közepén építették, 1729-ben megújították. Mai formáját az 1915-ben és 1928-ban végzett átépítés és bővítés után nyerte el. Különösen értékesek J. Kljaković és V. Parać freskói, melyek az utolsó megújítás során készültek. Anyakönyveit 1653-tól vezetik.[5]
- A Vranjic-Solin egykori vasútállomás épülete 1902-ben épült a Split-Sinj keskeny nyomtávú vasút kiegészítő létesítményeként. Három téglalap alakú alaprajzú kőépületből áll: kétszintes tetőteres ház, földszinti váró és kisegítő épület. Szabályos durva kősorokkal vannak felépítve. A tető fából készült nyeregtetős, ereszcsatornákkal. A homlokzat nyílásai téglalap alakúak, fából készültek. A fedett verandáról nyílik mindkét épület bejárata. Az épület a 20. század eleji ipari építészet jelentős alkotása.[6]
Híres emberek szerkesztés
Vranjicon született a horvát régészet és történetírás két kiválósága Luka Jelić (1863-1922) és Frane Bulić (1846-1934).
További információk szerkesztés
- Solin város hivatalos oldala (horvátul)
- Solin város információs portálja Archiválva 2016. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A település történetéről (horvátul)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6273.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6912.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6989.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Vranjic című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
