Walter Rózsi
R. Walter Rózsi (született: Walter Rozália Mária[3] Nagymaros, 1899. szeptember 21. – Budapest, 1974. augusztus 14.[4]) magyar opera-énekesnő (szoprán), a „magyar Jeritza”.
| Walter Rózsi | |
.jpg) | |
| Vajda M. Pál felvétele (1942) | |
| Született | Walter Rozália Mária 1899. szeptember 21.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1974. augusztus 14. (74 évesen) Budapest[2] |
| Beceneve | a magyar Jeritza |
| Álneve | Walter Rózsi |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Bugovits Lajos (h. 1921–1924) dr. Radó (Rosenberg) Géza (h. 1924 †1965) |
| Szülei | Walter András Konrád Jozefa |
| Foglalkozása | operaénekes |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola (1916–1919) |
| Halál oka | hashártyagyulladás |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Rav-26. sírbolt) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Rózsi témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésSzülei Walter András és Konrád Jozefa (1873–1966)[5] voltak. Édesapja öltöztető volt a dalszínházban.[6] Hétévesen került az Operaház kebelében működő balettiskolába. 1919-ig a tánckar tagja maradt. Ezt követően a Belvárosi Színházban volt színésznő egy évadon át. A Zeneakadémián Georg Antheshez iratkozott be 1916-ban, majd Milánóban tanult énekelni. Állítólag Puccinival is találkozott.
Énekesi debütálása 1921. szeptember 5-én volt a Városi Színházban a Tosca címszerepében. Hamarosan átszerződtette az Operaház, melynek 1948-as nyugdíjba vonulásáig egyik vezető énekese volt.
1921–1924 között Bugovits Lajos főiskolai gondnok házastársa volt.[3] 1924-ben Budapest VII. kerületében házasságot kötött dr. Radó Géza bankigazgatóval.[7]
Elsősorban Puccini és verista operák főhősnőit alakította rendkívüli temperamentummal és színészi készséggel, ezért is ragadt rá a „magyar Jeritza” jelző. Alkalmanként énekelt oratóriumokat is.
Főbb szerepei
szerkesztés- D'Albert: Hegyek alján – Márta
- Erkel: Hunyadi László – Szilágyi Erzsébet
- Giordano: Fedora – címszerep
- Jacobi Viktor: Sybill – címszerep
- Lehár: Giuditta – címszerep
- Leoncavallo: Bajazzók - Nedda
- Leoncavallo: Zazà – címszerep
- Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza
- Puccini: Manon Lescaut - címszerep
- Puccini: Pillangókisasszony – Csocsoszán
- Puccini: Tosca – címszerep
- Puccini: A köpeny – Georgetta
- Puccini: A Nyugat lánya – Minnie
- Puccini: Turandot - címszerep
- Respighi: A láng – Silvana
- Richard Strauss: Salome – címszerep
- Richard Strauss: József legendája – Putifár felesége
- Verdi: Álarcosbál - Amelia
- Verdi: Otello - Desdemona
- Verdi: Aida – címszerep
- Wagner: Tannhäuser ... - Vénusz
Díjai, elismerései
szerkesztés- 1942 – A Magyar Királyi Operaház örökös tagja
- 1954 – Szocialista munkáért érdemérem
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew.php?ekod=93#W
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ a b Bugovics Lajos és Walter Rozália házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 80/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 1005/1974. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ Walter Andrásné Konrád Jozefa halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 341/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
- ↑ Archivált másolat. [2020. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 7.)
- ↑ Radó Géza és Walter Rozália házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 825/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
Források
szerkesztés- Jánosi Ildikó: A művészetnek élt, a szerelemről énekelt = Opera-Világ 2011. szeptember 21.
- Walter Rózsi az Óvás! Egyesület honlapján
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar Életrajzi Index
- A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza Budapest, 1984. Zeneműkiadó. ISBN 9633305241
- Várnai Péter: Operalexikon. Budapest, 1975. Zeneműkiadó. ISBN 9633301076
