Főmenü megnyitása

Wass Ottília

magyar költő, mecénás

Czegei és szentegyedi gróf Wass Ottília (Kolozsvár, 1829. január 14. – Kolozsvár, 1917. március 5.) költő, művészetpártoló.

Wass Ottília
Élete
Született 1829. január 14.
Kolozsvár
Elhunyt 1917. március 5. (88 évesen)
Kolozsvár
Sírhely Házsongárdi temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wass Ottília témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

SzármazásaSzerkesztés

Apja a czegei Wass családból[1] származott, anyja gróf Gyulai Franciska.

ÉleteSzerkesztés

Édesapja Wass György, 1836. november 17-én, 44 éves korában meghalt. Édesanyja korán özvegyen maradt két gyermekével, Ottíliával és Zsuzsannával (Minka). A családot az anya öccse, Gyulai Lajos támogatta, aki halála után két nővérére és Franciska lányaira hagyta vagyonát.

A Wass család barátja volt Kemény Zsigmond, aki Ottília számára a nagy szerelmet jelentette. Ez a szerelem soha nem teljesedett be, mivel anyja nem támogatta kapcsolatukat. A második szerelem Rosti Pál személyében talált rá Ottíliára, de ez sem volt életre szóló kapcsolat. Soha nem ment férjhez, 1858-tól együtt lakott férjétől elvált nővérével.

Sokat utazott, Európa csaknem minden nyugati országában járt, sőt Görögországba és Törökországba is ellátogatott. A család vagyonának köszönhetően utazásai során több műtárgyra is szert tett, így a családi ház valóságos múzeummá vált. A magyar nyelv mellett több nyugati nyelvet is beszélt: németet, franciát, angolt, olaszt.

MunkásságaSzerkesztés

Költeményei napilapokban, nyomtatványokban, sőt német nyelvű változatban is megjelentek. Témájuk a család, valamint a szerelem. Versei mellett, nyelvtudásának köszönhetően, fordított is. Ismert fordítása Liszt Ferenc Chopin című munkája.

MunkáiSzerkesztés

  • A hullám
  • A költészethez
  • A pacali hegy magasán
  • A pacali sírkertben (1865)
  • Azt mondják mind
  • Esdeklés
  • Föl! (1860)
  • Megnyugvás
  • Mi lelkesítsen engem dalra
  • Mindhiába
  • Századunk dicső költőjéhez
  • Töredék

Mecénási szerepeSzerkesztés

A Wass-ház a kor valóságos irodalmi centruma volt. Édesanyjának köszönhetően, aki Trestián népiskolát alapított, Ottília mecénási szerepe már gyerekkorában megkezdődött. Anyjával és nővérével együtt tanította a gyerekeket, ellátta az 1848-as forradalom idején házukba szállásolt menekülteket. A család vagyonát jótékony célokra hagyta: műtárgyai az Erdélyi Múzeum-Egyesület birtokába kerültek, könyvtárát a református Kún-kollégiumra hagyta, és szinte minden rokonára emléktárgyakat hagyott. Halála után vagyonának fele az általa támogatott Erdélyi Múzeum Egyesületre szállt.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Deák Farkas: A gróf Wass-család czegei levéltáráról és a gyekei Wesselényi síremlékről, Századok, 8(1874), 301–311. o.
  • De Gerando Antonina: A munka történetének rövid vázlata , Budapest, Légrády Testvérek, 1880
  • Dr. Kántor Lajos: Czegei gróf Wass Ottilia az erdélyi Múzeum-Egyesület nagy jótevője, Erdélyi Múzeum, 43(1938), 85–106. o.
  • Entz Géza: A cegei Wass-kastély , Ellenzék, 1942. nov. 28., 63. köt., 270. sz.
  • Faylné-Hentaller Mariska: A magyar írónőkről , Budapest, 1889
  • Köblös Zoltán: Czegei Vass György és Vass László naplóinak családtörténeti adatai 1659–1738 , Geneológiai Füzetek, 6(1908), 155–157. o., 177–186. o.
  • Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: XII. kötet [Vachott - Zichy]. Pest: Ráth Mór. 1865. 83., 84. o.  
  • Réthy Lajos: Négy írónő egy családban , Vasárnapi Újság, 45(1877), 710–711. o.
  • W. Kovács András: A cegei Wass család története (16–20. század) , Erdélyi Múzeum, 66(2004), 1–56. o.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés