Wechselman Ignác
Lovag Wechselman Ignác, olykor Wechselmann formában is (Nicolaj, 1828. szeptember 22. – Budapest, 1903. február 17.) zsidó származású magyar műépítész és filantróp.
Wechselman Ignác | |
![]() | |
László Fülöp Elek: Wechselman Ignác portréja, 1894 | |
Született |
1828. szeptember 22.[1] Mikołów |
Elhunyt |
1903. február 17. (74 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Bécsi Műszaki Egyetem |
Kitüntetései | Osztrák Császári Vaskorona-rend |
Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Wechselman Ignác témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete szerkesztés
Berlinben és Bécsben tanult és 1856-ban Budapesten telepedett le, ahol Ybl Miklós kompozícióit javarészt ő juttatta kivitelre. Így az ő művei: a várkerti építkezés, a vámpalota, a régebbi egyetemi épületek és az egyetemi könyvtár stb. Nevét jobban megörökítette végrendeletével, amelyben a róla elnevezett vak gyermekek intézete részére 1.400.000 koronát adományozott, azzal a kikötéssel, hogy az intézetbe felerészben zsidó, felerészben keresztény gyermekek veendők fel. Ugyancsak végrendeletileg két millió koronát hagyott tanítói segélyezésre s ebből is zsidó és keresztény tanítók egyformán részesedtek. A Wechselman-féle Vakok Intézete 1926-ban a Bethlen-térre költözött, mert a pénzelértéktelenedés következtében nem tudták azt eredeti alakjában fenntartani s mások nem gondoskodtak a nemeslelkű alapítvány pótlásáról. Az eredeti Wechselman-intézet általa alapított palotáját eladták (ma: Mozgásjavító Általános Iskola).
A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Alpár Ignác tervezte.[2]
Ismert épületei szerkesztés
- 1867: Első Magyar Gépgyár Rt. telephelye, Budapest, Váci út 48. / Visegrádi u. 50-56. (elbontották)[3]
- 1867: Unió Gőzmalom Rt. telep (beleértve a malmot is), Budapest, Visegrádi u. 5-7. / Katona József u. 2. (elbontották)[3]
- 1867: istálló és kocsiszín a Haggenmacher (Árpád) Gőzmalom Rt. telepéhez, Budapest, Szent István körút 18-22. / Visegrádi u. 2-4. (elbontották)[3]
- 1867: fafűrészelő gyárhoz gőzgép és gépház, Budapest, Pozsonyi út 51-57. / Victor Hugo u. 43-45. (elbontották)[3]
- 1868: Parkettagyár és gőzfűrésztelep, Budapest, Pozsonyi út 39-45. / Hollán Ernő u. 39-43. (elbontották)[3]
- 1881: Károlyi-palota, Budapest, Múzeum u. 17., a Károlyi-Csekonics Rezidencia ma reprezentatív rendezvényhelyszín, korábban az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) működött itt.
1861-ben tervei szerint épült át a Tatai zsinagóga (ma: Görög-Római Szobormásolatok Kiállítóhelye, 2890 Tata, Hősök tere).
Tervben maradt épületek szerkesztés
- 1861: Zsinagóga, Kecskemét[4]
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528