Főmenü megnyitása

Weiss Ferenc

jezsuita matematikus és csillagász

Weiss Ferenc (Nagyszombat, 1717. március 16.Buda, 1785. január 10.) jezsuita matematikus és csillagász.

Weiss Ferenc
Született 1717. március 16.
Nagyszombat
Elhunyt 1785. január 10. (67 évesen)
Budapest
Foglalkozása

Tartalomjegyzék

PályafutásaSzerkesztés

Apja szitakészítő mester volt, három gyerekkel. Nagyszombat jómódú polgárváros, prímási székhely volt. Biztos megélhetést kínált iparosoknak, kereskedőknek. Családja a könyvtáráról híres Munkátsy István portáján bérelt lakást. A tudományokkal már zsenge ifjúkorában megbarátkozhatott. Az érdeklődő fiút vonzotta a jezsuita atyák nagy műveltsége. Mindössze 16 éves volt, amikor a felvételét kérte a rendbe. Tanulóéveiben a kor szokása szerint bejárta a rend oktatási helyeit. A csillagászattal 1739-ben kezdett el foglalkozni. A nagyszombati egyetem diákjaként lelkesen hallgatta a távcsövek készítéséhez is értő csillagász, Kéri Borgia Ferenc (1702-1768) előadásait.

Tíz év múlva maga tanította a matematikát és a csillagászatot az egyetemen. A nagyszombati csillagvizsgáló 1753 és 1756 közötti felépülése kiemelkedően segítette a kor tudományos életét. A nagyszombati csillagász kiterjedt nemzetközi kapcsolatai tudományos munkájának bázisaként szolgált. Amikor a pápa 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, a nagyszombati egyetem is bezárta kapuit. A csillagvizsgáló 1777-ben a császári rendeletre államivá alakuló egyetemmel együtt Budára költözött. Az új obszervatórium 1780-ra épült fel a budai Várban. Megbecsült tudósnak számított a maga korában

TudóskapcsolatokSzerkesztés

Levelezőpartnerei közt rendtársak és a francia csillagászat akkori kiválóságai voltak. A jezsuiták közül például Hell Miksa (1720-1792), a bécsi csillagvizsgáló igazgatója és Christian Mayer (1719-1783), aki az általa alapított mainzi obszervatórium igazgatója. A rendtársakon kívül elsősorban a francia tudóstársaival, Jerome Joseph de Lalande (1732-1807), Joseph Nicolas Delisle (1688-1768) és Alexis Claude Clairaut (1713-1765) folytatott szakmai levelezést. Számottevő levelezést folytatott a stockholmi Peter Pehr Wargentin-nal (1717-1783), a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkárával. Nemcsak levelezőtársai, hanem neves vendégei is voltak: így Johann Bernoulli (1744-1807), a berlini, Ruggero Giuseppe Boscovich (1711-1787), a milánói és Cesar François Cassiny de Thury (1714-1784), a párizsi csillagvizsgáló igazgatója. Akkoriban a levelezés, a tudósok egyik legfontosabb segédeszköze volt: mások eredményei által saját megfigyeléseik megbízhatóságát is ellenőrizhették. A levelezés a mai csillagászati folyóiratok szerepét is betöltötte. Weiss azok közé a csillagászok közé tartozott, akik csak nagyon ritkán mondtak le mindennapi megfigyelő munkájukról. Ezért is voltak olyan megbízhatók az észlelései.

MegfigyelésekSzerkesztés

  • A nap- és a holdfogyatkozásokat, az üstökösök mozgását és a csillagfedéseket.
  • A Vénusz átvonulást 1761-ben és 1769-ben.

ÍrásaiSzerkesztés

  • Észlelései pontosan nyomon követhetők a csillagvizsgáló évenként megjelentetett Observationes astronomicae... in observatorio Collegii Academii Jesu Tyrnaviae in Hungaria habitae című kiadványában.
  • Megfigyeléseit a bécsi Terezianum is megjelentette Beyträge zu Verschiedenen Wissenschaften (1775) című évkönyvében.
  • 1760-ban könyvet is megjelentetett Astronomiae physicae juxta Newtoni Principia breviarium címmel, a nagyszombati egyetem kiadásában.
  • Budai megfigyeléseit a Hell-féle bécsi Ephemerisekben és Bode Astronomisches Jahrbuchja jelentette meg.
  • A mainzi meteorológiai folyóiratban nyomtatásban is megjelentek észlelései.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés