Főmenü megnyitása

Weissmann Endre (Szatmárnémeti, 1923. szeptember 30. –) erdélyi magyar matematika–fizikai szakíró, szerkesztő, egyetemi tanár.

Weissmann Endre
Született 1923. szeptember 30. (95 éves)
Szatmárnémeti
Foglalkozása matematikus,
fizikus,
szakíró,
egyetemi tanár

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait a szatmári Mihai Eminescu Líceumban kezdte. Közben 1938–1941 között egy magániparos elektromechanikai műhelyében, 1941–44 között a budapesti Rotor felvonógyárban dolgozott. 1944-ben behívták munkaszolgálatra, majd deportálták, a mauthauseni koncentrációs táborban szabadult fel 1945. május 8-án. A faji törvények diszkriminatív intézkedései miatt az V–VII. osztályból magánúton vizsgázva, középiskoláit a nagyváradi Zsidó Líceumban végezte. Egyetemi diplomáját fizika–matematika szakon a Bolyai Tudományegyetem (1949), a fizikatudományok doktora címet ugyanitt 1958-ban szerezte meg (doktori dolgozata nyomtatásban az Nuovo Cimento 1958/9. számában jelent meg).

1949–59 között a Bolyai Tudományegyetemen tanársegéd, adjunktus, majd előadótanár (közben előadott a Műszaki Főiskolán is 1950–59 között), s tagja volt a Korunk szerkesztőségének (1957–71 között); majd a BBTE-n előadótanár, professzor, 1971-ig. Közben vendégelőadó volt 1967-ben a varennai Nyári Egyetemen, 1969–70-ben az Institute Graduate of New Yorkon. Az országból való távozásának szándékát bejelentve, 1972-ben elbocsátották állásából. 1974-től a New York-i City University elméleti fizikai tanszékén professzor, 1995-től érdemes professzor; 1982–83-ban vendégelőadó az izraeli Weizmann Institute keretében, ahol egy fél évet töltött kutatóként.

Kutatói, szakírói munkásságaSzerkesztés

Első tanulmánya nyomtatásban 1951-ben a Studii şi Cercetări de Fizică hasábjain jelent meg, később mintegy 40 írását, népszerűsítő cikkét az Előrében, a Korunkban és az Utunkban (2000 után a Korunkban és a Firkában) közölte.

Tóth Sándorral és Csehi Sárával társszerzője volt annak az 19541955-ben belső használatra készült jelentésnek, amely részletesen a felső pártszervek elé tárta a Bolyai Tudományegyetem helyzetét, az intézménnyel és annak tudományos személyzetével szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetéseket.

Szakkutatásai körébe eső több mint 60 szaktanulmányát folyóira­tokban (Czech Journal of Physics 1964, 1966; Physics Letter 1964; ­Journal of Mathematical Physics 1978, 1980; Physical Review 1982, 1984, 1987; Journal of Chemical Physics 1983; Computers in Physics 1991), ill. a következő gyűjteményes és konferenciakötetekben közölte: Light Scattering Spectra Conference (New York 1968 9. 3–6); 35th Statistical Mech. Conf. (New York 1976 V. 12. p. 5–6); The 4th Rochester Conf. on Coherence and Quantum Optics (1977 5. p. 8–10); The 38th Yeshiva Statistical Mech. Conf. (New Brunswick 1977 p. 15–16); The III USSR-USA Light Scattering Conf. (New York 1979 5. p. 36–37); The VIIth Internat. Conf. on Raman Spectro (Ottawa 1980 8. 3–9); The 8th Internat. Conf. on Raman Spectroscopy (Bordeaux 1982 9. p. 181–83); The 5th Rochester Conf. on Coherence and Quantum Optics (1983 p. 27–29); Coherence and Quantum Optics: Plenum Publ. Co. (New York 1984 p. 1025–1031); Methods of Laser Spectroscopy: Plenum Publ. Co. (New York 1986 p. 289–293); The IXth Internat. Conf. on Raman Spectroscopy (Tokió 1984 8–9. p. 702–705); The 10th Internat. Conf. on Raman Spectroscopy (Oregon, USA 1986 V. 19, p. 11–12); The Pittsburgh Conf. on Applied Spectroscopy (Atlantic City, USA 1986 p. 484); Proc. XVth Int. Conf. of Electronic and Atomic Collisions (ICPEAC Brighton, England 1987 p. 99–101); Proc. IIIth Int. Laser Science Conf. (New York 1988 p. 249–50).

Egy előadása megjelent a magyar tudósok II. világtalálkozója konferenciakötetében (Magyarok szerepe. Budapest, 1989. 67–71).

Itthon publikált önálló kötetei: Utazás a negyedik dimenzióba (Bukarest, 1959); A rejtélyes psi (Bukarest, 1960).

Díjak, elismerésekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Tóth Sándor: A szókimondás optimuma mint történelmi kategória. Egy kisebbségi dokumentum 1954–1955-ből. Kérdez Beke György. A Hét, 1998/45.