Mauthausen

község Ausztriában

Mauthausen mezőváros Ausztria, felső-ausztriai tartományban. Linztől 20 km-re található keletre. A második világháború alatt a város mellett épült meg a mauthauseni koncentrációs tábor.

Mauthausen
A város látképe a Duna felől
A város látképe a Duna felől
Mauthausen címere
Mauthausen címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Kerület Perg
Kerületei Albern
Bernascheksiedlung
Brunngraben
Haid
Hart
Heinrichsbrunn
Hinterholz
Marbach
Mauthausen
Oberzirking
Reiferdorf
Ufer
Vormark
Járás Pergi járás
Polgármester Thomas Punkenhofer
Irányítószám 4310
Körzethívószám 07 238
Forgalmi rendszám PE
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség4936 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség348 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság265 m
Terület14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 31″, k. h. 14° 31′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 31″, k. h. 14° 31′ 01″
Mauthausen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mauthausen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Történelme szerkesztés

Az őskorban és az ókorban szerkesztés

Régészeti ásatások során feltárták, hogy a város területén, az újkőkorban egy kisebb település állt közel a folyóhoz. Később, a Római Birodalom idején kereskedelmi útvonalak találkozópontja volt. Az egyik nyugatról keletre futott a római határ felé, míg a másik, régebbi út északra, Csehország és Morvaország felé tartott.

A középkorban szerkesztés

A 10. században bevezetett útadó beszedésére adószedő házat alapítottak az útkereszteződésnél, amely körül valószínűleg igen hamar kialakult a település. 1192-ben történik első említése hivatalos okmányban (Muthusin). Az okmány szerint virágzó város volt, saját jogrendszerrel és alacsonyabb szintű bírósággal. 1335-ben saját „szabad piacot” létesítettek.

20. század szerkesztés

Az első világháborúban szerkesztés

Az első világháború alatt hadifogolytábort létesítettek a várostól keletre, ahol orosz, szerb, de főleg olasz katonákat tartottak fogságban. (Volt amikor egyszerre 40 000 embert is.) A foglyok közül legalább 9000 hunyt el a rabságban. Az ő emlékükre háborús temetőt nyitottak meg a városban.

1934 szerkesztés

A város tiltakozott az ellen, hogy Ausztriát Németországhoz csatolják. A munkáscsaládok és szociáldemokraták egyesített ereje meghatározó erőnek bizonyult a Dollfuß-rendszer erőivel szemben, ezért Engelbert Dollfuß a Schutzbund 300 tagját küldette a városhoz, de amikor azok február 16-án odaérkeztek nem találtak sem fegyvereket, sem lázongásra utaló jeleket.

A második világháborúban szerkesztés

Az Ernst Kaltenbrunner utasítására létrehozott koncentrációs táborba – melyet a várostól nyugatra állítottak fel – 1938 és 1945 között mintegy 200 000 embert internáltak. A Mauthausen-Gusen névre keresztelt táborban közel 3500 zsidót öltek meg a gázkamrákban és további 110 000 ember halt meg az embertelen körülmények miatt.[2]

Árvizek szerkesztés

A várost és környékét kétszer is (1954 és 2002) elárasztotta a Duna.

Politikai és társadalmi élete szerkesztés

A város jelenlegi polgármestere Thomas Punkenhofer szociáldemokrata párti (SPÖ) politikus.

A Városi Tanács szerkesztés

A tanács 31 tagból áll. 2009-ben az alábbi bontás szerint:

Demográfiai adatok szerkesztés

1991-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 4403 fő volt. 2001-re ez a szám már 4850-ra emelkedett, 2005 végén pedig 4926-ra.

Híres szülöttei szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mauthausen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés