Weszprémi István

(1723-1799) magyar orvos, orvostörténész

Weszprémi István (Veszprém, 1723. augusztus 13.Debrecen, 1799. március 13.) orvos, a hazai orvostörténet-írás úttörője.

Weszprémi István
Született 1723. augusztus 13.
Veszprém
Elhunyt 1799. március 13. (75 évesen)
Debrecen
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
orvostörténész
Iskolái Utrechti Egyetem (–1756, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

A debreceni református kollégium elvégzése után Zürich, Utrecht és London volt peregrinus tanulmányainak helyszíne. Utrecht egyetemén szerzett orvosdoktori oklevelet 1756-ban. Hazatérte után Debrecen városi orvosa lett, s haláláig az is maradt. Még Londonban adta ki 1755-ben a pestis elleni aktív védekezésről szóló művét, amely az immunológia figyelemre méltó emléke. Debreceni orvosi tevékenysége idején Hatvani István, a „magyar Faust” és Csapó József volt az orvostársa. Weszprémi abban az időben (1760-ban) írta meg a Kisded gyermekeknek nevelésekről való rövid oktatást, Hatvani pedig a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika eszközeivel megbízható következtetéseket vont le a hazai csecsemőhalandóságról, és tanácsokat adott az itthoni szomorú helyzet javítására. Weszprémi második magyar nyelvű műve, a Bábamesterségre tanító könyv (1766) lényegében Heinrich Johann Nepomuk von Crantz bécsi szülész munkájának szabad magyar átültetése.

Legfontosabb műve, a Succincta medicorum Hungariae et Transilvaniae biographie (Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza) négy kötetben jelent meg 1774 és 1787 között. Orvostörténet-írásunk e korai remekének megalkotásához magánkönyvtára és széles körű levelezése szolgált alapul. Egybegyűjtötte a Magyarországon és Erdélyben valaha is tevékenykedő orvosok életrajzi adatait. (A Succincta új kiadása és magyar fordítása 1960 és 1970 között jelent meg négy kötetben.) Pozsonyban nyomtatták ki 1795-ben Magyarországi öt különös elmélkedések című művét. 1798-ban Bécsben adták ki történetünk első magyar nyelvű summázatát, a Pannoniae luctus című művét.

Emlékére a Magyar Orvostörténelmi Társaság Weszprémi István Emlékérmet alapított, ez a társulat legrangosabb kitüntetése.

MűveiSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Sükösd Mihály: Tudós Weszprémi István. Bp., 1958
  • Tóth Béla: Weszprémi István. Bp., 1980
  • Szállási Árpád: Weszprémi István és kora. Debrecen, 1995
  • Weszprémi István emlékezete. Halálának 200. évfordulóján; sajtó alá rend. Gazda István, bev. Schultheisz Emil; MATI–Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár–DOTE, Piliscsaba–Bp.–Debrecen, 2000 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés