Johann Georg Faust
Johann Georg Faust, Faustus, Johannes Faust (Knittlingen, cc. 1480 – Staufen im Breisgau, 1540), asztrológus, okkultista, alkimista a német reneszánsz idején.
Johann Georg Faust | |
Faust, 17. századi német portré | |
Született | 1480[1][2][3][4] Knittlingen[5] |
Elhunyt | 1540 (59-60 évesen) Staufen im Breisgau |
Állampolgársága | német |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Heidelbergi Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Georg Faust témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Teológiát tanult, járt a krakkói egyetemre is. Alakja ihlette a Historia von D. Johann Fausten című népkönyv ismeretlen szerzőjét, Christopher Marlowe Doktor Faustus című művét, illetve áttételesen Goethe Faustját.
Kételyek
szerkesztésMivel személye korán a legendák és irodalmi művek témájává vált, életének ismert tényeit nagyon nehéz biztosra venni. A 17. században még az is felmerült, hogy egyáltalán nem létezett és az irodalmi művek ihletőjét egy Fust nevű mainzi nyomdászban látták. Johann Georg Neumann Disquisitio historica de Fausto praestigiatore (1683) című művében azonban korabeli feljegyzések alapján Faust létezése mellett foglalt állást. Ugyancsak kérdéses nemzetisége is, mivel teljességgel nem bizonyos, hogy német lenne, nem kizárt a dán származás sem.
A történeti Faust
szerkesztésSzármazási helyeként Knittlingen, a Heidelberghez közeli Helmstadt, illetve Roda került szóba. Knittlingenben levéltár és múzeum őrzi Faust nevét.
Születési évére két elmélet létezik: 1480/81, illetve 1466. A Faust-kutató Frank Baron szerint a korábbi időpont a valószínű. Ingolstadt városi levéltára őriz egy 1528. június 27-i keltű levelet, amely egy bizonyos Doctor Jörg Faustus von Haidlberget említ. Létezik azonban olyan forrás is, amely Georgius Faustus Helmstet(ensis)t említ. A Heidelbergi Egyetem levéltárában kutatva Baron rátalált Georgius Helmstetter nevű diákról szóló feljegyzésekre az 1483 és 1487 közti időszakból, aki furcsa módon nem jelölte meg családi nevét. E diák 1484. július 12-én lett baccalaureus és 1487. március 1-jén magister artium.
1491/92-ben elfogtak és bebörtönöztek egy Richard Faust nevű férfit, akit később máglyahalálra ítéltek boszorkányság és istenkáromlás vádjával. De az elítélt a kivégzést megelőző éjszakán ismeretlen körülmények közt megszökött.
1506-ból van feljegyzés egy bizonyos Faustról, aki varázslatokkal és horoszkópokkal szórakoztatott Gelnhausenben. A következő 30 évből még számos feljegyzés van Németország déli részéből. Faust orvosként, filozófusként, alkimistaként, mágusként, asztrológusként jelenik meg és gyakran vádolják csalással. Az egyház szentségtörőként bélyegezte meg, aki az ördöggel cimborál.
Johannes Trithemius 1507. augusztus 20-ai keltezésű levelében Johann Birdungot óvja egy csalótól, aki magát Georgius Sabellicus, Faustus junior, fons necromanticorum, astrologus, magus secundus etc néven nevezi. Trithemius beszámolt róla, hogy ez a Sabellicus Gelnhausenben és Würzburgban istenkáromló dicsekvésre vetemedett, az utóbbi városban még azt is állította, hogy könnyedén meg tudná ismételni Krisztus valamennyi csodáját. Trithemius szerint 1507-ben Sabellicus tanári állást kapott Franz von Sickingentől, amit arra használt, hogy szodómiára (vagyis feltehetőleg homoszexuális kapcsolatra) csábítsa a fiútanulókat, és ezért a büntetést csak azzal kerülhette el, hogy idejében elmenekült.
Műve magyarul
szerkesztés- Dr. Johannes Faust titkos varázskönyve a pokol leigázásáról; ford. Slíz Ottó; Hermit, Miskolc, 2006
Megjelenés a kultúrában
szerkesztésIrodalom
szerkesztés- Historia von D. Johann Fausten (1587)
- Christopher Marlowe: Doktor Faustus (cc1604)
- Johann Wolfgang von Goethe: Ős-Faust (1775)
- Johann Wolfgang Goethe: Faust; töredék (1790)
- Johann Wolfgang Goethe: Faust; I. rész (1808)
- Johann Wolfgang Goethe: Faust; II. rész (1832)
- Nikolaus Lenau: Faust (1835)
- Heinrich Heine: Der Doktor Faust. Ein Tanzpoem (1851)
- Valerij Bruszjov: Tüzes angyal (1908)
- Thomas Mann: Doktor Faustus (1947)
- Robert Nye: Faust (1981)
Film
szerkesztés- Friedrich Wilhelm Murnau: Faust (1926)
Zene
szerkesztés- Hector Berlioz: Nyolc jelenet a Faustból (1829)
- Richard Wagner: Eine Faust-Ouvertüre (1839/40)
- Hector Berlioz: Faust elkárhozása (1846)
- Liszt Ferenc: Faust-szimfónia (1854)
- Charles Gounod: Faust (1859)
- Arrigo Boito: MefistofeleMefistofele (1868)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
- ↑ MAK (lengyel nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
Források
szerkesztés- Frank Baron: Dr. Faustus: From History to Legend. München: Fink, 1978 ISBN 3770515390
- Frank Baron: Faustus on Trial. The Origin of Johann Spies's Historia in an Age of Witch-hunting. Tübingen: Niemeyer, 1992 ISBN 3484365099
- Fritz Brukner, Franz Hadamowsky: Die Wiener Faust-Dichtungen von Stranitzky bis zu Goethes Tod. Wien, 1932
- Carl Kiesewetter: Faust in der Geschichte und Tradition. Berlin, 1921
- Günther Mahal: Faust: Untersuchungen zu einem zeitlosen Thema. Neuried: ars una, 1998 (Abdruck der Dokumente über Faust mit Erläuterungen) ISBN 3893913068
- Günther Mahal: Faust. Die Spuren eines geheimnisvollen Lebens. Reinbek bei Hamburg: Rowohlt, 1995 ISBN 3499137135
- Frank Möbius (Hrsg.): Faust: Annäherung an einen Mythos. Ausstellungskatalog. Göttingen: Wallenstein, 1995
- Karl Theens: Geschichte der Faustgestalt vom 16. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Meisenheim, 1948