Sablon:BKV/Statisztika

Statisztikák, adatok

A BKV évente 1,3 milliárd utast szállít járművein, ennek 40%-a autóbuszon, 28,1%-a villamoson, 21,9%-a metrón, 5,1%-a HÉV-en és 5,7%-a trolibuszon utazott 2010-ben. Az alkalmazottak száma átlagosan 12 745 fő volt. Ebből szellemi: 2199 fő, tömegközlekedési járművezető: 5101 fő, egyéb fizikai: 4782 fő, egyéb foglalkoztatott 728 fő. A teljes hálózat – amely az összes viszonylat hosszát magában foglalja – hossza 663 km volt. A megállóhelyek száma 4998 db, az átlagos járműállomány 2828 volt.

A járművek száma
Jármű	Járművek száma	Járművek megoszlása (%)	Viszonylatok száma (db)	Szállított utasok megoszlása (%)
Villamos + fogaskerekű	604	21,4	30+1	28,1
Trolibusz	160	5,7	15	4,9
Autóbusz	1371	48,5	239	40,0
HÉV	294	10,4	8	5,1
Metró + FAV	368+23	13,8	3	21,9
Hajó	8	0,2	1	–
Összesen:	2828	100,0	284	100,0

A közösségi közlekedési szolgáltatás legfontosabb minőségi paramétere a biztonság. 2007-ben a Társaság szolgáltatásai során 2496 baleset történt, ebből mindössze 754 esetben volt a BKV dolgozója az okozó fél. 608 személy sérült 472 esetnél (ezek 50 esetben sajáthibás események voltak). A sajáthibás autóbusz és trolibusz balesetek ⅔-át az oldaltávolság, illetve a követési távolság rossz megválasztása és a kanyarodási szabályok megszegése okozta.

A veszteség okai és kezelése

Alulfinanszírozottság

A BKV 2007-es működési költsége 116,2 milliárd forint volt. A jegybevétel ennek az összegnek mintegy 39,5%-át teszi ki. (2007-ben a nettó menetdíjbevétel 45 974 millió forint volt, ez mintegy 1,8 milliárd forinttal magasabb az év elején tervezettnél.) Ehhez jön még az árkiegészítés és normatív támogatás címén fizetett közel 50 milliárd forint és az egyéb szerződésekből és tevékenységekből befolyó 5-6 milliárd forint. A fennmaradó 15-16 milliárd forint így hiányként jelentkezett a társaság költségvetésében. A vállalat megoldásként kisebb járatritkítást és átalakított hálózatot vezetett be, melyet már a közvélemény, a szakszervezetek és a kerületek bevonásával dolgoztak ki. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésétől évi 1,1 milliárd forint megtakarítást vártak, ami teljesült is, így a 2008-ban kapott 10 milliárdos költségtérítéssel együtt a hiányt sikerült lefaragni 16,8 milliárdról 5,7 milliárd forintra. Sajnos ez a hiány 2009-ben felugrott 23,5 milliárd forintra.

2010-ben a cég hosszú évek után először nyereséget mutatott. Működési költsége 126,2 milliárd forint volt. A jegybevétel ennek az összegnek a 39,3%-át teszi ki. (2010-ben a nettó menetdíjbevétel 49 541 millió forint volt) Ehhez jött még az árkiegészítés és normatív támogatás címén fizetett 48 milliárd forint és az egyéb szerződésekből és tevékenységekből befolyó 11 milliárd forint. Ezen felül a Társaság kapott 5 milliárd forint működési támogatást a Fővárostól és 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az államtól. Így – a pénzügyi műveletekkel együtt – több mint 1 milliárd forint nyereséget mutatott. A táblázatból kivehető, hogyha a cég nem kap rendkívüli támogatásokat, akkor 2010-ben is – a korábbi éveknek megfelelően – közel 20 milliárdos veszteséget mutat a mérleg.

Eredménykimutatás 2007-től 2013-ig
Megnevezés	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	Megjegyzés
	(millió Ft)
Közszolgáltatási díj	0	0	0	0	0	78 875	123 632
Menetdíjbevétel	45 974	50 908	50 551	49 541	51 127	17 832	102	A jegy- és bérleteladásokból befolyó összeg
Menetdíjbevétel kiegészítés (GKM)	588	0	0	0	0	0	0
Árkiegészítés	17 135	17 139	16 863	15 983	16 410	5 791	0	A kedvezményes bérletek után kapott támogatás
Önkormányzati hozzájárulás	0	0	0	0	0	0	0	A Fővárosi Önkormányzat által fizetett rendszeres támogatás
Agglomerációs és kerületi tömegközlekedési bevételek	461	453	523	518	478	167	0	Az agglomerációs települések által fizetett szolgáltatási díj
Szerződéses és egyéb szolgáltatás bevétele	893	916	709	874	915	785	777	A szerződéses és különjáratok után befolyó összeg
Személyszállítási szolgáltatások ellenértéke összesen	65 051	69 416	68 646	66 916	68 930	103 450	124 511
Egyéb tevékenység bevétele	2 349	2 721	3 040	2 670	2 838	4 130	3 601
Egyéb üzemi bevételek	2 365	5 021	6 068	7 133	5 235	6 529	9 008
Költségtérítés	0	10 000	0	0	0	0	0	Eseti támogatás
Fővárosi működési támogatás	0	0	0	5 000	0	20 315	0	Eseti támogatás
Vissza nem térítendő állami támogatás	0	0	0	17 500	24 000	0	0	Eseti támogatás
Állami normatív támogatás	32 198	32 198	32 198	32 198	32 198	0	0	Rendszeres állami támogatás
I. ÜZEMI BEVÉTELEK ÖSSZESEN	101 963	119 356	109 952	131 417	133 201	134 421	137 120	Összes üzemi bevétel
Anyagköltség	8 275	8 078	9 356	10 033	11 258	11 197	12 470
Üzemeltetési gázolaj	7 712	9 000	7 661	9 098	11 454	12 629	11 888
Vontatási áram	6 320	7 614	8 545	6 783	8 396	9 293	9 625
Egyéb energia	3 257	3 785	3 593	3 271	0	0	0
Igénybe vett szolgáltatások ellenértéke	14 876	14 716	16 434	17 352	17 925	15 488	16 495
Egyéb szolgáltatások ellenértéke	1 053	986	1 223	1 504	1 515	1 335	1 035
Eladott áruk beszerzési értéke	47	78	121	210	263	375	128
Eladott (közvetített) szolgáltatások ellenértéke	3 254	4 459	5 140	5 130	5 121	2 767	1 539
Anyagi jellegű ráfordítások	44 794	48 716	50 073	53 381	55 932	53 084	53 180	A működéshez szükséges anyagi jellegű kiadások
Bérköltség	36 682	37 521	40 043	39 320	40 650	39 487	39 204
Személyi jellegű egyéb kifizetések	7 238	5 860	5 931	6 173	6 215	2 861	2 914
Bérjárulékok	13 396	13 781	14 709	13 496	14 467	13 986	13 478
Személyi jellegű ráfordítások	57 316	57 162	60 683	58 989	61 332	56 334	55 596	Az összes BKV-dolgozó teljes bérköltsége
Értékcsökkenési leírás	14 866	15 026	15 465	15 587	15 717	19 210	22 929
Egyéb üzemi ráfordítások	2 451	1 564	2 316	2 427	3 324	4 783	6 016
Aktivált saját teljesítmények értéke	-3 181	-3 034	-3 904	-4 167	-3 928	-2 168	-3 570
I. ÜZEMI RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN	116 246	119 434	126 633	126 217	132 377	131 243	134 151
I. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE	-14 283	-78	-16 681	5 200	824	3 178	2 969	Részeredmény: Üzemi tevékenység (I.)
II. Pénzügyi műveletek bevételei	579	1 356	864	1 080	777	144	329
II. Pénzügyi műveletek ráfordításai	6 775	6 714	7 445	5 008	7 232	6 507	4 646
II. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE	-6 196	-5 358	-6 581	-3 928	-6 455	-6 363	-4 317	Részeredmény: Pénzügyi műveletek (II.)
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY	-20 479	-5 436	-23 262	1 272	-5 631	-3 185	-1 348	Részeredmény: Üzemi tevékenység (I.) + Pénzügyi műveletek (II.)
III. Rendkívüli bevételek	3 901	241	12	2 383	9	67	1 182
III. Rendkívüli ráfordítások	252	547	275	2 637	271	128	1 323
III. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY	3 649	-306	-263	-254	-262	-61	-141	Részeredmény: Rendkívüli műveletek (III.)
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY	-16 830	-5 742	-23 525	1 018	-5 893	-3 246	-1 489	Üzemi tevékenység (I.) + Pénzügyi műveletek (II.) + Rendkívüli műveletek (III.)

Az infláció, az üzemanyagok árának és a BKV (vonal)jegyárainak változása (év/év). Az adatok forrása: KSH, BKV

Bliccelés

A BKV felmérése szerint a bliccelők aránya az utazóközönség 30-40%-át teszi ki, ami több milliárdos kárt okoz a vállalatnak (a BKV bliccelésből eredő kinnlévősége a 2007. év végén 15 milliárd forint volt). Rövid távú megoldásként a cég a bevételkiesést az ellenőrzés szigorításával igyekszik csökkenteni, nem eredménytelenül: a napi bevétel 7-8 millióval növekedett. Emellett akciót hirdettek „Blicc Over” elnevezéssel, melynek lényege, hogy 2007. október 18. és november 24. között 20%-os kedvezménnyel rendezhették bliccelésből eredő tartozásukat a 2002 után megbüntetett utasok. Ennek eredményeként közel 80 millió forintot fizettek be a bliccelők. A fennmaradó tartozásokat a BKV követeléskezelő cégeknek kívánja eladni. – Hosszabb távú megoldásként a csipkártyás rendszer bevezetését tervezik, amely költséges ugyan, de jelentősen visszaszorítaná a bliccelést a különböző viszonylatokon, azonban az elektronikus jegyrendszer megvalósítása csak 2019 után várható.