Antiochia szerkesztés

 

Antiochia (más néven: Antiókia, Antiocheia vagy Antiokheia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén. Az egykor fényes központot a többi Antiochia nevű várostól megkülönböztetve gyakran nevéhez azt is hozzátették, hogy a város az Orontész folyó partján áll, vagy egyszerűen csak Szíriai Antiochiának nevezték. A közel 1500 éven át fennálló virágzó város helyén ma Antakya városa áll. Az egykor Kelet Királynőjeként ismert város kiemelkedő szerepet játszott korának történelmében.

Valamikor az Amanusz és a Kassziusz hegyvonulatainak ölelésében feküdt a hellenisztikus Szíria legpompásabb városa. Antiochia helyén már több száz éve létezett egy város, Alalah, amelyet Nagy Sándor hódításai söpörtek el, hogy azután a kiváló makedón hadvezér egyik hű szolgálója, Antigonosz kapja meg ezt a területet. Ő alapította meg itt Antigonia városát, de Sándor halála után a hatalmas birodalom a makedón uralkodó legkiválóbb hadvezérei között újra felosztódott. I. Szeleukosz Nikátor legyőzte Antigonoszt, és az elpusztított Antigonia helyén álmodta meg új birodalma fővárosát.
A Szeleukida Birodalom alapítóját lenyűgözte a Torosz-hegység és a Libanon-hegység vonulatainak találkozása, amelyen utat tört magának az Orontész folyó. A korábbi városoktól északabbra alapította meg birodalmi központját, a folyó partján, a fenséges Szilpiusz-hegy lábánál. A várost apja, Antiokhosz tiszteletére Antiochiának nevezte el.

A közeli Földközi-tenger felé vágtató Orontész termékeny síkságot épített ki magának, amelyet Amik-alföldnek neveztek. A Közel-Keleten meginduló kereskedelem lassan fontos központtá emelte Antiochiát. A zord hegységek itt engedtek átjutást északról dél felé, Palesztina városai irányába. Antiochia a másik nagy szír város, Aleppo felé is nagy forgalmat bonyolított le. A két város között a Bailan-hágón, vagy ahogyan az ókorban nevezték, Szíria Kapuin keresztül lehetett közlekedni. A hágó előterében épült fel Antiochia.