Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon

Kiemelt szócikkek a kezdőlapon  

Cscr-featured.svg

Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül.

A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie.

A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod.


Aktuális cikkajánlók


Tartalomjegyzék

KikerültekMost szerepel a kezdőlaponJelöltek

Archívumok

2006–2007200820092010 első fele2010 második fele2011 első fele2011 második fele2012 első fele2012 második fele2013 első fele2013 második fele2014 első fele2014 második fele2015 első fele2015 második fele2016 első fele2016 második fele

Következő időszakok

2017 első fele

Kiemelés általában
Kiemelt szócikkek
A kiemelés folyamata
Útmutatók a kiemeléshez
Kapcsolódó kategóriák

A jelölés folyamata

Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik:

  1. Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon (vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon) válassz ki egy még „szabad” időszakot, majd kattints a megfelelő szakaszcím alatti [szerkeszt (cím megadása)] feliratra. A megnyíló listában a „2021-18/1” formátumban megadott paraméterhez add meg a cikk címét, majd mentsd el a lapot. (Ha elakadnál, segít a sablondokumentáció.)
  2. Készítsd el a cikkajánlót: Visszatérve ezen a lapon az előbbi szakaszhoz, kattints a [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] linkre. A megnyíló lapon – vagyis a {{Kezdőlap kiemelt cikkei}}(?) sablon megfelelő allapján, mint amilyen például a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-18-1 lap – készítsd el a rövid összefoglalót: Írd meg az ajánló szövegét, célszerűen – de nem feltétlenül – a cikk bevezető bekezdéseiből, majd illessz be egy megfelelő képet a cikkből, a {{kép}}(?) sablon segítségével, végül mentsd el a lapot. (Ha ezen a lapon a szakaszhoz visszatérve nem látod az előzőleg megírt ajánlót, kattints a [frissítés] linkre.)
  3. Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján. Ha a {{cikktörténet}}(?) sablont használja a lap, akkor az állapot paramétert változtasd meg kj-re!

A jelölés indoklása

  • Indokolni nem szükséges a jelölést, a cikkajánló szövege, a belső hivatkozások és a választott kép magukért beszélnek.
  • Ha a jelölt cikkajánló nem kap ellenszavazatot, támogató szavazatok nélkül is kikerül a kezdőlapra.

Ellenzés és megjegyzések

  • Olvasd el figyelmesen a cikket és az ajánlót, hogy valóban megfelelnek-e a kezdőlapra kerülés sajátos kívánalmainak.
  • Véleményedet a cikkajánló (összefoglaló) vitalapjára írd, amelyet könnyen elérhetsz a megfelelő időszakhoz tartozó szakaszban található [szerkeszt (vitalap létrehozása)] vagy [szerkeszt (vitalap módosítása)] link segítségével.
  • Ha véleményed szerint a szócikk a kezdőlapra kerülhet, használd a {{támogatom}} sablont.
  • Ha nem értesz egyet a jelöléssel, jelezd ezt az {{ellenzem}} sablonnal, és írd le érveidet. Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani. Az ellenzés lehetséges indokai:
  • Írhatsz megjegyzést is a vitalapra, anélkül, hogy szavaznál. Ezt a {{tartózkodom}} ill. {{megjegyzés}}(?) sablonokkal teheted meg.
  • Ha már nem érvényes a megjegyzés (például a jelzett hibát kijavították), akkor húzd ki azt így: <s> … </s>.

Kezdőlapra került szócikkek

Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont cseréld le a {{kezdőlapra került}} sablonnal.

Kikerültek

17. hét

április 26. 0.00 és április 29. 11.59 között: Iulianus római császár

A jelölt cikk: Iulianus római császár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Iulianus császár az asztalfőnél elnököl keresztény szekták
képviselőinek hitvitájában

Iulianus római császár (Konstantinápoly, 331. április 7.Tigris menti Maranga, 363. június 26., pénzérméin FL CL IVLIA-NVS, Φλάβιος Κλαύδιος Ἰουλιανός, Flawiosz Klaudiosz Julianosz) a Római Birodalom császára volt másfél évig, 361 és 363 között. Ariánus keresztény oktatói voltak, de felhagyott Arius tanainak követésével, uralkodása alatt az ősi görög–római vallási hagyományokat ápolta és pártfogolta, utolsóként a római császárok között. Iamblikhosz tanai és a mindent magába foglaló filozófiai rendszer, az újplatonizmus felé fordult, de nem Platón munkáinak betű szerinti életre hívása volt a célja, hanem a dialógusok szólásszabadságán és a meggyőzésen alapuló szellemiségének valóságba ültetése. Ezért Iulianust az „Apostata” (görögül: Ἰουλιανὸς ὁ Ἀποστάτης, azaz „Julianosz, a hitehagyott”) melléknévvel tartja számon a keresztény hagyomány.

Korai halála miatt sikertelen kísérletet tett arra, hogy a birodalomban a kereszténységgel egyenrangú és azonos erejű legyen a római és görög vallás tisztelete és a legfontosabb misztériumvallások kultusza. Leginkább az újplatonikus napteológia kötötte le figyelmét, a görög napisten, Héliosz és a perzsa Mithrász felé fordult. Az utóbbi az ősi perzsa vallásból, a mazdaizmusból vette át központi motívumát, a dualisztikus szemléletet. Magát Iulianust is beavatták Mithrász misztériumaiba.

Iulianus azonban nemcsak filozófus volt, hanem nagyszerű hadvezér is, akit katonái rajongásig szerettek. Utolsó hadjáratán mélyen benyomult a Szászánida Birodalom területére, és itt érte a halál. Halálának oka egy súlyos sebesülés, melynek körülményei homályosak, vitatottak. Egyesek harc közbeni sérülést, mások keresztény merényletet sejtetnek. A keresztény legendárium isteni beavatkozásként értékeli a kereszténységet elhagyó császár halálát. Alig másfél éves uralkodása ellenére az egyik legfontosabb személye a késő ókori római történelemnek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a április 26. és április 29. közötti időre a Iulianus római császár lapot. – M. V. 2021. február 21., 12:07 (CET)[]

M. V. javaslatát támogatom. – *feridiák vita 2021. február 26., 16:33 (CET)[]

április 29. 12.00 és május 2. 23.59 között: Stegosaurus

A jelölt cikk: Stegosaurus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Stegosaurus-csontváz a Field Természetrajzi Múzeumban
A Stegosaurus és az ember méretének összehasonlítása

A Stegosaurus (nevének jelentése: „Fedeles gyík”) a madármedencéjű páncélos dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura kor késő kimmeridge-i és kora tithon alkorszakai idején élt, mintegy 155–150 millió évvel ezelőtt, a mai Észak-Amerika nyugati részén. 2006-ban egy portugáliai Stegosaurus példányról számoltak be, ami azt igazolja, hogy Európában is jelen volt. Egyedi lemezei és faroktüskéi miatt a Stegosaurus az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz, a Tyrannosaurus, a Triceratops és az Apatosaurus mellett. A Morrison-formáció felső részén legalább három faját azonosították, és körülbelül 80 példány maradványait fedezték fel. Egykori élőhelyén olyan óriás sauropodák is gyakoriak, mint a Diplodocus, a Camarasaurus és az Apatosaurus.

A Stegosaurus nagy, nehéz felépítésű, négy lábon járó növényevő volt, sajátos és különös testtartással, melynél a hát nagymértékben meghajlott a rövid mellső lábak miatt, a fej alacsonyan, a talaj közelében, a merev farok pedig a levegőben helyezkedett el. A lemezekkel és tüskékkel kapcsolatban számos elképzelés született. A legvalószínűbb, hogy a tüskéket védekezésre használta, míg a lemezek egyaránt szolgálhattak védekezésre és hőszabályzásra. A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus volt a Stegosauria alrendág legnagyobb tagja (mérete meghaladta a Kentrosaurusét és a Huayangosaurusét), amely számos, a többi stegosaurusnemre jellemző tulajdonsággal rendelkezett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javasolom a Stegosaurus cikket, 2010-ben lett kiemelt, és egyszer volt a címlapon. – Hkoala   2021. március 3., 08:57 (CET)[]

Aktuális

18. hét

május 3. 0.00 és május 6. 11.59 között: Joseph Haydn

A jelölt cikk: Joseph Haydn (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Haydn kamarazenét játszik

Joseph Haydn (Rohrau, 1732. március 31.Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója. Édesapja amatőr zenész volt, így Haydn már kiskorában kapcsolatba került a zene világával. Hainburgban tanult zenét, itt figyelt fel a jó hangú fiúra a bécsi Szent István-dóm karnagya, aki aztán felvette a templom kórusiskolájába. Így került Haydn Bécsbe, ahol megismerhette a korszak zenei újdonságait, a népszerű zeneszerzők munkásságát.

1749-ben hangja mutálása miatt kitették a kórusból, ezután hónapokig alkalmi munkákból élt. 1750-ben bemutatkozhatott a színházi életben is, amitől népszerűsége látványosan megugrott. 1759-ben Karl Joseph Morizon (1717–1783) gróf szolgálatába lépett, majd a következő évben megnősült. 1761-ben az Esterházy-udvar alkalmazottja lett mint másodkarnagy, majd Georg Joseph Werner halála után ő lett az első karnagy. Haydn vezette az udvari zenekar mellett az udvari operatársulatot és ő vezényelte a herceg napi kamarazenéléseit is. 1766-tól Esterházy Miklós egyre többet tartózkodott Fertődön, így Haydn kiszorult a bécsi zenei életből.

Az 1780-as évek közepén ismerte meg Wolfgang Amadeus Mozartot, akinek művészetéről mindig nagy tisztelettel nyilatkozott. 1790-ben meghalt Pompakedvelő Miklós herceg, így Haydn szabadsága és mozgástere megnőtt. Elfogadta Peter Salomon hegedűművész londoni meghívását, és elutazott a brit fővárosba. Angliai koncertjei nagy sikereket arattak. Haydn ekkor komponálta a 12 londoni szimfónia első hat darabját. A következő év áprilisában tért vissza Bécsbe, ahol tanítványául fogadta a fiatal Beethovent, aki azonban végül más zenetanár után nézett. Haydn felismerte Beethoven zenei tehetségét, és ennek hangot is adott.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Ezeregyéjszaka meséi cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 18. hét első fele: a május 3. és május 6. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 26., 23:34 (CET)[]

  ellenzem Már harmadszor kerülne a címlapra; javasolom helyette A román nyelv szókincse cikket. – Hkoala   2021. március 2., 09:07 (CET)[]

Joseph Haydn cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 18. hét első fele: a május 3. és május 6. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. április 25., 01:50 (CEST)[]

Jelöltek

május 6. 12.00 és május 9. 23.59 között: Gary Cooper

A jelölt cikk: Gary Cooper (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Cooper csillaga a hollywoodi hírességek sétányán

Gary Cooper született Frank James Cooper (Helena, Montana, 1901. május 7.Los Angeles, Kalifornia, 1961. május 13.) kétszeres Oscar-díjas amerikai színész, aki természetes, hiteles és egyszerű alakításainak köszönhetően vált híressé. Pályafutása 1925-től 1961-ig tartott, és e harminchat év alatt nyolcvannégy játékfilmben játszott jelentős szerepet. Ő volt az egyik vezető amerikai filmsztár a némafilmkorszak leáldozásától egészen a klasszikus hollywoodi aranykor végéig.

Színészi teljesítménye a férfi és a női nézőknek egyaránt elnyerte a tetszését, és mindezt úgy, hogy munkássága felölelte a legtöbb nagy filmes műfajt. Cooper képes volt saját egyéniségét a játszott szerepben megmutatni, így a filmvásznon természetesnek és hitelesnek tűnt. Hosszú színészi pályafutása alatt ő jelenítette meg az ideális amerikai hőst. Filmes karrierje elején még statisztaként és lovas kaszkadőrként szerepelt, de viszonylag hamar egyre komolyabb szerepeket bíztak rá. A hírnevet az 1929-ben készített A virginiai férfi (The Virginian) című hangosfilm hozta meg, melyben a főszereplő westernhőst alakította. Az 1930-as évek elején további heroikus szerepeket játszott kalandfilmekben és drámákban, mint például az 1932-es Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms) és az 1935-ös Egy bengáli dzsidás élete (The Lives of a Bengal Lancer). Filmszínészi pályája csúcsán az új típusú rettenthetetlen hőst, a mindent legyőző átlagembert személyesítette meg a Váratlan örökség (Mr. Deeds Goes to Town) (1936), Az utca embere (Meet John Doe) (1941), a York őrmester (Sergeant York) (1941) és A Yankee-k dicsősége (The Pride of the Yankees) (1942) című filmekben. A háború utáni években már érettebb szerepeket bíztak rá, ilyen film például A forrás (The Fountainhead') (1949) és a Délidő (High Noon) (1952). Utolsó alkotásaiban már nem akcióhősöket alakított, hiszen egyre inkább a megbékélést kereste – e korszakának nevezetes filmjei a Szemben az erőszakkal (Friendly Persuasion) (1956) és A vadnyugati ember (Man of the West) (1958).

Már karrierje kezdetétől a nők kedvence volt: a vezető színésznők közül például Clara Bow-val és Lupe Vélezzel folytatott romantikus kapcsolatot. Feleségül mégis Veronica Balfe színésznőt vette el, 1933-ban. Egy lányuk is született, házasságukat azonban közel három évre megszakította Patricia Neallel folytatott szerelmi viszonya. Közös érdeklődési körük alapozta meg húsz éven át tartó barátságát Ernest Hemingway amerikai íróval. Közeli barátjának tudhatott több neves filmes egyéniséget is, így Howard Hawks filmrendezőt, Joel McCrea és James Stewart filmszínészeket.

Pályafutása során ötször jelölték Oscar-díjra a legjobb férfi főszereplő kategóriában, melyekből kettőt elnyert: a York őrmester és a Délidő című filmekben játszott szerepekért, és 1961-ben kiérdemelte az életműdíjat. Huszonhárom egymást követő évben a tíz legismertebb férfi filmszínész és tizennyolc éven keresztül a legjobban fizetett színészek közé tartozott. 1999-ben az Amerikai Filmintézet az elmúlt száz év legnagyobb hollywoodi filmsztárjai közé választotta, ahol az előkelő 11. helyre rangsorolták a férfiak listáján.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Gary Cooper cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 18. hét második fele: a május 6. és május 9. közötti helyre. Tartalmának különösen nagy fontosságára tekintettel márciusban még részletes kifejtés következik. Kezdetként kapcsolom az első bővítést: Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-18-2*feridiák vita 2021. február 26., 22:49 (CET)[]

19. hét

május 10. 0.00 és május 13. 11.59 között: Brassó várfalai és bástyái

A jelölt cikk: Brassó várfalai és bástyái (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A fennmaradt délkeleti fal része
A 17. századi városerőd makettje

Brassó várfalai és bástyái a szászok által lakott belvárost védték. A szabálytalan alakú, a Cenk és a Warthe-domb közé ékelődő várfalrendszer legnagyobb kiterjedésekor 3200 méteres hosszúságon ölelte körbe a 0,5 négyzetkilométer területű települést, a mai történelmi központot. A falakat bástyák, tornyok és erődített kapuk vigyázták, Erdély egyik legerősebb várává téve Brassót: egy korai török betörést leszámítva ostromló ellenségnek soha nem sikerült bevennie; csak akkor került idegen kézre, amikor a védők feladták.

A városmagot kezdetben sáncokkal körbevett palánk övezte, a kőből épült erőd építését viszonylag későn, a 14. század végén kezdték el és 1427 körül fejezték be. A 15. század közepén az egyszerű falakat megerősítették, őrtornyokat és sarokbástyákat építettek. Hogy lépést tartsanak az ostromtechnika fejlődésével, a 16. században az északkeleti és délnyugati falakat megduplázták, vizesárkokat és tavakat hoztak létre, a városkapuk elé bevehetetlen kapubástyákat emeltek. A városerőd a 17. század közepén érte el legnagyobb kiépítettségét, erejének és fejlődésének tetőpontját: nyolc bástya és négy kapubástya, négy külső őrtorony, legtöbb részén megduplázott vagy akár hármas-négyes várfalak védték.

Az 1688-as Habsburg-hatalomátvétel után a brassóiak elveszítették fegyveres védekezéshez való jogukat, az erődrendszer védelmi szerepe csökkent, a rendszeres karbantartás hiánya miatt pedig megkezdődött lassú romosodása. A 18. században a haditechnika fejlődése miatt már nem nyújtott számottevő védelmi szerepet; a bástyák és szorítók legtöbbje új rendeltetést kapott, majd a 19. század második felében a városerőd nagy részét – beleértve a középkori kapukat, két bástyát, és az egész északkeleti falazatot – lebontották. A még álló védműveken már a 20. század elejétől megőrzési és karbantartási munkálatokat végeztek, később országos jelentőségű romániai műemlékké nyilvánították őket BV-II-a-A-11294 törzsszám alatt.

Ami az ábrázolásokat illeti, térképeken és rajzokon kívül fennmaradt egy háromdimenziós, 1:200-as méretarányú gipszmakett is, amely a 17. századi történelmi központot ábrázolja, beleértve az erődítményeket. Ezt Friedrich Hermann szobrász és rajztanár készítette az 1896-os millenniumi ünnepségekre, ma a Takácsok bástyájában tekinthető meg a Brassó Megyei Történeti Múzeum állandó kiállításának részeként.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javasolom a nemrég kiemeltté vált Brassó várfalai és bástyái cikket. – Hkoala   2021. március 27., 16:48 (CET)[]

május 13. 12.00 és május 16. 23.59 között: Ragusa

A jelölt cikk: Ragusa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Ragusa látképe

Ragusa (szicíliai nyelven Raùsa) város (közigazgatásilag comune) Olaszországban, Szicília déli részén. Az azonos nevű megye székhelye. Az antik Hübla Héraia helyén kialakult várost 1693-ban egy súlyos földrengés elpusztította. Az újjáépítés során két nagyobb városrész alakult ki: Ragusa Ibla (az antik város helyén), valamint ettől nyugatra Ragusa Superiore. Politikai és vallási különbözőségek miatt a két városrész 1926-ig önálló volt. Elsősorban az újjáépített Ibla arculatára jellemző az egységes barokk stílus, aminek köszönhetően a Val di Noto többi barokk városával együtt 2002 óta az UNESCO Világörökségének része.

Ragusa dombos vidéken fekszik, az Iblai-hegység déli részén. A dombokat és fennsíkokat szurdokvölgyek tagolják. A régi város két negyede, Ragusa Ibla és Ragusa Superiore, két meredek szurdokvölgy közé ékelődő dombokra épült. Ezeket északról a San Leonardo-völgy (Cava San Leonardo) határolja, délről pedig a Santa Domenica-völgy (Cava Santa Domenica). A két városrészt egy dombnyereg választja el egymástól.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Ragusa kiemelt cikkét a 2021. május 13. és május 16. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. április 11., 13:03 (CEST)[]

20. hét

május 17. 0.00 és május 20. 11.59 között: Vosztok-program

A jelölt cikk: Vosztok-program (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Vosztok űrhajó makettje
(a rakéta harmadik fokozatával)
A Szputnyik/Luna/Vosztok/Szojuz rakéták fejlődési vonala

A Vosztok-program (oroszul: программа «Восток», jelentése:„Kelet”) a Szovjetunió első, űrhajósokat a világűrbe juttató űrprogramja volt 1958 és 1964 között. A program célkitűzése kettős volt: fő feladata az első ember űrbe juttatása, másodlagos „funkciója” pedig az amerikaiaknál előbb teljesíteni egy olyan szimbolikus célt, amely a hidegháborúban komoly presztízzsel bírt, egyfajta csatagyőzelemnek számított. A program fő célját Jurij Gagarin 1961. április 12-i, a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén történt repülésével sikerült teljesíteni, amikor egy Föld körüli keringést tett meg a világ első űrhajósa. A másodlagos cél teljesítése is maradéktalanul teljesült, a Szovjetunió fölénye az űrkutatásban tovább nőtt, a két nagyhatalom kiélezett versenyében még erősebben a szovjetek felé billent a mérleg nyelve.

A program elindítását 1958. november 1-jén hagyta jóvá a Szovjetunió Kommunista Pártja, majd öt és fél év után 1964. március 1-jén zárta le, a Voszhod-program elindításával párhuzamosan. Ezen időszak alatt összesen 11 repülést végeztek a programban – ebből öt volt automata tesztrepülés, hat pedig személyzettel végrehajtott űrutazás. E repülések szinte mindegyike egyedülálló teljesítmény volt: az első űrhajós repültetése, az első egy napnál hosszabb út, az első szimultán űrrepülés és az első női űrhajós útja. A repüléseket megelőző űrhajós-válogatáson az amerikai Mercury-programéval teljesen azonos szempontrendszer született meg, a világ első űrhajósát a világ mindkét végén azonos ismérvek alapján keresték. Ennek alapján hat jelölt készült az űrbe, akik közül végül öten jutottak fel a program során.

A űrrepüléseket Vosztok űrhajókkal végezték, amelyeket az R–7 Szemjorka interkontinentális ballisztikus rakétából kialakított Vosztok hordozórakétákkal indítottak. A program fontos sajátossága volt, hogy mindvégig teljes titokban zajlott. Az előkészületek teljes titkosítás mellett folytak, Gagarin startját is csak akkor hozta nyilvánosságra a szovjet TASZSZ hírügynökség, amikor az űrhajós már régen fenn járt az űrben, ugyanúgy, ahogy a többi repülés során is történt. Maga a Vosztok név is szigorúan titkos információnak számított a repülés sikerének nyilvánosságra hozataláig, de a Bajkonuri űrrepülőtér helye is ugyanilyen titkos volt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Vosztok-program” kiemelt cikkajánlóját jelölöm a május 17. és május 20. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-20-1 helyre. – *feridiák vita 2021. április 17., 12:52 (CEST)[]

május 20. 12.00 és május 23. 23.59 között: Caligula (film)

A jelölt cikk: Caligula (film) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

 
Gemellus behódol Caligulának az ujján lévő császári gyűrűt megcsókolva
(Bruno Brive és Malcolm McDowell)

A Caligula 1979-ben bemutatott színes, olasz–amerikai erotikus filmdráma, amely a hírhedt római császár, Caligula (12. augusztus 31.41. január 24.; uralkodott: 37. március 18-ától haláláig) rémuralmának közel négy esztendejét mutatja be.

Tinto Brass alkotása a filmtörténet egyik leghírhedtebb darabja, melynek elkészítése évekig elhúzódott, és számos peres ügyet eredményezett. A Caligula ezenkívül főleg annak köszönheti hírhedtségét, hogy Bob Guccione producer a rendező tudtán kívül éjszakánként pornográf képsorokat forgatott a díszletek között, az obszcén jeleneteket pedig a forgalmazásra szánt változatban helyezte el.

A legendák szerint az 1979-es cannes-i filmfesztiválon versenyen kívül bemutatott verzió mintegy 3 és fél óra volt. Ez a változat azután soha többé nem került a közönség elé. A Caligula hivatalosnak tartott verziója 156 perc, ám számos országban – ahol egyáltalán szóba jöhetett a bemutató – a cenzúra vágásokat rendelt el: létezik például olyan vágott verzió, melyből több mint egyórányi anyag hiányzik.

A film az évtizedek folyamán azonban nemcsak pocskondiázásban részesült, hanem – nyilvánvaló szakmai hibái ellenére – kultusz is kialakult körülötte. A legtalálóbban talán az egyik női főszereplő, Helen Mirren minősítette a filmet, amikor „művészet és genitáliák páratlan találkozásának" nevezte. A filmalkotás egyesek szerint helyet foglal minden idők legrosszabb filmjei között is.

Magyarországra semmilyen hivatalos formában nem jutott el a Caligula egyik változata sem: 2007 végéig bezárólag nem vetítették a mozik, nem került egyik hazai tévécsatorna műsorára sem, nem adták ki se VHS-en, se DVD-n.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Caligula (film)” kiemelt cikkajánlóját jelölöm a május 20. és május 23. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-20-2 helyre. – *feridiák vita 2021. április 17., 13:19 (CEST)[]

21. hét

május 24. 0.00 és május 27. 11.59 között: Hosszúszárnyú bálna

A jelölt cikk: Hosszúszárnyú bálna (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Vízből kiugró példány

A hosszúszárnyú bálna vagy púpos bálna (Megaptera novaeangliae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj. A Megaptera nevű cetnemnek az egyetlen faja.

A hosszúszárnyú bálna a nagyobb testű barázdásbálna-félék közé tartozik. Az állat hossza általában 13–14 méter, néha 16 méter is lehet. Testtömege legfeljebb 40 tonna, azonban általában csak 25-30 tonna. A hosszúszárnyú bálnának különleges alakú teste van, feltűnően hosszú mellúszókkal; innen ered a magyar neve is. Fején bőrdudorok és bütykök találhatók. Ez a bálnafaj a többi bálnához képest elég gyakran ki-kiugrik a vízből. A hímek hangja bonyolult „énekekből” áll, melyek 6–35 percig tartanak, alkalmanként egyéb hangokat is kiadnak. A hangok frekvenciája 40–50 Hz, és az ének, melyet néhány órán keresztül folyamatosan ismétel, 30 kilométer távolságra is elhallatszik. Az éneklés szerepe még nem ismert pontosan, de a párkeresésben lehet jelentősége.

Az óceánok és tengerek lakója, egy példány évente 25 000 kilométert is képes megtenni. A hosszúszárnyú bálna csak nyáron, a sarki vizekben táplálkozik. Télen a szubtrópusi és trópusi tengerekbe vándorol, hogy párosodjon és elljen. Ez idő alatt csak a zsírtartalékából él, amit a nyári táplálkozási időszakban felhalmozott. Tápláléka: planktonikus rákok (krill), halak és tintahalak. A déli félteke populációi inkább planktonikus rákokkal táplálkoznak, míg északi fajtársaik halakat fogyasztanak. A hosszúszárnyú bálna különféle halászási módszereket alkalmaz. Ilyenek a lökéshullámok, melyek a farokcsapások és a felugrás következtében keletkeznek, és ily módon felriasztják a halakat, míg a másik módszer a bálnák által a víz mélyéről kibocsátott buborékok, melyekkel megzavarják a zsákmányt.

Mint más nagy testű rokonai, a hosszúszárnyú bálna vadászását is túlzásba vitték a bálnavadászok, melynek következményeként az állomány 90 százalékkal csökkent. A kihalását az 1966-ban bevezetett bálnamoratórium akadályozta meg. Azóta e faj példányszáma növekedésnek indult, de a halászhálókba való gabalyodás, a hajókkal történő ütközés vagy a hajók és tengeralattjárók által kibocsátott hangok – főleg a szonárok – még mindig veszélyeztetik a fajt. Manapság az állomány körülbelül 80 000 egyedből tevődik össze. Habár korábban a túlvadászat miatt szinte kihalt, a hosszúszárnyú bálna még manapság is hajt gazdasági hasznot. Ma már azonban nem zsákmányként, hanem mint turistalátványosság. Megfigyelésére alkalmas helyek főleg Ausztrália, Új-Zéland, a Dél-afrikai Köztársaság, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok vizeiben vannak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Apollo–16 kiemelt cikkét javaslom-jelölöm a 2021. május 24. és május 27. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. április 16., 03:54 (CEST)[]

  ellenzem Kevesebb, mint egy éve, 2020. szeptember végén volt a címlapon. Javasolom helyette a Hosszúszárnyú bálna cikket. – Hkoala   2021. április 16., 06:13 (CEST)[]

  támogatom Hkoala javaslatát. – Gerry89 vita 2021. április 27., 07:49 (CEST)[]


Tudomásul vettem, ezért ehhez igazodva az Apollo–16 nem Maróczy Géza kiemelt cikkajánlója előtt, hanem annak utána következik, s a Restaurálás (festészet) cikkével zárul javaslatom szerint az a hét. – *feridiák vita 2021. április 27., 20:32 (CEST)[]

május 27. 12.00 és május 30. 23.59 között: Maróczy Géza

A jelölt cikk: Maróczy Géza (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Maróczy Géza
Pályája csúcsán
(1906. január)

Maróczy Géza, Maróczi Géza József (Szeged, 1870. március 3.Budapest, 1951. május 29.) újságíró, szakvezető, sakkozó, nagymester, sakkolimpiai bajnok (1927, 1936), az Osztrák–Magyar Monarchia bajnoka (1900), magyar bajnok (1932), a Magyar Sakkszövetség elnöke (1911), három olimpián a magyar sakkválogatott kapitánya. Pályájának csúcsán a világ egyik legjobb sakkozója volt.

A Chessmetrics módszer teljesítményszámításai szerint 1904 októbere és 1907 márciusa között a világranglista élén állt. Ennek ellenére csak egyszer hívta ki a világbajnokot, 1906-ban, az Emanuel Lasker elleni mérkőzés azonban a helyszínként kijelölt Kuba politikai problémái miatt nem jött létre. Az 1906 októberre számított 2820-as Élő-pontszámával a sakkozók örökranglistáján ma is az első tízben állna. Magyar sakkozó ezt a pontszámot azóta sem tudta elérni.

Aktív sakkozói pályafutása 1908-as befejezését követően, majd hosszú kényszerű külföldi távollét után állt a magyar válogatott rendelkezésére a sakkolimpiákon. Csapatkapitányként és első táblásként járult hozzá a magyar sakkválogatottnak az 1927-es első hivatalos sakkolimpián Londonban nyert aranyérméhez, az 1930-as hamburgi sakkolimpián elért második helyéhez és ezzel ezüstérméhez, valamint 1936-ban, 66 éves korában a müncheni nem hivatalos sakkolimpián nyert újabb aranyérméhez. 1932-ben magyar bajnokságot nyert. 1950-ben a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) korábbi eredményei alapján nagymester címet adományozott neki.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom ebben az időszakban a kezdőlapra a Maróczy Géza szócikket, halálának 70. évfordulója alkalmából emlékezve meg így is róla. – Dodi123 vita 2021. március 1., 14:03 (CET)[]

  ellenzem Még egy év sem telt el, amióta kezdőlapon volt. Hkoala   2021. március 1., 14:06 (CET)[]
Az igaz, de a kerek évforduló indokolhatja. Megtisztelhetjük ezzel minden idők legnagyobb magyar sakkozóját. – Dodi123 vita 2021. március 1., 14:19 (CET)[]
Érdemes meggondolni, hogy a cikkajánlót mennyire érdemes évfordulókhoz kötni, mert ugye az évfordulóknak van egy külön doboza a kezdőlapon. Amennyiben valaki egy szócikkre, adott esetben egy személyre akarja felhívni a figyelmet úgy általában, mert nagy tisztelője és fontosnak tartja a munkásságát, akkor talán felfoghatja úgy is, hogy amennyiben a két dolgot nem köti össze (cikkajánlót az évfordulóval), akkor egy alkalommal több lesz az illetőre való megemlékezésre. Amennyiben a cikk valóban nemrég (tavaly) szerepelt már ajánlóként, akkor esetleg idén az évfordulóknál elég lenne megemlékezni a sakkmesterről, Dodinak talán annyival kedvezve, hogy egy kép is mellékelve odakerül a dobozba és így valamivel nagyobb figyelmet kapjon.
Amúgy van egy Sport portál is, ami jelen állapotában elég merevnek tűnik. Fel lehetne dobni azt is hasonlóan a kezdőlaphoz cikkajánlóval, évfordulókkal, aktualitásokkal stb. Ez újabb lehetőséget biztosítana a téma népszerűsítéséhez. – Andreas vita 2021. március 5., 23:35 (CET)[]

22. hét

május 31. 0.00 és június 3. 11.59 között: Baktériumok

A jelölt cikk: Baktériumok (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Tipikus baktériumsejt felépítése

A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire néhány mikrométeres sejtes mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága, a bakteriológia foglalkozik a baktériumok tudományos és élettani vizsgálatával.

A Föld minden élőhelyén megtalálhatóak a baktériumok: a vízben, a szárazföldön vagy a levegőben, még mélytengeri hőforrásokban és nukleáris hulladékban is. Egy gramm talaj kb. 40 millió, egy milliliter felszíni víz egymillió baktériumsejtet tartalmaz. A Földön pedig összesen mintegy 5 kvintillió (5 × 1030) baktérium élhet. A baktériumok alapvető szerepet töltenek be a bioszféra anyagforgalmában, mint például a légköri nitrogén megkötésében. Ennek ellenére a baktériumfajok nagy részét nem ismerjük: a baktériumtörzsek fele rendelkezik csak olyan fajokkal, amelyek laboratóriumi körülmények között tenyészthetők.

Valamivel több baktérium van az emberi testben, mint emberi sejt. A legtöbb baktérium a bőr felszínén és az emésztőrendszerben található. A baktériumok nagy része ártalmatlan vagy hasznos, de akad néhány fertőző megbetegedést kiváltó patogén (kórokozó) baktérium is, mint például a kolera, szifilisz, lépfene, lepra vagy a pestis kórokozója. Gyakori és súlyos bakteriális megbetegedés a tuberkulózis (TBC), amely évente kétmillió embert öl meg nagyrészt Afrikában, a Szaharától délre eső területeken. A fejlett országokban antibiotikumokat használnak a fertőzések leküzdésére. Ezek túlzásba vitt használata, különösképpen pedig a baktériumok széles körére ható antibiotikumok kiterjedt használata eredményeként egyre több antibiotikumellenálló típus fejlődött ki. Ennek egy speciális esete figyelhető meg a Clostridium difficile baktériumnál. Az antibiotikum-ellenállás elterjedéséhez hozzájárult ezeknek a gyógyszereknek a helytelen használata, az orvosi előírás pontos betartásának elhanyagolása (lásd lejjebb).

Az iparban a szennyvíztisztításban, a tejtermékek gyártásában, az antibiotikumok és más szerves anyagok előállításában használnak baktériumokat.

A baktériumok prokarióta szervezetek, tehát szemben az állatokkal és más eukariótákkal, nincs sejtmagjuk és más membránnal határolt sejtszervecskéjük. Ámbár hagyományosan baktériumnak neveznek minden prokariótát, a tudományos nevezéktan az utóbbi pár évben megváltozott, miután molekuláris biológiai módszerekkel a prokariótákat sikerült két alapvetően eltérő felépítésű és származású csoportra különíteni. Ez a két domén az Archaea és a Bacteria.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Apollo–16 kiemelt cikk tartalmának javaslatát-jelölését a 2021. május 31. és június 3. közötti helyre módosítom. – *feridiák vita 2021. április 27., 18:51 (CEST)[]

  ellenzem Még egy éve sincs, hogy a címlapon szerepelt, 2020. szeptemberben. (Ráadásul előtte két héttel szintén űrhajózási témát javasoltál.) – Hkoala   2021. április 27., 20:35 (CEST)[]

  ellenzem per Hkoala Xia Üzenő 2021. május 2., 12:07 (CEST)[]

Javasolom helyette a Baktériumok cikket. Egyszer volt címlapon, 2007-ben. – Hkoala   2021. május 3., 07:36 (CEST)[]

június 3. 12.00 és június 6. 23.59 között: Restaurálás (festészet)

A jelölt cikk: Restaurálás (festészet) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Masaccio Ádám és Éva kiűzetése a Paradicsomból című firenzei freskója restaurálás előtt és után
Restaurátor dolgozik a milánói
Sant'Eustorgio-templomban

A restaurálás legfontosabb célja a műalkotások állapotának megóvása, élettartamának meghosszabbítása és esztétikai értékének a megőrzése. Régen a festők, szobrászok foglalkoztak restaurálással, mert ők ismerték az anyagokat, a művészi technikákat, és művészi adottságaik lehetővé tették a feladat ellátását. Mára a restaurátorok feladatköre rendkívül kiszélesedett, ezért az alkalmazott anyagok és technikák szerint szakosodtak. Klasszikus ágazataik – a festő, fa- és kőszobrász restaurátorok – mellett vannak textilek, könyvek, bútorok, ékszerek, kerámiák számos más tárgytípus restaurálására specializálódott szakemberek is. A restaurátor munkája során a művészeteken túl több tudományág segítségét is igénybe veheti. Feladata rendkívül összetett: egyszerre kell művészeti, technikai és tudományos kérdéseket megoldania. A restaurálás mai elvei több évszázados fejlődés eredményei, elsősorban a festészetben. A szakterületet mára tudományosan meghatározták, módszertanát kidolgozták, azt művészeti egyetemeken oktatják.

A restaurálás évszázadok alatt kialakult gyakorlata mára nemcsak tudományossá vált, de technikája is sokat fejlődött. Egyes restaurálási események – a főleg nagyobb szabású, nemzetközi érdeklődéssel kísért munkákban – ennek ellenére nagy vitákat váltanak ki. Ilyen viták valószínűleg mindig is kísérni fogják a műtárgyak restaurálását. A festmények restaurálásának elveit először 1930-ban rögzítették egy párizsi konferencián. A folyamatot két jól elkülönített részre osztották: a konzerválásra és az esztétikai helyreállításra. A két fázis közül a konzerválást tartják fontosabbnak: a műtárgyat előbb meg kell védeni a pusztulástól, a további romlástól, és csak ezután következhet a tisztítás és kiegészítés (bár a két rész nem mindig válik el ilyen élesen, és néha még a sorrendjük is fordul egy kicsit).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Restaurálás (festészet) kiemelt cikk tartalmát a 2021. június 3. és június 6. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2021. április 27., 19:48 (CEST)[]

23. hét

június 7. 0.00 és június 10. 11.59 között: Bonnie Tyler

A jelölt cikk: Bonnie Tyler (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Bonnie Tyler, eredeti nevén Gaynor Hopkins (Skewen, Wales, 1951. június 8. –) walesi rockénekesnő, szövegíró, üzletasszony.

Bonnie Tyler

Az 1970-es évek közepén indult szólókarrierje a Lost in France és az It’s a Heartache című listavezető dalaival, de fénykorát az 1980-as években élte, amikor a világ minden táján a toplisták első helyét szerezte meg a Total Eclipse of the Heart című dalával, majd sorra következtek a listavezető slágerek, többek között a Holding Out for a Hero és az If You Were a Woman (And I Was a Man). Bonnie Tyler volt az első női előadóművész, aki Faster than the Speed of Night című albumával rögtön az első helyen lépett be a brit toplistára és ezzel együtt a Guinness Rekordok Könyvébe is. Továbbá egyike volt az első nyugati énekeseknek, akik először turnéztak a Szovjetunióban, és ő volt az első walesi énekesnő, aki az amerikai toplista első helyére került. Rekedtes hangját egy hangszálműtétnek köszönheti, ami után az orvos hetekre eltiltotta az énekléstől és a beszédtől, de Bonnie türelmetlen volt és nem tartotta be az orvos előírását. Ez a hang tette őt világszerte ismertté és sikeressé. 1979-ben Tokióban megnyerte a Yamaha Dalfesztivált, 2013-ban pedig az Eurovíziós Dalfesztivál két rádiós közönségdíját.

Számtalan zenei és életmű díjjal büszkélkedhet, többek között Bravo OTTO díjakkal, German ECHO Awards díjjal, illetve háromszor is átvehette a Goldene Europa díjat. Háromszor jelölték Grammy díjra illetve Brit Awards, American Music Awards és Billboard Video Music Awards díjakra is. Ő Nagy-Britannia egyik legsikeresebb és legismertebb énekesnője. A Sony Music szerint albumaiból és dalaiból eddig 100 millió példányt adtak el. Karrierje során olyan neves előadókkal énekelt duettet, mint Rod Stewart, Cliff Richard, Cher, Vince Gill, Mike Oldfield, Giorgio Moroder, Meat Loaf vagy Andrea Bocelli. Pályafutása ötven éve alatt 18 stúdióalbumot készített. Legutóbbi albuma The Best Is Yet To Come címmel 2021. február 26-án jelent meg.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 10. 12.00 és június 13. 23.59 között: Szarvasfélék

A jelölt cikk: Szarvasfélék (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A bika...
... és a tehén

A szarvasfélék vagy szarvasok a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család. Négy alcsalád, 19 nem, 54 élő faj tartozik a családba.

A legkorábbra tehető szarvaskövületet egy európai oligocén rétegben találták. A későbbi ősszarvasok nagyobb testűek és agancsaik is fejlettebbek. Ilyen faj a késő pleisztocén korban élt Eucladoceros és az óriásszarvas, amely agancsának fesztávolsága elérte a 3,5–4 métert.

A szarvasfélék nagy területen terjedtek el. A család fajai megtalálhatók minden kontinensen, az Antarktisz és Ausztrália kivételével; az utóbbira betelepítettek néhány fajt. Észak-Afrikában manapság csak egy faj él, a gímszarvas, amelynek utolsó példányai az Atlasz-hegységbe szorultak vissza.

A szarvasfélék a párosujjú patások második legnagyobb családja. A víziőz kivételével mindegyik fajnak van agancsa. A víziőz és a muntyákszarvasformák szemfoga meghosszabbodott. Az állandó szarvú antilopokkal ellentétben a szarvasfélék agancsa minden évben elhull, és a következő évben újra kinő. Bár a pézsmaszarvasfélék családjának a nevében a „szarvas” szó is szerepel, ezek nem tartoznak ide. A pézsmaszarvasfélék konvergens evolúciót mutatnak a muntyákszarvasformákkal, de leginkább a víziőzzel, mivel az ő szemfogaik is meghosszabbodtak, szarvuk pedig nincsen.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Szarvasfélék kiemelt cikk tartalmát a 2021. június 10. és június 13. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2021. május 3., 13:46 (CEST)[]

24. hét

június 14. 0.00 és június 17. 11.59 között: Nápoly

A jelölt cikk: Nápoly (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Nápoly látképe

Nápoly (olaszul: Napoli, nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye. A város lakossága kb. egymillió, ezzel Róma és Milánó után a harmadik legnagyobb olasz város. Félúton fekszik a Vezúv és egy másik vulkáni terület, a Campi Flegrei között, a Nápolyi-öböl északi partján.

A legendák szerint az első kolóniát az argonauták alapították Phalerum név alatt. A történeti emlékek viszont arra mutatnak, hogy a kolóniát Parthenopé név alatt a Rodosz szigetéről érkező görög tengerészek alapították Megaride (ma Castel dell’Ovo) szigetén, valamint a mai Pizzofalcone negyed egy részén. Nevét – szintén legendák alapján – Akhelóosz görög folyóisten három szirén lánya egyikének, Parthenopénak köszönheti. Miután a város kicsinynek bizonyult, attól keletre, a tengerparton egy új várost építettek Neapoliszt (latinul Neapolis, jelentése új város), Parthenopét pedig átnevezték Paleopolisznak (azaz régi városnak). Az évszázadok során a város többször is uralkodót cserélt (rómaiak, bizánciak, normannok, Anjouk, spanyolok, osztrákok, Bourbonok), majd 1860-ban a Garibaldi által egyesített Olaszország része lett.

A város környékének gazdag történelme és kulturális élete van. Történelmi jelentősége, valamint kiemelkedő gazdasági teljesítménye révén Nápolyt Dél-Olaszország nem hivatalos fővárosának tartják. Híres a népszokásairól és konyhájáról. A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki 1889-ben a szavojai I. Umberto király és Margit (Margherita) királyné látogatása alkalmából különleges pizzát készített az olasz nemzeti színekben, melyet zöld bazsalikommal, fehér mozzarellával és piros paradicsommal díszített és a királynéról nevezte el.

A nápolyi nyelv (napulitano), Olaszország egyik leggazdagabb és legszínesebb regionális nyelve, mely sok jellemzőjében eltér a hivatalos olasz nyelvtől; az utolsó népszámlálási adatok szerint a város lakosságának 50%-a (mintegy 500 000 ember) jelölte meg anyanyelvének. Jelenleg törvényhozási próbálkozások vannak az olasz parlamentben a nápolyi nyelv elismerésére regionális és kisebbségi nyelvként.

Nápoly történelmi központja Európa egyik legnagyobb történelmi városközpontja és egyben Olaszország legsűrűbben lakott pontja, 1995 óta az UNESCO Világörökség része. Az óváros a mai napig megőrizte régi szerkezetét. A küméi telepesek idejéből származó utcahálózat egy része máig fennmaradt. A város arculatának alakulása végigkövethető az Anjou- és Aragóniai-kori építkezéseken, a Bourbon-ház újításain át, a modern városmegújító mozgalmakig.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A június 14. június 17. közötti időre javaslom Nápoly cikkét. – M. V. 2021. február 25., 05:08 (CET)[]

M. V. javaslatát támogatom. – *feridiák vita 2021. április 25., 02:56 (CEST)[]

június 17. 12.00 és június 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

25. hét

június 21. 0.00 és június 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 24. 12.00 és június 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

26. hét

június 28. 0.00 és július 1. 11.59 között: I. Péter orosz cár

A jelölt cikk: I. Péter orosz cár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
I. Péter orosz cár cikkajánlóját jelölöm a 2021. június 28. és július 1. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. május 3., 07:38 (CEST)[]

Nem kellene addig jelölni, amíg csúf sablon virít a tetején. @Crimea, úgy látom, te szerkesztetted a legtöbbet, esetleg tudnál javítani rajta? Hkoala   2021. május 3., 14:25 (CEST)[]
@Hkoala: Nagyon szívesen ránézek, illetve ellátom lábjegyzetes forrásokkal. Mihamarabb nekifogok, ám mivel kicsit zsúfolt lesz számomra az elkövetkező időszak, nem tudom, mikorra leszek meg vele. – Crimea vita 2021. május 3., 16:16 (CEST)[]
Köszönöm, hogy felkarolod a cikket! Majdnem két hónap van még a javasolt címlapra kerülésig, de későbbre is át lehet tolni a jelölést, ha nem leszel készen addig. Hkoala   2021. május 3., 19:04 (CEST)[]

július 1. 12.00 és július 4. 23.59 között: Tamás bátya kunyhója

A jelölt cikk: Tamás bátya kunyhója (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Tamás bátya kunyhója 1852-es kiadásának borítója Hammatt Billings illusztrációjával
Harriet Beecher Stowe (Francis Holl portréja)

Tamás bátya kunyhója Harriet Beecher Stowe amerikai írónő 1852-ben kiadott rabszolgaság-ellenes regénye, amely „úgy tartozik hozzá az Egyesült Államokhoz, mint Petőfi költészete Magyarországhoz”. Megjelenésekor mély hatást gyakorolt a négerek megítélésére és az egyesült államokbeli rabszolgaságra, olyannyira, hogy felerősítette az amerikai polgárháború kirobbanásához vezető szembenállást.

A Connecticutban született Harriet Beecher Stowe, a Hartford Female Academy prédikátora, az abolicionista mozgalom aktív tagja a regényt Tamás bátya, a hosszas szenvedéseket átélt fekete rabszolga alakja köré építette fel. A szentimentális regény realista módon írja le a rabszolgaságot, és azt állítja, hogy a keresztény szeretet le tudja győzni még az olyan destruktív társadalmi intézményeket is, mint az emberi lények rabszolgasorban tartása.

A Tamás bátya kunyhója a 19. század legkelendőbb regénye volt, és a második legnagyobb példányszámban eladott könyv a Biblia után. Általános vélemény szerint az 1850-es években táplálta az abolicionizmus ügyét. A kiadás utáni első évben csak az Egyesült Államokban 300 000 példányban adták el. A könyv hatása olyan hatalmas volt, hogy amikor Abraham Lincoln találkozott a szerzővel a polgárháború kezdetén, állítólag azt mondta, hogy „tehát ez a kis hölgy csinálta ezt a nagy háborút”.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Tamás bátya kunyhója cikkajánlóját jelölöm a 2021. július 1. és július 4. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 27., 13:28 (CET)[]

:Ugyanezt jelölted a 15. hétre is. Hkoala   2021. február 27., 13:29 (CET)[]

27. hét

július 5. 0.00 és július 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 8. 12.00 és július 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

28. hét

július 12. 0.00 és július 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 15. 12.00 és július 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

29. hét

július 19. 0.00 és július 22. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 22. 12.00 és július 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

30. hét

július 26. 0.00 és július 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 29. 12.00 és augusztus 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

31. hét

augusztus 2. 0.00 és augusztus 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 5. 12.00 és augusztus 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

32. hét

augusztus 9. 0.00 és augusztus 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 12. 12.00 és augusztus 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

33. hét

augusztus 16. 0.00 és augusztus 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 19. 12.00 és augusztus 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

34. hét

augusztus 23. 0.00 és augusztus 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 26. 12.00 és augusztus 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

35. hét

augusztus 30. 0.00 és szeptember 2. 11.59 között: Buda visszafoglalása

A jelölt cikk: Buda visszafoglalása (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 2. 12.00 és szeptember 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

36. hét

szeptember 6. 0.00 és szeptember 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 9. 12.00 és szeptember 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

37. hét

szeptember 13. 0.00 és szeptember 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 16. 12.00 és szeptember 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

38. hét

szeptember 20. 0.00 és szeptember 23. 11.59 között: A román nyelv szókincse

A jelölt cikk: A román nyelv szókincse (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A román nyelv 2 581 szós
alap-szókészletének összetétele

A román nyelv szókincsét először a 20. század közepén mérték fel. A legelterjedtebb elmélet szerint a nyelv szubsztrátuma trák-dák, de, mivel se a trákok, se a dákok nyelve nem eléggé ismert, az ilyen eredetűnek vélt szavak származása csak feltételezéseken alapul.

A román nyelv alapszókincsének nagy részét a latinból örökölte. Újlatin jellegét jelzi az egyrészt a latinból örökölt, másrészt az újkorban a latinból, a franciából és az olaszból átvett szavak nagy száma is. Nemcsak szavakat vett át más nyelvekből, de a már létező szavak addigi jelentése vagy jelentései mellé új jelentést/jelentéseket is rendelt. A szóalkotása is a többi újlatin nyelvéhez hasonló, amennyiben prefixumokkal és szuffixumokkal sokkal több szót képez, mint szóösszetétellel.

A szókincsben a latin és újlatin eredetű szavak összesen 71,66%-ot tesznek ki, ami nagyjából megegyezik azzal, hogy a román szókészlet eredete 77%-ban azonos az olaszéval, 75%-ban a franciáéval, 74%-ban a szárdéval, 73%-ban a katalánéval, 72%-ban a portugáléval és a rétorománéval, valamint 71%-ban a spanyoléval.

A nyelvre természetesen hatottak a környező nem latin népek nyelvei, így vannak benne szláv (ószláv, bolgár, szerb, ukrán, orosz), török, görög, magyar és német jövevényszavak is. A középkorban az ószláv nyelvnek, pontosabban ennek bolgár területi változatának volt a legnagyobb hatása a román nyelvre. Ez feltehetőleg a 9. században kezdődött, miután a szlávok északkeletről bevándoroltak Közép- és Délkelet-Európába.

A magyar jövevényszavak két kategóriára oszlanak. A régebbiek kiterjedtek az egész román nyelvterületre, és viszonylag sokuk bekerült a sztenderd nyelvváltozatba is, miközben az újabbak csak az erdélyi nyelvjárásokban vannak meg. Magyar jövevényszó például a belșug ’bőség’ a cheltui ’költ’, chip ’kép’, a făgădui ’megfogad, ígér’, gazdă ’házigazda’, hotar ’határ’, meșteșug ’mesterség’, oraș ’város’, uriaș ’óriás’, vamă ’vám’.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A román nyelv szókincse cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 38. hét első fele: a szeptember 20. és szeptember 23. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. április 26., 19:24 (CEST)[]

szeptember 23. 12.00 és szeptember 26. 23.59 között: Marilyn Monroe

A jelölt cikk: Marilyn Monroe (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A „Szőkék előnyben”
zenés vígjátékban

Marilyn Monroe (született Norma Jeane Mortenson; Los Angeles, 1926. június 1.Los Angeles, 1962. augusztus 5.) amerikai színész, fotómodell, énekesnő. Az 1950-es évek egyik legismertebb szexszimbóluma volt, aki „buta szőke” filmszerepeivel szerzett hírnevet. Színésznőként körülbelül egy évtizedig volt aktív, ez alatt filmjeiből kétszázmillió dollár bevétel folyt be. Mindmáig a popkultúra egyik legismertebb, ikonikus egyénisége.

Los Angelesben született, gyerekkorát különböző nevelőszülőknél és árvaházban töltötte, míg 16 évesen férjhez nem ment. A második világháború idején gyári munkásnőként készültek róla az első professzionális fotók, ekkor kezdődött fotómodell pályafutása. Pin-up girlként vált híressé, és így kapta első mellékszerepeit a 20th Century Fox és a Columbia Pictures filmstúdióknál. 1951-től már fontosabb szerepeket is kapott, elsősorban vígjátékokban (Annyi idős vagy, amennyinek érzed magad és Gyanús dolog), de drámákban (Éjszakai összecsapás, Ne is kopogtass!) is. Filmkarrierje kezdetén botrányt kavart, amikor kiderült, hogy 1949-ben aktfotók jelentek meg róla, de az eset csak fokozta a filmjei iránti érdeklődést.

1953-ra filmjei a legjövedelmezőbb hollywoodi alkotások közé tartoztak, főszerepet kapott a Niagara című film noirban és a Szőkék előnyben, valamint a Hogyan fogjunk milliomost? című vígjátékokban; utóbbiak megalapozták „buta szöszi” imázsát. Monroe hamarosan megunta beskatulyázását és sztár mivoltához képest alacsony jövedelmét, ezért 1954-ben összeveszett a Fox filmstúdióval. Hamarosan újabb megállapodást kötöttek, és az év egyik legnagyobb kasszasikerével, a Hétéves vágyakozással tért vissza. A további súrlódások miatt 1954 végén megalapította a Marilyn Monroe Productions (MMP) céget. 1955-ben új szerződést kötöttek, és a Buszmegálló, valamint A herceg és a kóristalány című filmekért a kritikusok elismerését is kivívta. 1959-ben a Van, aki forrón szereti vígjátékban nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Golden Globe-díjat. Utolsó elkészült filmje az 1961-es Kallódó emberek.

Magánéletében számos problémával küzdött, amelyeknek a sajtó is sok figyelmet szentelt. Gyógyszerfüggő volt, depressziótól és szorongástól szenvedett. Háromszor házasodott, köztük a híres baseballjátékos Joe DiMaggióval és a neves író Arthur Millerrel. Házasságai néhány év vagy néhány hónap után válással végződtek. 1962-ben, 36 évesen halt meg szándékos barbiturát-túladagolás következtében. Haláláról számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Marilyn Monroe cikkajánlóját jelölöm a 2021. szeptember 23.. és szeptember 26.. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. április 21., 11:04 (CEST)[]

39. hét

szeptember 27. 0.00 és szeptember 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A román nyelv szókincse cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 38. hét első fele: a szeptember 20. és szeptember 23. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. április 26., 19:24 (CEST)[]

szeptember 30. 12.00 és október 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Hegedű cikkajánlóját javaslom a 2021. szeptember 30. és október 3. közötti helyre. Még csak egyszer volt a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapon, Puskás Zoli kezdeményezésére 2015-ben együtt csináltuk. A folytatás még igényesebb csapatmunkát kíván. Kellemes húsvétot kíván: *feridiák vita 2021. április 2., 03:09 (CEST)[]

  ellenzem Egyrészt mert kétszer volt címlapon, másrészt {{azonosíthatatlan források}}(?) sablon van rajta. Hkoala   2021. április 2., 07:38 (CEST)[]

40. hét

október 4. 0.00 és október 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 7. 12.00 és október 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

41. hét

október 11. 0.00 és október 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 14. 12.00 és október 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

42. hét

október 18. 0.00 és október 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 21. 12.00 és október 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

43. hét

október 25. 0.00 és október 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Háztartási varrógép a 20. század elejéről
A munkaidő után a munkások elhagyják
a Singer Varrógépgyárat

Varrógép a varrás műveletét gépesítő eszköz. A kézi varráshoz hasonlóan tűvel és cérnával dolgozik, és szerkezetétől függően nagyon különböző varrattípusok előállítására lehet alkalmas – olyanokéra is, amelyek kézi varrással nem vagy csak nagyon bonyolult módon készíthetők el.

A varráshoz az őskorban még halszálkából, kihegyezett csontdarabból vagy fából készült, árszerű eszközt használtak. A varrást nagyban megkönnyítette a fémtű feltalálása; ennek első nyomai az i. e. 3. századból kerültek elő a mai Németország területén. A varrógép elkészítésének műszaki hátterét az ipari forradalom teremtette meg. Az első típust 1790-ben Thomas Saint angol feltaláló szabadalmaztatta; azóta sokat fejlődött. Láncöltésű és huroköltésű típusait különböztetjük meg. Jelentősen különböznek a háztartási és az ipari varrógépek, utóbbiakon belül az általános használatra szánt és a meghatározott varró műveletre szerkesztett célgépek.

Kezdetben főleg ipari alkalmazásra, a szabómesterek munkájának könnyítésére készült. Tömeges elterjedésében igen fontos szerepet játszott az amerikai Isaac Merritt Singer, aki maga is több szerkezeti tökéletesítéssel járult fejlesztéséhez, és akinek a neve a magyar köznyelvben is összefonódott a varrógépével.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javasolom a „Varrógép” kiemelt cikk tartalmat a 2021. október 24. és 2021. október 27. közötti helyre. Október 27. a varrógépek tömeges elterjedésében igen fontos szerepet játszott amerikai Isaac Merritt Singer(en) évfordulós születésnapja. (Mellékesen még csak egyszer volt a címlapon.) – *feridiák vita 2021. április 16., 17:49 (CEST)[]

október 28. 12.00 és október 31. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Hóstát (Kolozsvár) cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 43. hét második fele: az október 28. és október 31. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. május 1., 16:53 (CEST)[]

44. hét

november 1. 0.00 és november 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 4. 12.00 és november 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

45. hét

november 8. 0.00 és november 11. 11.59 között: Ankara

A jelölt cikk: Ankara (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Ankara montázs 2020-ban

Ankara (régiesen Angora) 1923 óta Törökország fővárosa, második legnagyobb városa Isztambul után, valamint az ország egyik legnagyobb egyetemi városa. Népessége 4 466 756 fő (2007), tengerszint feletti magassága átlagosan 900 m. A város egyben Ankara tartomány székhelye is. Itt székel a parlament és itt, a város Yenişehir negyedében vannak a fontosabb minisztériumok, nagykövetségek is. Ankarában nyugszik monumentális mauzóleumában, az Anıtkabirban Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója. Ankara egészen a köztársaság alapításáig jelentéktelen kisváros volt, azután kezdett rohamosan fejlődni, hogy Atatürk 1923-ban fővárossá tette, mivel a hegyek közt sokkal jobban védhető helyen fekszik, mint Isztambul. A Közép-anatóliai régió fontos gazdasági és kereskedelmi csomópontja.

A mai Ankara helyén az első olyan települést, melynek nevét is ismerjük, i. e. 1200-ban a hettiták alapították Ankuwash néven. A frígek Ancyrának nevezték, a klasszikus és hellenisztikus korszakokban pedig Ἄγκυρα, Áŋkyra volt a neve. A bizánciak Unguriyének nevezték el, ami az angórakecske tenyésztésének hatására fokozatosan Angorára változott. Az Ankara nevet 1930 óta viseli.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ankara” cikkajánlóját jelölöm a február 15. és február 18. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-7-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 17:02 (CET)

Módosítás:
Ankara” cikkajánlóját jelölöm a 2021. november 8. és november 11. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-45-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 22., 11:14 (CET)[]

november 11. 12.00 és november 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

46. hét

november 15. 0.00 és november 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 18. 12.00 és november 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

47. hét

november 22. 0.00 és november 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 25. 12.00 és november 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

48. hét

november 29. 0.00 és december 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 2. 12.00 és december 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

49. hét

december 6. 0.00 és december 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 9. 12.00 és december 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

50. hét

december 13. 0.00 és december 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Roald Amundsen hajózott először át az Északnyugati átjárón, és elsőként érte el a Déli-sarkot 1911. december 14-én. Ezért javaslom 2021. 50. eleje (december 13. – december 16.) helyre. A javaslatot azon Seba szerkesztő által vezetett közösség egyik tagjaként teszem, amely Carsten Borchgrevink cikkajánlóját gondozva 2020. november 19. és 2020. november 22. között szerepelt a kezdőlapon, valamint Southern Cross-expedíció cikkét gondozza jelenleg csütörtök közepétől vasárnap végéig a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapon. – *feridiák vita 2021. február 5., 20:21 (CET)[]

@*feridiák: Megtisztelő, hogy én jutottam eszedbe az Amundsen szócikkel kapcsolatban. Sajnos a nevezett cikk egyelőre nem kiemelt, de meglátom, mit tehetek az ügy érdekében. A szép, kerek évfordulóra tekintettel Amundsen feltétlenül megérdemel egy fontosságához méltó cikket. :) = seba = vita 2021. február 7., 16:57 (CET)[]
@Seba: Megtisztelő, hogy én javasolhatom Neked ezt a felemelő feladatot. Továbbá szerintem nem sajnálkoznunk kell, hogy még nem kiemelt, hanem felemelő, hogy nekünk jutott ez a nemes feladat. Amundsen cikke angol nyelven 2001. november 7-én indult, és 2021. február 7-én még nem kiemelt. Tisztelettel kérlek, hogy még ma szíveskedj Roald Amundsen cikke jó szócikk szintre emelését kezdeményezni. Kérem, hogy válaszodat a Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-5-2 helyre szíveskedj küldeni Kösz. Üdv: *feridiák vita 2021. február 7., 19:08 (CET).[]

december 16. 12.00 és december 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

51. hét

december 20. 0.00 és december 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 23. 12.00 és december 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

52. hét

december 27. 0.00 és december 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 30. 12.00 és január 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

1. hét

január 3. 0.00 és január 6. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 6. 12.00 és január 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

2. hét

január 10. 0.00 és január 13. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 13. 12.00 és január 16. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

3. hét

január 17. 0.00 és január 20. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 20. 12.00 és január 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

4. hét

január 24. 0.00 és január 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 27. 12.00 és január 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

5. hét

január 31. 0.00 és február 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 3. 12.00 és február 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

6. hét

február 7. 0.00 és február 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 10. 12.00 és február 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

7. hét

február 14. 0.00 és február 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 17. 12.00 és február 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

8. hét

február 21. 0.00 és február 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 24. 12.00 és február 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

9. hét

február 28. 0.00 és március 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 3. 12.00 és március 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

10. hét

március 7. 0.00 és március 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 10. 12.00 és március 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

11. hét

március 14. 0.00 és március 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 17. 12.00 és március 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

12. hét

március 21. 0.00 és március 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 24. 12.00 és március 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

13. hét

március 28. 0.00 és március 31. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 31. 12.00 és április 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

14. hét

április 4. 0.00 és április 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 7. 12.00 és április 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

15. hét

április 11. 0.00 és április 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 14. 12.00 és április 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

16. hét

április 18. 0.00 és április 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 21. 12.00 és április 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]