Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon

Kiemelt szócikkek a kezdőlapon  

Cscr-featured.svg

Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül.

A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie.

A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod.


Aktuális cikkajánlók


Tartalomjegyzék

KikerültekMost szerepel a kezdőlaponJelöltek

Archívumok

2006–2007200820092010 első fele2010 második fele2011 első fele2011 második fele2012 első fele2012 második fele2013 első fele2013 második fele2014 első fele2014 második fele2015 első fele2015 második fele2016 első fele2016 második fele

Következő időszakok

2017 első fele

Kiemelés általában
Kiemelt szócikkek
A kiemelés folyamata
Útmutatók a kiemeléshez
Kapcsolódó kategóriák

A jelölés folyamata

Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik:

  1. Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon (vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon) válassz ki egy még „szabad” időszakot, majd kattints a megfelelő szakaszcím alatti [szerkeszt (cím megadása)] feliratra. A megnyíló listában a „2020-44/1” formátumban megadott paraméterhez add meg a cikk címét, majd mentsd el a lapot. (Ha elakadnál, segít a sablondokumentáció.)
  2. Készítsd el a cikkajánlót: Visszatérve ezen a lapon az előbbi szakaszhoz, kattints a [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] linkre. A megnyíló lapon – vagyis a {{Kezdőlap kiemelt cikkei}}(?) sablon megfelelő allapján, mint amilyen például a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-44-1 lap – készítsd el a rövid összefoglalót: Írd meg az ajánló szövegét, célszerűen – de nem feltétlenül – a cikk bevezető bekezdéseiből, majd illessz be egy megfelelő képet a cikkből, a {{kép}}(?) sablon segítségével, végül mentsd el a lapot. (Ha ezen a lapon a szakaszhoz visszatérve nem látod az előzőleg megírt ajánlót, kattints a [frissítés] linkre.)
  3. Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján. Ha a {{cikktörténet}}(?) sablont használja a lap, akkor az állapot paramétert változtasd meg kj-re!

A jelölés indoklása

  • Indokolni nem szükséges a jelölést, a cikkajánló szövege, a belső hivatkozások és a választott kép magukért beszélnek.
  • Ha a jelölt cikkajánló nem kap ellenszavazatot, támogató szavazatok nélkül is kikerül a kezdőlapra.

Ellenzés és megjegyzések

  • Olvasd el figyelmesen a cikket és az ajánlót, hogy valóban megfelelnek-e a kezdőlapra kerülés sajátos kívánalmainak.
  • Véleményedet a cikkajánló (összefoglaló) vitalapjára írd, amelyet könnyen elérhetsz a megfelelő időszakhoz tartozó szakaszban található [szerkeszt (vitalap létrehozása)] vagy [szerkeszt (vitalap módosítása)] link segítségével.
  • Ha véleményed szerint a szócikk a kezdőlapra kerülhet, használd a {{támogatom}} sablont.
  • Ha nem értesz egyet a jelöléssel, jelezd ezt az {{ellenzem}} sablonnal, és írd le érveidet. Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani. Az ellenzés lehetséges indokai:
  • Írhatsz megjegyzést is a vitalapra, anélkül, hogy szavaznál. Ezt a {{tartózkodom}} ill. {{megjegyzés}}(?) sablonokkal teheted meg.
  • Ha már nem érvényes a megjegyzés (például a jelzett hibát kijavították), akkor húzd ki azt így: <s> … </s>.

Kezdőlapra került szócikkek

Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont cseréld le a {{kezdőlapra került}} sablonnal.

Kikerültek

43. hét

október 19. 0.00 és október 22. 11.59 között: Wipeout 3

A jelölt cikk: Wipeout 3 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
DJ Sasha(wd), a játék zenéjének összeállítója

A Wipeout 3, vagy Wip3out futurisztikus versenyzős videójáték, mely a Psygnosis fejlesztésében és kiadásában jelent meg PlayStation játékkonzolra. A címével ellentétben a Wipeout 3 a Wipeout-sorozat negyedikként megjelent része, mely 1999 folyamán jelent meg Európában és Észak-Amerikában. A játék második kiadása kizárólagos európai kiadással 2000 augusztusában jelent meg Wipeout 3: Special Edition néven. A Wipeout 3 játékosának egy különösen gyors, lebegő versenyjárművet kell irányítania és az ügyesség mellett fegyverekkel és más eszközökkel kell lelassítania vagy versenyképtelenné tennie ellenfeleit.

A játékot fejlesztő Psygnosis a The Designers Republic nevű stúdiót bízta meg azzal, hogy tervezzék meg a játék egyszerű színsémán alapuló menürendszerének és versenypályáinak arculatát a Psygnosis munkatársai által meghatározott „hihető jövő”-alapgondolatát követve. A Wipeout 3 egyike azon PlayStationre megjelent játékoknak, melyek magas felbontásban futnak, így grafikája és látványhatásai a konzolra megjelent átlagos játékok fölé emelkednek. A játék techno és electronica műfajú zenéjét DJ Sasha válogatta össze, olyan előadók zeneszámaiból, mint például az Orbital és a The Chemical Brothers.

A Wipeout 3 megjelenése után túlnyomó többségben pozitív megítélést váltott ki. A játék kritikusai dicsérően írtak annak grafikájáról, zenéjéről és minimalista arculati elemeiről. A negatív hangvételű kritikák elsősorban az új tartalom és a változatosabb versenypályák hiányát nevezték meg a játék főbb hibáinak, a sorozat előző részeihez képest. Az általánosan kedvező megítélés ellenére a játék pénzügyileg nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Wipeout 3 volt a Wipeout-sorozat utolsó része, mely PlayStation játékkonzolra megjelent; a sorozat következő része, a Wipeout Fusion 2002 folyamán jelent meg kizárólagos PlayStation 2-es kiadással.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szent-Györgyi Albert cikkajánlóját jelölöm a 43. hét eleje (október 19. – október 22.) helyre. – *feridiák vita 2020. szeptember 19., 12:45 (CEST)

  ellenzem Már kétszer volt a címlapon, adjunk esélyt más cikkeknek is. – Hkoala   2020. szeptember 19., 12:51 (CEST)

  • igaz, szerintem is kapjon esélyt olyan cikk, ami nem volt még. Szent-Györgyi halálának ugyan évfordulója van, de csak nagyon kerek évforduló indokolná, hogy egy cikk harmadszor is címlapot kapjon, amíg van olyan cikk, ami még nem volt. (nekem egyébként is szimpatikusabb, ha valakinek a születését ünnepeljük, nem a halálát, annak most lett volna évfordulója, de az sem kerek.) Alensha 2020. szeptember 19., 13:59 (CEST)
  • Azok, amik még nem voltak címlapon, vagy nagyon régiek (amik már nem biztos, hogy kiemelt minőségűek), vagy nagyon újak (ez mondjuk nem baj.) Javaslom helyette a Kék bálna cikket. - Tündi vita 2020. szeptember 19., 16:04 (CEST)

@Hujber Tünde: A Kék bálna a 48. hétre van jelölve. – Hkoala   2020. szeptember 25., 08:23 (CEST)

Bocsi, azt nem figyeltem. - Tündi vita 2020. szeptember 27., 10:12 (CEST)

Javasolom a Wipeout 3 cikket, 2009-ben lett kiemelt, még nem szerepelt a kezdőlapon. – Hkoala   2020. október 4., 17:03 (CEST)


Apollo–17 cikkajánlóját jelölöm a 43. hét eleje (október 19. – október 22.) helyre. – *feridiák vita 2020. október 18., 19:35 (CEST)

Azt már korábban jelölted az 50. hétre. – Hkoala   2020. október 18., 19:47 (CEST)

Oda Wernher von Braun jön. Kérlek, szíveskedj segíteni a jobbításban. – *feridiák vita 2020. október 18., 19:57 (CEST)

Kérlek, ne cseréld ki utolsó este a két hete jelölt cikket. Wernher von Braun elfér az 52. héten, ott még nincs cikk. – Hkoala   2020. október 18., 20:18 (CEST)

október 22. 12.00 és október 25. 23.59 között: Apollo–17

A jelölt cikk: Apollo–17 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Eugene Cernan parancsnok, Harrison Schmitt, Ronald Evans: a személyzet
Spiro Agnew amerikai alelnök gratulál
az Apollo-17 küldetés indításához

Az Apollo–17 volt az Apollo-program tizenegyedik repülése emberekkel az űrhajó fedélzetén, egyben a hatodik – és utolsó – olyan, amely leszállt a Holdon. A program átszervezése miatt – bár eredetileg még három további expedíció követte volna, ez lett az utolsó leszállás a Holdon, amely végül rekordokat hozott. 12 nap 13 óra 51 perc 59 másodperces teljes repülési ideje, 22 óra 3 perc 57 másodperces holdfelszínen töltött ideje, 35,7 kilométeres holdjáróval megtett távolsága és 110,52 kg-nyi összegyűjtött holdkőzetmintája mind-mind rekordnak számított az összes Apollo-repülés között. Két nagyobb újítást is hozott az utolsó repülés: ezek egyike az éjszakai start, a másik a legénységbe jelölt tudós – geológus – űrhajós volt.

A repülést jóval megelőzően, még 1961-ben született a javaslat a tudományos közösség részéről, hogy ne csak berepülő pilótákat, hanem tudósokat is képezzen ki a NASA, és juttasson fel űrhajósként az űrbe vagy a Holdra. Az űrügynökség egy teljes űrhajós válogatási fordulót szentelt ennek a kezdeményezésnek, ahol kizárólag tudományosan képzett embereket kerestek, és végül ki is választottak egy hat főből álló csoportot, amelynek orvos, fizikus, mérnök és geológus tagjai voltak. Végül különböző tagcserékkel és felsőbb politikai nyomásra a csoport geológus tagja kapott helyet az utolsó holdra szállás legénységében. Így nevezte ki Deke Slayton az utolsó legénységet: Gene Cernan parancsnok, Ron Evans parancsnoki modul pilóta és Jack Schmitt holdkomppilóta.

A leszállóhely kiválasztását is nagy várakozások előzték meg, az eredeti listáról is számos jelölt volt még hátra, majd maguk a korábbi repülések is termeltek ki további érdekes leszállási lehetőségeket, ezekből kellett választani. A NASA választása végül egy új jelöltre, a Taurus-Littrow-völgyre esett, amelyet az Apollo–15 Hold körüli keringéséből végzett megfigyelések során emeltek ki, mivel a helyszínt furcsa sötét talajtakaró fedte, amelyet a tudósok esetleges vulkáni tevékenység eredményének tudtak be. Emellett a helyszín az eredeti, ősi holdfelszín anyagának megtalálására, és mintaként való összegyűjtésére is lehetőséget mutatott, így két célt is kiszolgálhatott volna a tudósok szerint, ezért tartották különösen megfelelőnek az utolsó repülésre.

Az indulásra 1972. december 7-én, helyi idő szerint 00:33:00-kor (05:33:00 UTC) került sor, az éjszakai start rendkívüli látványosságot tartogatott a kb. 500 000 helyszíni nézőnek. A választott pálya abban is újdonságot hordozott, hogy a földi parkolópályán nem másfél, hanem két keringésnyi időt töltött az űrhajó, és a Hold irányú hajtóműgyújtás az Atlanti-óceán felett történt meg. Cernanék eseménytelen út után, négy nap múlva érték el a Holdat, majd az America és a Challenger szétváltak, és az utóbbi rendben leszállt a Mare Serenitatis peremén fekvő – a környező Taurus hegységről és egy nagyobb kráterről, a Littrow kráterről elnevezett – Taurus-Littrow-völgyben.

A leszállást követően az űrhajósok három holdsétát tettek. Az első alkalommal – a Rover és a különböző eszközök kipakolását, üzembe helyezését követően – az ALSEP felállítása volt a fő feladat, majd ezt követően – némileg az ALSEP-pel való késlekedés miatti időhiány okán – egy nagyon rövid geológiai kutatóút következett, egyetlen felszíni formáció meglátogatásával. Ezen a holdsétán történt egy kisebb, de később szimbolikussá vált baleset, a parancsnok véletlenül letörte a holdjáró egyik sárvédőjét (amelyet aztán egy rögtönzött megoldással sikerült pótolni). Később ez az epizód vált annak a szimbólumává, hogy a világűr felfedezése közben az ember a leghatékonyabb, aki adott helyzetben rögtönözni is képes, szemben az automatákkal, űrszondákkal, amelyek ilyenkor kudarcot vallanak. A második holdséta során egy hosszabb kutatóútra indultak az űrhajósok, amelynek során öt geológiai állomást érintettek, amelyek egyikén szenzációs felfedezést tettek, narancsszínű talajt találtak (később kiderült, hogy a vulkáni eredetűnek hitt talajréteget félreazonosították). A harmadik holdsétán az űrhajósok a völgyet övező hegyek közé mentek, és ott végeztek kutatómunkát négy geológiai állomáson.

A holdsétákat követően a holdkomp utasai rendben felszálltak a holdfelszínről, dokkoltak az anyaűrhajóhoz, csatlakoztak az addig a Hold körül keringő Ron Evanshez, és folytatták annak megfigyeléseit. További másfél nap múltán, a 75. keringésben jött el az ideje a hazavezető irányra állni, és újabb négy nap múltán az űrhajó leszállt a Csendes-óceánon, ahol a kiemelésére érkező USS Ticonderoga anyahajó már várta. Az Apollo–17 1972. december 19-i leszállásával véget ért az Apollo–program űrrepülési része (míg a kihelyezett műszerekkel a megfigyelések egészen 1974-ig folytatódtak), és az azóta eltelt időben nem járt ember a Holdon (így máig Gene Cernan parancsnok az utolsó ember, aki a lábnyomát a Holdon hagyta).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Magyarország földtana cikkajánlóját javasolom a 2020. október 22. és október 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-43-2 helyre. – *feridiák vita 2020. augusztus 15., 11:31 (CEST)

Magyarország földtana” és „Apollo–17” helycseréje

Apollo–17 cikkajánlóját javasolom a 2020. október 22. és október 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-43-2 helyre. – *feridiák vita 2020. október 21., 22:15 (CEST)

Aktuális

44. hét

október 26. 0.00 és október 29. 11.59 között: Normandiai partraszállás

A jelölt cikk: Normandiai partraszállás (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A normandiai partraszállás
1944. június 6-án
A teheráni konferencián: Sztálin (b), Roosevelt és Churchill

A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt 1944. június 6-án, amelynek révén a szövetséges csapatok hídfőállásokat foglaltak el a Német Birodalom által megszállt Franciaországban.

Az új nyugati front megnyitását először 1941. július 19-én, alig egy hónappal a Barbarossa hadművelet megindítása után kérte Sztálin Winston Churchilltől, hogy a britek így tehermentesítsék a szovjet erőket. Erre a briteknek nem volt módjuk. Az Amerikai Egyesült Államok hadba lépése után a helyzet megváltozott, és minden fontosabb többhatalmi egyeztetésen – a washingtoni konferenciákon, Casablancában és Teheránban – előkerült a partraszállás ügye. Az angolszász szövetségesek több lehetséges helyszínt latolgattak, végül amerikai nyomásra Észak-Franciaország mellett döntöttek, mert Eisenhowerék úgy vélték, csak ott lehet elég nagy csapást mérni a németekre.

Az aprólékos tervezés során a szövetségesek arra az álláspontra jutottak, hogy nem a leginkább kézenfekvő területen, Calais környékén, hanem Normandiában lépnek partra. Normandia kevésbé volt megerősítve, mint Calais térsége, habár Erwin Rommel (egyedül ő jelezte ezt a potenciális támadás helyszínéül) érkezése után felgyorsult a védelmi rendszer, az Atlanti fal építése. Adolf Hitler hosszú ideig nem hitt abban, hogy a szövetségesek megkísérlik az akciót, ezért nem fordított elég figyelmet a partok védelmére, és a sok fronton zajló háború miatt kevés katonája állomásozott nyugaton. Az elterelő hadműveletek miatt a németek nem jutottak pontos információkhoz, így meglepetésként érte őket a június 6-ai invázió.

A szövetségesek éjfél után nem sokkal három légi szállítású hadosztályt dobtak le a tervezett partraszállási övezet két szárnyán, hogy megakadályozzák a németek ellentámadását. Az ejtőernyősök elfoglalták a kijelölt magaslatokat, hidakat, töltéseket és ütegeket. Az angolok és amerikaiak sok helyen harcba bocsátkoztak a németekkel, akik megzavarodtak az egymásnak ellentmondó, sokszor pontatlan információktól, és nem rendeltek el általános riadót. Hajnali öt óra körül a több mint hatezer hajóból álló flotta felsorakozott Normandia előtt, majd a hajóágyúk lőni kezdték a parti védműveket, a brit, kanadai és amerikai katonák pedig elindultak a partraszállító járművekkel az öt partszakasz – kódnevükön Utah, Omaha, Gold, Juno, Sword – felé.

A hadihajók tüze után a szövetséges légierő hatalmas támadást intézett a partokon kiépített védelmi állások és más, mélyebben fekvő célpontok ellen. Június 6-án a szövetséges gépek 14 600 bevetést teljesítettek, amire a németek mindössze százzal tudtak válaszolni. A rossz látási körülmények miatt azonban a gépek sok célpontot nem találtak el, az Omaha-parthoz rendelt 329 bombázó például öt kilométerre a célpontoktól dobta le 13 ezer bombáját. A légi előkészítés után öt gyalogoshadosztály szállt partra Franciaországban. A németek ellenállása különböző erősségű volt, a leghevesebb csata az Omaha-szakaszon bontakozott ki.

A németek hosszú ideig úgy gondolták, hogy a normandiai akció nem a valódi partraszállás, hanem egy elterelő támadás, ezért késve, nehézkesen lendültek mozgásba. A Führer átaludta az invázió első óráit Berchtesgadenben, ugyanis utasításának megfelelően nem ébresztették fel.

1944. június 6-án a szövetséges erők megvetették a lábukat Normandiában, és 156 115 szövetséges katona lépett francia földre az öt elfoglalt partszakaszon. Az angolszászok az invázió első hat napján 326 ezer embert, 54 ezer járművet, 104 ezer tonnányi hadianyagot tettek partra a hídfőben. Az utánpótlást napi kétszáz hajó szállította Franciaországba. A június 6-ai harcokban mintegy tízezer szövetséges katona esett el, sebesült meg vagy tűnt el. Több mint hatvan százalékuk amerikai volt. A pontos német adat nem ismert, a becslések szerint a veszteség 4-9 ezer főre rúgott.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Normandiai partraszállás” cikkajánlóját javaslom a 44. hét eleje (október 26. – október 29.) helyre. – *feridiák vita 2020. szeptember 20., 11:49 (CEST)

Jelöltek

október 29. 12.00 és november 1. 23.59 között: Avas

A jelölt cikk: Avas (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az avasi tv-torony

Az Avas vulkáni eredetű, 234 méter magas domb Miskolc közepén, egyben az Avas városrész neve is. A városrész magába foglal egy lakótelepet is, amely tíz és félezer lakásával az ország egyik legnagyobb lakótelepe. A domb neve régi magyar szó, aminek a finnugor jelentését is megtalálták. Az Avas a középkori Miskolcnak tölggyel és bükkel benőtt makkoltató területe volt, és ma a „makkot termő, makkoltatásra szolgáló erdő”, „tilalmas erdő” jelentés az elfogadott. Miskolc megművelt hegyének megnevezéséről a középkori forrásokban sokáig a Szent György-hegy nevet találták, maga az Avas megnevezés csak a kora újkori forrásokban jelent meg, de a források arra is utalnak, hogy e nevet is használták már a legrégebbi időktől. Az Avas történelmileg kialakult számos helyneve közül több még ma is használatban van, másokat az 1990-es évektől utcanevek idéznek fel.

A domb északi, északkeleti oldalán van a műemlékek és a látványosságok zöme. Tetején áll a tévétorony, a város egyik jelképe. Egy másik fontos jelkép az avasi gótikus református templom és a mellette álló harangtorony. Az Avas körzetéhez tartozik az egykori Mindszent községben épített mindszenti templom, a mellette még ma is álló mindszenti ispotály és az úgynevezett Csupros Mária-szobor is. Az Avas temetőit is régóta használják: az avasi református temető műemlék, de a zsidó temetőben és a két mindszenti temetőben is sok értéket találunk. Az Avasra már az őskori ember is betelepült, amiről számos, ma a Herman Ottó Múzeumban őrzött kőkori lelet tanúskodik. Déli-délkeleti részén a kora középkortól szőlőt termeltek és kiváló borokat állítottak elő. A domb oldalában borospincéket, illetve borházakat alakítottak ki; közülük néhány irodalmi asztaltársaságoknak is helyet adott.

A déli-délkeleti lejtőkön 1973 és 1985 között hatalmas, Eger méretű lakótelep épült, amivel a lakáshiányt ugyan megoldották, de számos, később jelentkező társadalmi problémát generáltak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Az avasi tv-torony

Az Avas cikkajánlóját javasolom a 2020. október 29. és november 1. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-44-2 helyre. – *feridiák vita 2020. július 6., 22:38 (CEST)

45. hét

november 2. 0.00 és november 5. 11.59 között: Coronel-foki csata

A jelölt cikk: Coronel-foki csata (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A coroneli csata 1914. november 1-jén
(Hans Bohrdt festménye)

A Coronel-foki csata avagy – földrajzilag helyesebben – coroneli csata az első világháború egyik tengeri ütközete volt, melyet a konfliktus elején, 1914. november 1-jén vívott a Német Császári Haditengerészet és a Brit Királyi Haditengerészet egy-egy kisebb hajóraja a chilei partok közelében.

Az összecsapás során a Maximilian von Spee altengernagy vezette német Kelet-ázsiai Hajóraj (Ostasiengeschwader) jobb taktikai helyezkedésének és kimagasló tüzérségi teljesítményének köszönhetően győzelmet aratott az elfogására küldött, Christopher Cradock ellentengernagy vezette brit hajóraj felett, elsüllyesztve annak mindkét cirkálóját.

A német tengeri győzelem nagy feltűnést keltett világszerte, mivel ez volt az első alkalom a napóleoni háborúk óta, hogy a brit haditengerészet vereséget szenvedett. A győzelem révén Spee rövid időre megszerezte Dél-Amerika nyugati vizei felett az ellenőrzést. Winston Churchill a brit Admiralitás akkori első lordja így írt róla: „Olyan volt mint a vágott virág a vázában: jó ránézni, de halálra van ítélve”. Igaza lett.

A coroneli csata győztese a karácsonyt sem élte meg. 1914. december 8-án két fiával a falklandi csatában vesztette életét. A jelentős túlerőben lévő, Doveton Sturdee altengernagy vezette brit hajóraj győzelmet aratott Maximilian von Spee altengernagy Kelet-ázsiai Hajóraja felett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Coronel-foki csata cikkajánlóját javasolom megbeszélés alapján a 2020. november 2. és november 5. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-45-1 helyre, és ideiglenes előző helyéről a cikkajánlót is ide hozom át. – *feridiák vita 2020. június 6., 11:00 (CEST)

november 5. 12.00 és november 8. 23.59 között: Ricardo Carvalho

A jelölt cikk: Ricardo Carvalho (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Ricardo Carvalho 2015-ben az AS Monaco FC színeiben

Ricardo Carvalho (Amarante, 1978. május 18. –) visszavonult portugál válogatott labdarúgó. Posztját tekintve hátvédként szerepelt.

Felnőtt karrierjét az egyik legsikeresebb portugál csapatban, az FC Portóban kezdte. Hét évet töltött itt, mégis csak hetvennégy mérkőzésen lépett pályára. 1997-től 2001-ig csapata folyamatosan kölcsönadta, sorrendben a Leça, a Vitória Setúbal és az Alverca csapatainak. A Portóval háromszoros bajnok, kupa- és szuperkupa-győztes, ezenkívül Bajnokok Ligája és UEFA kupa-győztesnek is mondhatja magát. A BL-győzelem után ő lett a sorozat legjobb hátvédje.

2004-ben edzőjével, José Mourinhóval és több más portugál játékossal együtt a Chelsea-hez szerződött. A vételára 30 millió font volt. A londoni csapattal három-három alkalommal lett bajnok és kupagyőztes, a szuperkupát és a ligakupát kétszer-kétszer sikerült megnyernie. 2008-ban csapattársai a szezon legjobbjának választották.

2010 augusztusa óta hat Chelsea-nél töltött év után 6,6 millió £ vételárért cserébe a spanyol Real Madrid játékosa lett, így ismét együtt dolgozhatott korábbi edzőjével, Mourinhóval.

A válogatottban 2003-ban mutatkozott be. 2010-ig négy tornán, a 2004-es Európa-bajnokságon, a 2006-os vb-n, a 2008-as Eb-n és a 2010-es vb-n szerepelt. Legjobb eredménye a 2016-os Eb-döntő, ahol Portugáliával megnyerték a sorozatot.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javasolom a 2010-ben kiemelt Ricardo Carvalho cikket, még nem szerepelt a kezdőlapon.

46. hét

november 9. 0.00 és november 12. 11.59 között: Abda

A jelölt cikk: Abda (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Szent József-templom a világháborús emlékművel
A Radnóti Miklós-emlékmű a költő kivégzésének helyszínén, az Öreg-Rábca töltésének oldalában

Abda község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban, Győr központjától légvonalban 8 km-re nyugatra. A jó közúti és vasúti helyzetű, Győr agglomerációjához tartozó 3026 fős (2011) település 2013 óta a Börcsöt és Ikrényt is magában foglaló közös önkormányzat székhelye. A település szomorú irodalomtörténeti nevezetessége, hogy 1944 novemberében határában gyilkolták meg az erőltetett menetben nyugatra tartó Radnóti Miklós költőt és munkaszolgálatos társait. A kivégzés Rábca-parti helyszínén található a költő emlékműve, a település jelentősebb építészeti-művelődéstörténeti értékei a Szeplőtelen Szűz Mária-szobor (1700), a Szent József-templom (1845, klasszicista) és a főutca 19. századi parasztbarokk népi lakóházai. A község folyó- és állóvizei horgászásra, a Holt-Rábca vidéke és az ártéri erdők természetjárásra alkalmasak.

Abda a Mosoni-sík és a Csornai-sík találkozásánál, a Rábca és a Mosoni-Duna által közrezárt síksági területen fekszik. A mai település elődje a „bécsi nagyúton” vámszedő helyként létesített Rábca-híd mellett alakult ki az Árpád-korban. Az először 1153-ban Obda néven említett falut a török hódoltság időszakában több ízben feldúlták, ezért 1588-ban kisebb tarisznyavár épült a Rábca-hídnál, amelyet a Rákóczi-szabadságharc során romboltak le. Az egyre gyakoribb árvizek elől 1830-ban a falu a Rábca-partról mai helyére költözött, itt épült fel 1845-ben a már 1739-ben önállósult egyházközség Szent József-temploma. A jobbágyfelszabadítás, a bécsi országút és a vasútvonal kiépülése, majd a folyamszabályozások következtében a 19. század második felétől Abda megerősödött. A paraszti kisbirtokok mellett három uradalom határozta meg a falu gazdasági életét (Káptalanmajor, Pillingérpuszta, Szentkeresztpuszta), megjelentek az első ipari kisüzemek is a településen. Az 1930-as évektől a lakosság egyre nagyobb része a közeli nagyváros, Győr ipari létesítményeiben talált munkát, de az 1955-ben létesített gépállomás, az 1959-ben megalakult termelőszövetkezet, az 1960-as évektől alapított termelőszövetkezeti melléküzemek és győri középvállalatok telephelyei is adtak munkát a helyieknek. A nagy nemzetközi forgalommal rendelkező településen az 1980-as évek végétől kiépült a híres-hírhedt abdai bazársor. Virágzásának az M1-es autópályaszakasz 1996. évi átadásának következményeként az átmenőforgalom csökkenése vetett véget.

A 21. században lakosságszámában és infrastruktúrájában fejlődő község, általános iskolával, óvodával és bölcsődével, művelődési házzal, könyvtárral, egészségházzal, postával, takarékszövetkezettel, több vendéglátó és szállásadó hellyel. A határban folyó szántóművelés és a melegházi virágkertészet mellett az ipari tevékenység helyi zászlóshajói a gépgyár, a húsüzem és a kavicsbánya.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Abda cikkajánlóját javaslom a 46. hét eleje (november 9. – november 12.) helyre Radnóti Miklós emlékére. – *feridiák vita 2020. szeptember 7., 05:35 (CEST)

november 12. 12.00 és november 15. 23.59 között: Kitüntetés

A jelölt cikk: Kitüntetés (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje

Kitüntetés általános értelemben minden olyan állami vagy társadalmi megnyilvánulás, amely a kimagasló egyéni vagy közösségi teljesítményt erkölcsi vagy anyagi elismerésben részesíti. Sok évszázados története alatt kialakult a kitüntetés sajátos, szűkebb fogalma: az elismeréseknek a ruházaton viselhető formái. Ennek ismertebb típusai az érdemrend, a kitüntető érem, a cím, a díj, a jelvény és a zászló.

A kitüntetések történetének kezdetét az ősi vadásztársadalmak trófeáiból vezetik le: a vadászcsoportok az elejtett állat trófeáját a legsikeresebb vadásznak adták. Később az embercsoportok hadakozásaiban, háborúiban a harcosok teljesítményük arányában részesültek a hadizsákmányból, és büszkén hordták annak viselhető elemeit. Az ókori, középkori, újkori társadalmak a kitüntetések egyre bonyolultabb rendszerét alakították ki.

A 20. századtól az uralkodó adta állami (katonai és civil) kitüntetések mellett egyre gyakoribbá váltak a polgári szervezetektől, alapítványoktól vagy személyektől kapható, gyakran nemzetközi díjak is. Az egyik ilyen a legelismertebb nemzetközi tudományos díj, a Nobel-díj. Egy másik legismertebb polgári díj az Oscar-díj, amellyel túlnyomórészt az Egyesült Államok filmművészeit jutalmazzák.

A kitüntetések általában a társadalmi megbecsülés jelei, bár közülük többet egyes történelmi korokban, rendszerekben megfelelő adományokkal meg is lehetett vásárolni. A társadalmi körülmények, értékrendszerek, politikai kurzusok változásával egyes kitüntetések elveszíthetik erkölcsi értéküket, de történelmi emlékként még ilyenkor is tanúskodnak korukról, adományozójuk szándékáról, alkotóik iparművész képességeiről.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Kitüntetés” cikkajánlóját javaslom a 46. hét vége (november 12. – november 15.) helyre. – *feridiák vita 2020. október 10., 10:55 (CEST)

47. hét

november 16. 0.00 és november 19. 11.59 között: III. Thotmesz

A jelölt cikk: III. Thotmesz (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A szfinxként ábrázolt III. Thotmesz

III. Thotmesz (uralkodói nevén Menheperré; i. e. 1483 körül, ur.: kb. i. e. 1479i. e. 1425. március 17., Théba) az ókori egyiptomi Újbirodalmat megalapító XVIII. dinasztia hatodik fáraója. Kisgyermekként került trónra apja, II. Thotmesz halála után. Mostohaanyja, Hatsepszut eleinte régensként kormányzott, majd fáraóvá koronáztatta magát, így Thotmesz csak huszonkét évvel később, Hatsepszut halála után kezdhette meg valódi uralkodását.

Az egyik legnagyobb hódító fáraó volt; uralkodása alatt Egyiptom minden addiginál tovább terjeszkedett. Tizenhét hadjárata során Észak-Szíriától a núbiai negyedik kataraktáig terjesztette ki birodalma határait. Több mint ötven templomot épített és jelentősen bővítette a karnaki templomegyüttest is. A Királyok völgyében temették el, fia, II. Amenhotep követte a trónon.

Katonai szempontból Hatsepszut békés uralma az erőgyűjtés idejének számított. Thotmesz rögtön azzal kezdte uralkodását, hogy háborúba indult az Egyiptomtól északkeletre szír-palesztin területeken fekvő államok ellen. A 330 kis (város)állam szövetséget hozott létre, melyet az egyre fenyegetőbb ellenség, Mitanni is támogatott. Thotmesz hadjáratairól részletesen beszámol a karnaki templomban az ún. Krónikák terme. Az első nagy csata Megiddónál zajlott. A győztes hadjáratok alatt szerzett hadizsákmány nagy építkezéseket tett lehetővé. Thotmesz is jelentős bővítéseket végzett a karnaki templomon. Karnakban áll az a templom is, melyet Thotmesz saját maga emlékére, illetve őskultusza tiszteletére emeltetett. A tíz legnagyobb, ma is álló egyiptomi obeliszk közül négynek az állítása fűződik Thotmesz nevéhez, köztük van a legmagasabb obeliszk és a „Kleopátra tűi” néven ismert három obeliszk

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Kezdőlapunkon a „Kiemelt rovat” 47. hét eleje (november 16. – november 19.) helyre a Tibeti buddhizmus cikkajánlóját javaslom, mert Tendzin Gyaco születésének 85. évfordulója évében ekkor ünnepeljük az 1950. november 17-én történt 14. dalai lámává felavatásának 70. évfordulóját. – *feridiák vita 2020. július 10., 22:08 (CEST)

  ellenzem Tavaly volt a címlapon. Javasolom helyette a III. Thotmesz cikket. – Hkoala   2020. július 11., 07:24 (CEST)

november 19. 12.00 és november 22. 23.59 között: Carsten Borchgrevink

A jelölt cikk: Carsten Borchgrevink (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Borchgrevink munka közben

Carsten Egeberg Borchgrevink (Christiania, 1864. december 1. – Oslo, 1934. április 21.) norvég-angol származású felfedező, sarkkutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik előfutára, amit olyan híres felfedezők képviselnek, mint Robert Falcon Scott, Roald Amundsen és Ernest Shackleton.

Felfedezői pályafutása 1894-ben kezdődött, amikor csatlakozott Henryk Bull norvég bálnavadász expedíciójához, melynek során az egyik első ember volt, aki az Antarktisz szárazföldjére lépett. Az ott szerzett tapasztalatok és a hírnév segítettek neki megszervezni első saját expedícióját, a brit anyagi támogatással létrejött Southern Cross-expedíciót 1898 és 1900 között. Az expedíció során a csapat – a világon elsőként – a teljes telet az antarktiszi szárazföldön töltötte, új rekordot állított fel a 78°50' déli szélesség elérésével, és Sir James Clark Ross óta először eljutott a Ross-selfjéghez (korabeli nevén a Nagy jégfalhoz).

Az expedíció sikereit, köztük a déli szélességi rekordot a közvélemény mérsékelt érdeklődéssel fogadta, ugyanúgy, mint a brit tudományos szervezetek, melyek akkorra már teljes egészében Scott közelgő Nemzeti Antarktisz Expedíciójára összpontosították figyelmüket. Borchgrevink néhány munkatársa nyíltan kritizálta vezetési módszereit, és az expedícióról készített beszámolóit szenzációhajhásznak és megbízhatatlannak nevezte.

Az antarktiszi expedíciót követően Borchgrevink egyike volt annak a három tudósnak, akiket a National Geographic Society tudományos alapítvány 1902-ben a Karib-térségbe küldött, hogy beszámoljon a Mont Pelée tűzhányó kitörésének következményeiről. Ezt követően Kristianiában (korábbi nevén: Christiania, mai nevén: Oslo) telepedett le, és a nyilvánosságtól visszavonulva élt.

Úttörő munkásságát később több országban is hivatalos kitüntetésekkel ismerték el, és 1912-ben Roald Amundsen, a Déli-sark meghódítója is méltatta felfedezői munkásságát. 1930-ban végül a Brit Királyi Földrajzi Társaság is elismerte Borchgrevink sarki felfedezések körében végzett munkáját, és a Patron’s Medal arany érdeméremmel tüntette ki. A Társaság elismerte, hogy korábban nem a jelentőségének megfelelően kezelték a Southern Cross-expedíció eredményeit.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Carsten Borchgrevink cikkajánlóját javaslom a 47. hét vége (november 19. – november 22.) helyre. – *feridiák vita 2020. szeptember 20., 12:42 (CEST)

48. hét

november 23. 0.00 és november 26. 11.59 között: George Best

A jelölt cikk: George Best (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

George Best, az aranylabdás
BEK-győztes
Aranylabdás „Szentháromság":
G. Best, D. Law és B. Charlton

George Best (Belfast, 1946. május 22.London, 2005. november 25.) aranylabdás, BEK-győztes, kétszeres angol bajnok északír válogatott labdarúgó, aki támadó középpályásként vagy szélső csatárként szerepelt csapataiban. A World Soccer Magazine a 20. század 100 legnagyszerűbb játékosát felsoroló listáján a Puskás Ferenc utáni előkelő 8. helyet kapta. Legsikeresebb éveit a Manchester United csapatánál töltötte. Amikor az angolok játékosmegfigyelője 1961-ben felfedezte, a következő táviratot küldte Matt Busbynek: „Azt hiszem, találtam egy zsenitǃ” A klub színeiben tizenegy idény alatt 470 tétmérkőzésen 179 gólt szerzett, hat egymást követő idényben volt a klub házi gólkirálya. 1968-ban Bajnokcsapatok Európa-kupáját nyert, és megkapta az Aranylabdát.

A labdarúgás történetének egyik legjobban cselező, legtechnikásabb játékosa volt. Játékstílusa ötvözte az ügyességet, a cselezőkészséget és a gyorsaságot. 1974-ben váratlanul bejelentette, hogy megválik a Manchester Unitedtől, és ezután többnyire tehetségéhez méltatlan együtteseknél játszott legfeljebb két szezont. Pályafutását 1984-ben, 37 évesen fejezte be. Az északír válogatottban 37 mérkőzésen kilencszer volt eredményes, világ- vagy Európa-bajnokságon azonban sohasem játszhatott.

Best volt az első, mai értelembe véve is sztár labdarúgó, egyfajta playboy, akiért a nők és a férfiak egyaránt rajongtak; 1966-ban kapta az „El Beatle” becenevet. Később ez az extravagáns életmód problémákhoz vezetett, főleg alkoholizmushoz, amelytől élete végéig szenvedett. Életének ez a kettőssége máig ellentmondásossá teszi megítélését. Karrierjéről egyszer így nyilatkozott: „Rengeteg pénzt költöttem piára, nőkre és gyors autókra. A többit egyszerűen csak elherdáltam.” Visszavonulása után egy ideig televíziós szakértőként dolgozott, de életvitele és egészségügyi problémái ekkor már nagyban hátráltatták. 2002-ben új májat kapott, de alkoholfüggőségét ezután sem tudta legyőzni. 2005-ben, 59 évesen halt meg tüdőfertőzés és többszervi elégtelenség következtében. Kétszer nősült, mindkét felesége korábbi modell volt: 1978-tól 1986-ig Angie Best (Angela MacDonald-Janes), 1995-től 2004-ig Alex Best (Alex Pursey) volt a felesége, mindkét házasság válással végződött. Egyetlen gyermeke az 1981-ben született Calum Best televíziós műsorvezető és modell.

1999-ben nemcsak a World Soccer Magazine választotta a 20. század 100 legnagyszerűbb játékosa közé, de a Nemzetközi Labdarúgás-történeti és -statisztikai Szövetség is (a 16. helyen), 2004-ben pedig a brazil kiválóság, Pelé is helyet adott neki a FIFA 100 nevű listán. A „Fekete Gyöngyszem” ekkor jelentette ki: „George Best volt a világ legnagyobb játékosa”. Ezt az érintett így kommentálta: "Pelé a világ legnagyobb labdarúgójának nevezett, ez a végső tisztelgés életművem előtt." Mark Garnett és Richard Weight így vélekedett Bestről: „Egy csodálatos játék csodálatos képviselője volt."

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
George Best aranylabdás labdarúgó, a világ egyik legjobb játékosa kiemelt cikkét ajánlom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-48-1 sablonban a 2020. november 23. és november 26. közötti helyre a Londonban, 2005. november 25. napján elhunytra emlékezve és emlékeztetve . – *feridiák vita 2020. augusztus 12., 21:09 (CEST)

Lásd még: Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-47-2. – *feridiák vita 2017. június 29., 10:25 (CEST)

november 26. 12.00 és november 29. 23.59 között: Kék bálna

A jelölt cikk: Kék bálna (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Fentről nézve, miközben merülni kezd
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Kék bálna Kalifornia közelében

A kék bálna vagy óriás bálna (Balaenoptera musculus) az emlősök (Mammalia) osztályában a cetek (Cetacea) rendjébe sorolt barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjának faja, a sziláscetek (Mysticeti) egyike. 30 méteres hosszával és a 180 tonnás vagy még nagyobb tömegével a valaha élt legnagyobb ismert állat.

Teste hosszú és karcsú, többféle kékesszürke árnyalattal: a felső része sötétebb, az alsó világosabb. Három alfaját különböztetik meg: a B. m. musculus-t az Atlanti- és Csendes-óceán északi részén; a B. m. intermediát a Déli-óceánban és a B. m. brevicaudát (ezt az alfajt törpe kék bálnának is nevezik) az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán déli részén. A három valószínű alfaj mellett lehet, hogy egyik, az Indiai-óceánban élő csoportja önálló alfaj, a B. m. indica. Mint a legtöbb sziláscet, a kék bálna is főleg kis rákokon él — ezek gyűjtőneve krill avagy világítórák.

A 20. század elejéig, amíg az ember ipari mértékben mészárolni nem kezdte, a kék bálna – rokonaival együtt – gyakori volt a Föld összes óceánjában és nagyobb tengerében. Egy évszázad alatt azonban az intenzív vadászat majdnem a kihalás szélére juttatta, végül 1966-ban nemzetközi összefogással védelmi intézkedéseket hoztak megmentésére. A 2002-ben végzett kékbálna-számlálás szerint világszerte 5–12 000 egyede él öt csoportban avagy állományban. Bár a törpe kék bálnák számát csak becsülni tudják, valószínű, hogy belőlük több van, mint a normál kék bálnából; mivel azonban nehéz őket megkülönböztetni, a korábbi számlálók valószínűleg jelentősen felülbecsülték a kék bálnák számát. Manapság a Csendes-óceán keleti részén, az Antarktisz vizeiben és az Indiai-óceánban, 2–2000 óriás bálna él. Az előbbi állományokon kívül az Atlanti-óceán északi részén és a déli félgömbön még két-két csoportja van.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Kék bálna” ajánlott cikkét jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-48-2 sablonba a 2020. november 26. és november 29. közötti helyre. – *feridiák vita 2020. augusztus 17., 18:49 (CEST)

49. hét

november 30. 0.00 és december 3. 11.59 között: Román nyelv

A jelölt cikk: Román nyelv (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A román nyelv (románul: limba română) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvekhez tartozik. A román nyelvészek többsége e nyelv dialektusainak tekinti az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt is, a többnyire a Dunától északra beszélt dákorománnal együtt, de egyesek szerint ez négy különböző nyelv, melyek a keleti újlatin nyelvek csoportját alkotják. Ez utóbbi szempontból a román nyelv az előbbi szerinti dákoromán lenne.

A legrégibb fennmaradt román nyelvű dokumentumokat (16. század) egy 43 betűs cirill ábécével írták. A 16. századtól kezdve, elszórtan már előfordult a latin ábécé használata is, főleg Erdélyben. Itt a 18. században az erdélyi iskola szorgalmazta a cirill írás helyettesítését a latinnal. A cirill ábécé több egyszerűsítésen ment keresztül, majd a 19. század középső évtizedeiben egy vegyes, cirill–latin átmeneti ábécét használtak. Ezután áttértek a latin ábécére. Egy ideig vita tárgya volt, hogy a helyesírás etimológiai vagy fonemikus legyen. Végül egy nagy mértékben fonemikus helyesírást vezettek be hivatalosan. Ez több reformon ment át (a legutóbbi 2005-ben volt).

A beszélői számát tekintve (kb. 24 millió román anyanyelvű és 4 millió nem román anyanyelvű) a román az ötödik nyelv az újlatin nyelvek között, a spanyol, a portugál, a francia és az olasz után.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Román nyelv” cikkajánlóját javasolom a 2020. november 30. és december 3. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-49-1 helyre. A szócikk a kiemelt státuszt már 2008. november 28-án megkapta, ennek ellenére cikkajánlója még nem volt a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapon. – *feridiák vita 2020. június 29., 12:19 (CEST)

A cikkhez lábjegyzetek kellenek. Pl. a szókészlet szakaszhoz csak egy van, az elején. – 193.91.82.113 (vita) 2020. október 15., 09:57 (CEST)

december 3. 12.00 és december 6. 23.59 között: Bode Múzeum

A jelölt cikk: Bode Múzeum (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Bode Múzeum látképe a Spree felől
Michiel Coxcie: A Bárány imádása

A Bode Múzeum, amit 1904-ben Kaiser-Friedrich-Museum (Frigyes Császár Múzeum) néven nyitottak meg, a berlini Múzeum-sziget épületegyüttesének részeként 1999-ben került fel a Világörökség listájára. Létrehozását a dinasztikus hagyományoknak megfelelően III. Frigyes német császár kezdeményezte még trónörökös korában. Művészi koncepcióját mai névadója, Wilhelm von Bode, a kor nagy művészettörténésze alapozta meg.

A múzeum fő gyűjteményei a középkori európai szobrok, a bizánci művészet és az érmék; mindhárom nemzetközileg is kiemelkedő. Emellett itt található a berlini Gemäldegalerie egy sor olyan, régi mesterektől származó festménye is, amelyek tematikája és megformálása kapcsolódik az itt kiállított tárgyakhoz. Összesen hatvanhat termében 1700 kisebb-nagyobb (elefántcsont, márvány, fa) szobor, több mint 150 festmény, 4000 érme látható.

A Bode Múzeum is súlyos károkat szenvedett a második világháborúban. Az NDK idején helyreállították, de ez sok kívánnivalót hagyott maga után. Alapos felújításra és az egész Múzeum-sziget közös tervében a kiállítási koncepció teljes újragondolására csak Németország újraegyesítése után nyílt lehetőség. A Bode Múzeum 2006 októberében nyílt meg újra, nagy sikert aratva a szakértők és a nagyközönség körében egyaránt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
József Attila” cikkajánlóját jelölöm a december 3. és december 6. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-49-2 helyre. – *feridiák vita 2020. augusztus 11., 23:41 (CEST)

Nem kiemelt cikk. – Hkoala   2020. augusztus 12., 06:31 (CEST)

Bode Múzeum” cikkajánlóját jelölöm a december 3. és december 6. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-49-2 helyre. – *feridiák vita 2020. augusztus 12., 21:31 (CEST)

  ellenzem Már kétszer volt a címlapon, adjunk esélyt más cikkeknek is. – Hkoala   2020. szeptember 25., 08:16 (CEST)

A vita gazdagításához a választék bővítésére a „Rodoszi johannita uralom” cikkajánlóját jelölöm a december 3. és december 6. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-49-2 helyre. – *feridiák vita 2020. október 23., 15:20 (CEST)

50. hét

december 7. 0.00 és december 10. 11.59 között: Falklandi csata

A jelölt cikk: Falklandi csata (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A 1914. december 8-i falklandi csata
(William Lionel Wyllie festménye)
Az utolsó ember

A falklandi csata avagy falkland-szigeteki csata az első világháború elején, 1914. december 8-án lezajlott tengeri ütközet volt az Atlanti-óceán délnyugati részén lévő Falkland-szigetek közelében egy német és egy brit hajóraj között. A csatában a jelentős túlerőben lévő, Doveton Sturdee altengernagy vezette brit hajóraj győzelmet aratott Maximilian von Spee altengernagy Kelet-ázsiai Hajóraja felett az öt német cirkálóból négyet elsüllyesztve.

A britek a november 1-ei coronel-foki csatában elszenvedett vereséget követően jelentős erősítést küldtek a brazil partokhoz visszarendelt dél-amerikai haderejük megerősítésére a német páncélos cirkálóknál jóval nagyobb sebességgel, páncélzattal és tűzerővel rendelkező két csatacirkáló, az Invincible és az Inflexible révén, hogy felkutathassák és elpusztíthassák a győzedelmes németeket azok feltételezett tartózkodási helyén a chilei partoknál. Út közben szénvételezéshez a Falkland-szigeteken lévő Port Stanley-ben álltak meg. A Németországba visszatérni igyekvő Spee gróf öt cirkálójával (Scharnhorst és Gneisenau páncélos cirkálók valamint Nürnberg, Leipzig, Dresden könnyűcirkálók) és három szénszállítójával a britek érkezése utáni napon, december 8-án rajtaütést tervezett végrehajtani Port Stanley-n, de a kikötőben észlelt nagy számú ellenséges hadihajót észlelve elállt a szándékától és keleti irányba hajózott el. A brit hajóraj – melyhez két csatacirkáló, három páncélos cirkáló, két könnyűcirkáló és egy segédcirkáló tartozott – kifutott a németek üldözésére. A gyorsabb és erősebb csatacirkálók elől, melyek jelenlétére nem számítottak, azonban a németek nem tudtak elmenekülni, amihez hozzájárult a térségben szokatlanul jó időjárás is ezen a napon. Spee ezt tapasztalva a könnyűcirkálóknak utasítást adott az elszakadásra, így ő maga után vonhatta a csatacirkálókat.

A kibontakozó több órás küzdelemben Sturdee hajói nagy nehézségek árán, de végül elsüllyesztették Spee két páncélos cirkálóját, míg a három német könnyűcirkáló közül a többi brit hajó kettőt tudott elsüllyeszteni. A három német szénszállító közül ugyancsak kettő veszett oda. A német hajók közül csak a Dresden könnyűcirkáló és a Seydlitz tudott elmenekülni. Brit oldalon az emberveszteség a számos elszenvedett találat ellenére is csekély maradt, míg német oldalon a halálos áldozatok száma 1871 volt. Az elesettek között volt Spee tengernagy és négy hajóparancsnok.

A falklandi csata során aratott jelentős győzelem révén a britek lényegében megsemmisítették az egyetlen német külhoni köteléket, aminek révén elsősorban négy csatacirkálót szabadíthattak fel és irányíthattak át az északi-tengeri fő hadszíntérre. A megmenekülő Dresden miatt azonban a következő hónapok során is több hajórajt kellett a térségben tartani és a chilei partok mentén erre az időre az antant kereskedelmi hajózása lényegében teljesen leállt, ami miatt a falklandi csata nem tekinthető teljes értékű brit stratégiai győzelemnek.

A brit győzelmet beárnyékolja továbbá a harc során felmutatott rendkívül gyenge tüzérségi teljesítmény, a rossz taktikai megoldások, a már harcképtelenné vált német hajók nagy emberáldozattal járó tűz alatt tartása valamint az, hogy nem tettek kísérletet a német zászlóshajó hajótörötteinek kimentésére.

Habár a brit tüzérség hiányosságai – mint lényegében az összes ütközet során a háborúban – nyilvánvalóak voltak, annak hatékonyságának fokozására egészen a skagerraki csata utánig nem tettek kísérletet, a brit főerők ezt követően pedig már nem vállaltak fel újabb összecsapást a német Nyílt-tengeri Flottával.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az 1914. december 8-án lezajlott Falklandi csata cikkajánlóját javaslom az 50. hét eleje (december 7. – december 10.) helyre. – *feridiák vita 2020. június 12., 00:04 (CEST)
Tisztelt Társakat a cikkajánló további javítására hívja és várja: *feridiák vita 2020. július 6., 13:30 (CEST)


  megjegyzés A Falklandi csata jelenleg nem kiemelt szócikk, éppen zajlik a kiemelési eljárás, úgyhogy majd UTÁNA lehet jelölni. Kemenymate vita 2020. május 21., 18:20 (CEST)

december 10. 12.00 és december 13. 23.59 között: Magyarország földtana

A jelölt cikk: Magyarország földtana (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Európa áttekintő nagyszerkezeti térképe

Magyarország földtana a Kárpát-medence földtanának egy szelete. A Kárpát-medence nem egységes földtani szerkezet, a Kárpátok ívén belüli képződmények egy része az Afrika-táblához, másik része az Eurázsia-táblához tartozik, és e kettőben csak az alpi orogén ciklus középső szakasza után, a harmadidőszakban képződött kőzetek, azaz az alpi takarórendszer és a medencekitöltő üledékek, valamint a fiatal vulkanitok közösek. Magyarország földtani történetének két szakasza élesen elkülönül egymástól. Az elsőben a mai aljzat részei egymástól távol és függetlenül fejlődtek. Ezek a rögök mintegy 100 millió éve kezdtek közelíteni egymáshoz. A második szakasz elején, 25–20 millió éve már olyan közel kerültek egymáshoz, hogy a további alakulásuk már közös.

A mai Magyarország aljzatát alkotó mikrolemezek története rendkívül fontos a Pangea utáni földtanban, mivel ezek a kéregdarabok a kinyíló Tethys-óceán hasadékvölgyének környezetében, majd a bezáródó Tethys szubdukciós zónájában voltak. Ezek a töredékek választották el egymástól Afrikát és Európát, gyűrték fel a Kárpátokat. Mindezek után a Kárpátok ívébe zárt üledékgyűjtő medencében létrejött a világ egyik legnagyobb hordalékkúpja, a Pannon-medence feltöltése, amit a kainozoikumi eljegesedés idején keletkezett pleisztocén–holocén törmelékek fednek.

A lemeztektonika elméletének elterjedése előtt a földkéreg vízszintes mozgásait jelentékteleneknek vélték, és így minden geológiai képződményt autochton jellegűnek gondoltak. A tengerelöntéseket, hegységképződéseket a kéregdarabok egyszerű süllyedésével, illetve emelkedésével magyarázták. Jellegzetes megközelítése: „… a mi devonrögeink és a nagy gráci devonmasszívum eredetileg összefüggő, nagy táblát alkottak. Később azonban, a karbon korszak vége felé, ez a táblás hegység összetöredezett és legnagyobb része a mélybe süllyedt…”

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Apollo–17 cikkajánlóját jelölöm a 43. hét vége (október 22. – október 25.) helyre. Ez az egész Apollo-program utolsó küldetése, mondhatni a pont a mondat végén, amely nagy összefoglalást tesz lehetővé, és azt igényli is. Az Apollo–17 kiemelt küldetést – mint a Neil Armstrong, meg az Apollo–16 küldetés példája mutatja - két lépcsős megoldással vihetjük sikerre. A már bizonyított közösségünk az első félévben a jó fok, majd a második félév végére a kiemelt státusz elérését, s ezzel a cikkajánló Kezdőlapra vitelét teszi lehetővé. Kérem megértéseteket, hogy miután elmúltam nyolcvan éves, és már volt két szívinfarktusom, szeretném Veletek együtt ünnepeli a történelmi eseményt. Hajrá Magyarok, hajrá Magyar Wikipédia! – *feridiák vita 2020. május 9., 19:44 (CEST)

Egyelőre nem kiemelt, de esetleg @Moonwalkr: vállalja, hogy év végéig az lesz. Hkoala   2020. május 10., 09:43 (CEST)
Igazából persze, hogy vállalom, bár nekem is vannak éppen futó projektjeim (Saturn V, LC-39, az összes Apollo repülés teljes kifejtése, stb). Az Apollo–17-et is igazából akartam Kiemeltnek és a jelen állapotában is már azt hiszem több, mint egy „jó cikk”, de pár apróság hiányzik ahhoz, hogy kiemelt legyen. Persze ártani nem használ, ha elnyeri a jó cikk címet is, de szvsz felesleges ez a lépcsőfok. Arról nem is beszélve, amit @*feridiák: vitalapján már fejtegettem, hogy most éppen mind a Kiemelt, mind a jó szócikk munkapadon van másik űrrepüléses cikk és nem szerencsés, ha a hasonló témakörű cikkek torlódnak, mert saját tapasztalat, hogy a később felkerült cikkek már alig kapnak érdeklődést és végül érdeklődés hiányában halnak el...Moonwalkr vita 2020. május 11., 15:18 (CEST)

Moonwalkr sikertársunk szeptember 18-án javasolta kiemelt szócikkre. Szeptember 26-ra már megvolt mind az öt tanúsítás. Tehát a Nobel-héten mehet a Kezdőlapra. Kösz minden társnak. – *feridiák vita 2020. szeptember 27., 18:56 (CEST)

Magyarország földtana” és „Apollo–17” helycseréje

Magyarország földtana cikkajánlóját javasolom a 2020. december 10. és december 13. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-50-2 helyre. – *feridiák vita 2020. október 21., 22:04 (CEST)

51. hét

december 14. 0.00 és december 17. 11.59 között: Temesvár

A jelölt cikk: Temesvár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A temesvári Győzelem tere
Az 1989-es forradalom kétnyelvű emléktáblája Temesváron

Temesvár (németül: Temeswar, románul: Timișoara   [timiˈʃo̯ara], horvátul: Temišvar, a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár, szerbül: Темишвар) város Romániában, a Bánságban. Az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. 319 279 lakosával (2011) Románia harmadik legnépesebb városa. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió földrajzi középpontjában fekszik, és annak legnépesebb városa.

A város földrajzi fekvésének köszönhetően a történelem során stratégiai fontosságú hely volt. Éghajlata kontinentális, de a mediterrán hatás is érzékelhető.

Első hiteles írásos említése 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott. A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta, majd két évszázad múlva ismét a Magyar Királyság része lett. 1920-ban a trianoni békeszerződés Romániának ítélte a várost. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989-es romániai forradalom kirobbanása volt.

Temesvár többnemzetiségű város. A románok mellett magyarok, németek, szerbek, szlovákok, ukránok, illetve az utóbbi években kis mértékben olaszok is lakják. Lakossága lélekszáma az 1990-es évek óta folyamatosan csökken. Kulturális és különösen az építészeti gazdagsága miatt „Kis Bécsnek” is nevezik.

Temesvár a 18. századra komoly gazdasági központ lett, és a 21. században is a gazdaság viszonylagos fejlettségének köszönhetően a negyedik helyet foglalja el a romániai városok között az életszínvonal tekintetében.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az 1989-es romániai forradalom temesvári kitörésének dec. 15-i évfordulója alkalmából Temesvár cikkét javaslom. Ezzel Rlevente 2015. évi cikkajánlását folytatom. – *feridiák vita 2020. augusztus 12., 02:26 (CEST)

december 17. 12.00 és december 20. 23.59 között: Traviata

A jelölt cikk: Traviata (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Dumas kaméliás hölgye
Marie Duplessis
A Traviata ősbemutatójának plakátja

A Traviata vagy La Traviata Giuseppe Verdi egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Francesco Maria Piave írta ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című regénye alapján, amely 1848-ban jelent meg először nyomtatásban. Az opera ősbemutatójára a velencei Teatro la Fenice operaházban került sor 1853. március 6-án. Noha a bemutató nem aratott osztatlan sikert, az évek során a Traviatából a világ opera-repertoárjának egyik legjátszottabb darabja lett. A traviata olasz szó, melynek jelentése az útról letért (tra via) vagy tévútra került. Első magyarországi bemutatója 1857. november 10-én volt a Nemzeti Színházban.

Dumas kaméliás hölgyét a valóságban Marie Duplessisnek hívták. Még csak 23 éves volt, amikor 1847-ben (egy évvel Dumas regényének megjelenése előtt) a tüdőbaj végzett vele. Duplessis 15 évesen került Párizsba, ahol divatáru-eladóként dolgozott. Szépsége és kalandvágya hamar megnyitotta számára az utat a felső társadalmi réteg felé, és egyike lett a francia főváros legfényűzőbben élő kurtizánjainak. Az úri társaságban mindig egy csokor kaméliával a kezében vagy a keblére tűzött kaméliavirággal jelent meg.

Marie egyidős volt az ifjú Dumas-val, de viszonyuk kevesebb mint egy évig tartott. Dumas róla formázta regényének főhősnőjét, Marguérite Gautiert. A regényben a következő szellemes magyarázatot adja szétválásukra: 'Kedves Marguérite, nem vagyok elég gazdag ahhoz, hogy úgy szeressem önt, ahogy szeretném, de elég szegény sem, hogy hagyjam magam úgy szeretni, ahogy ön elképzeli….

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az 1900. december 17-én született, és 1990. december 21-én elhunyt Platthy József magyar katonát, a lovassport első és eddig egyetlen magyar olimpiai éremszerzőjét jelölöm a december 17. és december 20. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-51-2 helyre. – *feridiák vita 2020. augusztus 14., 11:40 (CEST)

  ellenzem Nem kiemelt cikk. – Hkoala   2020. augusztus 14., 13:16 (CEST)

A nagy cél elérése annak kitűzésével kezdődik. Ez időben megtörtént. A feladat teljesítése rendben halad, és időben célba érünk. Kérem, hogy térjünk vissza a december végi kérdésre szeptember végén. Ezt kérem Karácsony cikkénél is. – *feridiák vita 2020. augusztus 14., 15:02 (CEST)

A biztonság kedvéért tartalékról is gondoskodom, és ugyanide Traviata kiemelt cikkét javaslom. Kezdőlapon még csak egyszer volt, évtizede. (Lásd: Kezdőlap kiemelt cikkei/2011-8-2.) Első magyarországi előadása 1855. február 9-én volt Temesváron; a Nemzeti Színházban 1857. november 10-én mutatták be Tévedt nő címmel. – *feridiák vita 2020. augusztus 14., 15:25 (CEST)

52. hét

december 21. 0.00 és december 24. 11.59 között: Héraklész

A jelölt cikk: Héraklész (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Héraklész legyőzi a lernéi Hüdrát (Antonio Pollaiuolo festményén)
Héraklész és a sztümphaloszi madarak Albrecht Dürer képén

Héraklész (görög betűkkel: Ἡρακλῆς; újgörögösen: Iraklísz; latinosan Hercules; magyarosan: Herkules), születési nevén Alkaiosz görög mitológiai hős, Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke. Kaiszareiai Euszebiosz számításai szerint i. e. 1264-ben született, és i. e. 1226-ban halt meg. Ez a számítás sokáig nagyon korai időpontnak tűnt, de a trójai háborúra vonatkozó mai ismereteink szerint inkább meglepően pontos.

A görög mondavilág egyik legismertebb alakja ma is. Ellentmondásos figurája a mitológiának, személyisége és legendáriuma összetett: szinte minden mondakörben megjelenik, és mintegy összefogja, összeköti a bronzkori görögföld meséit. Ezek közt van a thébai mondakör, a kalüdóni regék, Mükéné, Argosz, Trója és Pülosz is. Ezek a kapcsolatok kiválóan elhelyezik Héraklészt a bronzkori görög regék időrendjében: Thébaiban akkor nősült, amikor a Hetek hadjárata után Kreón lett a király, de még az előtt, hogy az epigonok háborújában végül elfoglalták volna. Egyidős Tüdeusszal és Thészeusszal, kissé idősebb a következő generáció trójai hőseinél. Zeusz kedvelt fiaként végül elnyerte a halhatatlanságot és az olümposzi istenek kapusa lett.

Talán kevésbé ismert, hogy magyar vonatkozása is van Héraklésznak, hiszen már görög források szerint is a szkíták ősapja, Szkítia első benépesítője az Ekhidnával nemzett Szküthész révén. A magyar hagyomány a magyarságot a szkíták és a hunok leszármazottjának tekinti. A történeti források megemlékeznek a honfoglaló magyarok Héraklész-tiszteletéről.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Héraklész cikkét ajánlom a december 21. és december 24. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-52-1 helyre. – *feridiák vita 2020. október 13., 02:49 (CEST)

december 24. 12.00 és december 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Karácsony cikkét ajánlom a december 24. és december 27. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-52-2 helyre.

Régi és nagy adósság rendezéseként ajánlom Karácsony cikkét. A nagy cél elérése annak kitűzésével kezdődik. Ez időben megtörtént. A feladat teljesítése rendben halad, és időben célba érünk. – *feridiák vita 2020. augusztus 14., 14:57 (CEST)

  ellenzem Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon: "A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal [...] kell rendelkeznie." – Hkoala   2020. augusztus 14., 15:23 (CEST)

53. hét

december 28. 0.00 és december 31. 11.59 között: A miskolci vendéglátás története 1945-ig

A jelölt cikk: A miskolci vendéglátás története 1945-ig (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A miskolci Pannónia szálló
A Három Rózsa Szálló épülete

A miskolci vendéglátás története szoros összefüggésben van a település kereskedőváros voltával. A Miskolcra a város kapuin át érkező és esetleg továbbhaladó kereskedők ellátása a vendéglátás sokirányú kielégítését kívánta meg. Erre szolgáltak a miskolci kocsmák és vendéglők, a vendégfogadók, a szállodák, a kávéházak és cukrászdák, valamint a több százra tehető, ételt is kínáló pincék.

A számos városi kocsma a meglévő helyi igények kielégítésében játszotta a fő szerepet, és az akkori (bel)város számos pontján helyezkedtek el. Ezeken kívül ki kell emelni az Avas, a Tetemvár és a Bábonyibérc pincehálózatának kocsmáit is. A kocsmákban eleinte csak bort és pálinkát mértek, csak később jelent meg a sör a kínálatban. A városi rendelkezések szerint a pincékben szigorúan tilos volt étel, harapnivaló kiszolgálása. A korcsmálás – elvileg – szigorú körülmények között folyt, az italmérési jog megszerzését, ellenőrzését és időszakonkénti szabályozását a borbíró végezte. A város folyamatos – de az események tükrében sikertelen és nem is teljes erővel végzett – harcot folytatott az engedély nélküli italmérés, az úgynevezett kura vagy kurta kocsmák ellen. Az is előfordult, hogy a lakosság a megbüntetett kurta korcsmárosoknak a pártjára állt, megakadályozta a lefoglalt bor elszállítását, és még az ispánt is elűzte, a hajdúival együtt.

A vendéglátás más szintjét jelentették a vendégfogadók és szállodák. Ezen a területen némi késéssel reagált a város az igényekre. Miskolc tanácsa 1718-ban építette meg Zöldfa vendégfogadóját a Csabai (akkor Mindszenti) kapunál, a Miskolctól akkor elkülönült Mindszent településsel szemben, az út másik oldalán. Erre a helyre a tanács a városba érkező nagy kereskedelmi és szekérforgalom miatt gondolhatott, de – bár a 19. század közepéig működött – nem igazán vált be, mert távol volt a város központjától. Miskolc belvárosában nyílt a 18. század utolsó harmadában a Három rózsa vendégfogadó, de eleinte csak két vendégszobája volt. A Korona vendégfogadó még inkább az akkori belvárosban helyezkedett el, a Piac utca központi helyén (ma Széchenyi utca 1.), de ebben is csak négy vagy hat vendégszoba volt. Ez azt jelenti, hogy Miskolcnak még 1798-ban is csupán három szállója volt, összesen 13–15 szobával. Az elszállásolási igények azután kikényszerítették további szálláshelyek, szállodák építését.

Sajátos oldala volt a vendéglátásnak a kávéházak és cukrászdák megjelenése a városban. A kávézás szokása az 1700-as években kezdett elterjedni Miskolcon, először a nagypolgárság köreiben. Az első kávéház 1788-ban nyílt meg a Piac utcában. A következő a legendássá vált Jost–Rabel–Roráriusz kávéház és cukrászda volt, amelyet eleinte svájci cukrászok vittek sikerre, és számos híresség is megfordult benne. A Megay cukrászda is nevezetes intézmény volt Miskolcon. Tulajdonosa számos szakmai versenyen szerzett hírnevet magának és cukrászdájának. További híres és a miskolciak emlékezetében sokáig megmaradó cukrászda volt a Piva, a Trillhaas–Doró–Rácz és a Capri.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A miskolci vendéglátás története 1945-ig cikkajánlóját javaslom a 53. hét eleje (december 28. – december 31.) helyre. – *feridiák vita 2020. szeptember 5., 21:21 (CEST)

december 31. 12.00 és január 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A 2020-as Formula–1 világbajnokság szócikkét javasolom (ha lehet) a 2020. december 31. és 2021. január 3. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-53-2 helyre. – *feridiák vita 2020. augusztus 13., 12:25 (CEST

  ellenzem Nem kiemelt cikk. – Hkoala   2020. augusztus 14., 13:16 (CEST)

A 2019-es Formula–1 világbajnokság december 1. napján ért véget, és Gerry89 2019. december 30-án jelölte kiemelt cikkre. A 2020-as Formula–1 világbajnokság december 13-án ér véget. Utána jön a kiemelt cikkre jelölés. – *feridiák vita 2020. szeptember 27., 19:54 (CEST)

Ha rögtön december 14-én jelöli kiemeltnek, a kiemelési eljárás legkorábban 2021. január 11-én érhet véget, tehát ezen a héten még biztos nem lesz kiemelt. Hkoala   2020. szeptember 27., 20:22 (CEST)

1. hét

január 4. 0.00 és január 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 7. 12.00 és január 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

2. hét

január 11. 0.00 és január 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A 2020-as Formula–1 világbajnokság cikkajánlóját jelölöm a 2021. január 11. és 2021. január 14. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-2-1 helyre. – *feridiák vita 2020. október 2., 19:14 (CEST)

január 14. 12.00 és január 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Lenszkij és Anyegin párbaja
Ilja Rjepin festménye, 1899
Tatjana. Jelena Petrovna Szamokis-Szudovszkaja festménye, c. 1900

Jelena Petrovna Szamokis-Szudovszkaja festménye, c. 1900 Az Anyegin vagy Jevgenyij Anyegin (oroszul: Евгений Онегин) Alekszandr Szergejevics Puskin romantikus verses regénye, az orosz irodalom egyik klasszikusa. Belinszkij az orosz élet enciklopédiájának nevezte, mert a szöveg a 19. századi viszonyokat több síkon, szociográfiailag is ábrázolja, így az olvasó elé tárulnak többek között az irodalom, az orosz irodalmi élet és az orosz nyelv használatának problémái, az oktatás helyzete, a város és a falu ellentéte.

Puskin a művet 1823 és 1831 között, részletekben írta és publikálta. A vers úgynevezett Anyegin-strófában íródott, sajátos rímképlettel (AbAbCCddEffEgg, ahol a nagybetűk nőrímek, a kisbetűk hímrímek). Műfaját Byron ihlette, szerkezetét tekintve több síkon is értelmezhető, „regény a regényben”: az Anyegint olvasva egy verses regény születésének is szemtanúja az olvasó.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Anyegin cikkajánlóját jelölöm a 2021. január 14. és 2021. január 17. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-2-2 helyre. – *feridiák vita 2020. október 13., 15:10 (CEST)

3. hét

január 18. 0.00 és január 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 21. 12.00 és január 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

4. hét

január 25. 0.00 és január 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 28. 12.00 és január 31. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

5. hét

február 1. 0.00 és február 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Bay Zoltán sírköve

Bay Zoltán Lajos 1900. július 24-én született Gyulaváriban, és 93. évében, 1992. október 4-én hunyt el szerettei körében Washingtonban, és azon „marslakók” közé tartozik, akik kapcsán az ezredfordulón elterjedt, hogy a 20. századot Budapesten csinálták. Fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, példakép lett maga is. A 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. A magyar űrtevékenység és műholdas hírközlés úttörője, akinek nevéhez fűződik a magyar Hold-radar kísérlet, a radarcsillagászat megalapozása, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció.

Református lelkészcsaládba született. Gimnáziumi tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte. Budapesten az Eötvös József Collegium tagjaként a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika-fizika szakon tanult tovább, és 1926-ban a legmagasabb kitüntetéssel szerezte meg doktori fokozatát. Ortvay Rudolf mellett kezdte meg egyetemi oktatói tevékenységét. Négy évig Berlinben volt ösztöndíjas. Klebelsberg Kuno miniszter hívta haza és nevezte ki 1930-ban egyetemi tanárnak Szegeden. 1936-ban Aschner Lipót vezérigazgató meghívta Budapestre az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatási-fejlesztési laboratóriuma vezetőjének. Professzori tevékenységét a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. A háború évei alatt vezetésével megkezdett kutatásaikkal 1946-ban sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. Tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották az Akadémia tagjának, az MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének, majd Kodály Zoltán elnök társaként az Akadémia alelnökének.

1948-ban a sztálini diktatúra elől Neumann Jánost, Szent-Györgyi Albertet és több világhírű barátját követve az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. A fővárosi George Washington Egyetemen lett a kísérleti fizika professzora, majd a szabadalmak sorával rendelkező feltaláló a Nemzeti Szabványügyi Hivtalban folytatta pályáját nyugdíjba vonulásáig. 1973-ban jött haza először. 1981. évi közgyűlésén tiszteleti tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Ugyanezen évben választotta tiszteleti tajává az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is. Születésének 90. évfordulóján, 1990-ben a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje állami kitüntetést kapta. Ugyanezen évben vehette kézbe „Az élet erősebb” címmel a Püski Kiadó megjelentette tudományos önéletírását, mellyel lélekben végleg hazatért. Földi hamvait végrendelete szerint felesége, Herczegh Júlia hozta haza. 1993. április 3-tól április 10-ig Budapesttől Gyulaváriig országos megemlékezéssorozattal vett búcsút nagy halottjától a világ magyarsága és a tudományos világ. Szülőfalujában, a gyulavári temetőben helyezték nyugalomra földi maradványait. Sírkövén Arany János versének részlete olvasható: „A LÉLEK ÉL”.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Bay Zoltán cikkajánlóját jelölöm az 5. hét eleje (február 1. és február 4. közötti) helyre. – *feridiák vita 2020. október 1., 14:48 (CEST)

  ellenzem Már kétszer volt a címlapon, 2017-ben és 2019. november végén. Amíg van olyan kiemelt cikk, ami egyszer sem szerepelt a kezdőlapon, ellenzem a harmadszori jelölést. – Hkoala   2020. október 2., 06:38 (CEST)

február 4. 12.00 és február 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Apollo–14 cikkajánlóját jelölöm az 5. hét vége (február 4. és február 7. közötti) helyre. – *feridiák vita 2020. augusztus 13., 11:57 (CEST)

6. hét

február 8. 0.00 és február 11. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 11. 12.00 és február 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

7. hét

február 15. 0.00 és február 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 18. 12.00 és február 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

8. hét

február 22. 0.00 és február 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 25. 12.00 és február 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

9. hét

március 1. 0.00 és március 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 4. 12.00 és március 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

10. hét

március 8. 0.00 és március 11. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 11. 12.00 és március 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

11. hét

március 15. 0.00 és március 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 18. 12.00 és március 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

12. hét

március 22. 0.00 és március 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

március 25. 12.00 és március 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

13. hét

március 29. 0.00 és április 1. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 1. 12.00 és április 4. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

14. hét

április 5. 0.00 és április 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 8. 12.00 és április 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

15. hét

április 12. 0.00 és április 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 15. 12.00 és április 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

16. hét

április 19. 0.00 és április 22. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 22. 12.00 és április 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

17. hét

április 26. 0.00 és április 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

április 29. 12.00 és május 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

18. hét

május 3. 0.00 és május 6. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 6. 12.00 és május 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

19. hét

május 10. 0.00 és május 13. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 13. 12.00 és május 16. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

20. hét

május 17. 0.00 és május 20. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 20. 12.00 és május 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

21. hét

május 24. 0.00 és május 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 27. 12.00 és május 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

22. hét

május 31. 0.00 és június 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 3. 12.00 és június 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

23. hét

június 7. 0.00 és június 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 10. 12.00 és június 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

24. hét

június 14. 0.00 és június 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 17. 12.00 és június 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

25. hét

június 21. 0.00 és június 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 24. 12.00 és június 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

26. hét

június 28. 0.00 és július 1. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 1. 12.00 és július 4. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

27. hét

július 5. 0.00 és július 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 8. 12.00 és július 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

28. hét

július 12. 0.00 és július 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 15. 12.00 és július 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

29. hét

július 19. 0.00 és július 22. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 22. 12.00 és július 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

30. hét

július 26. 0.00 és július 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 29. 12.00 és augusztus 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

31. hét

augusztus 2. 0.00 és augusztus 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 5. 12.00 és augusztus 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

32. hét

augusztus 9. 0.00 és augusztus 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 12. 12.00 és augusztus 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

33. hét

augusztus 16. 0.00 és augusztus 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 19. 12.00 és augusztus 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

34. hét

augusztus 23. 0.00 és augusztus 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 26. 12.00 és augusztus 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

35. hét

augusztus 30. 0.00 és szeptember 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 2. 12.00 és szeptember 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

36. hét

szeptember 6. 0.00 és szeptember 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 9. 12.00 és szeptember 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

37. hét

szeptember 13. 0.00 és szeptember 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 16. 12.00 és szeptember 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

38. hét

szeptember 20. 0.00 és szeptember 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 23. 12.00 és szeptember 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

39. hét

szeptember 27. 0.00 és szeptember 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 30. 12.00 és október 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

40. hét

október 4. 0.00 és október 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 7. 12.00 és október 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

41. hét

október 11. 0.00 és október 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 14. 12.00 és október 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]