Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon

Kiemelt szócikkek a kezdőlapon  

Cscr-featured.svg

Hetente két kiemelt státuszú szócikk jelenik meg a kezdőlapon, melyek a Wikipédia legjobbjai közül kerülnek ki. Ha a jelöléstől a kezdőlapra kerülésig nem érkezik kifogás, a szócikk a kezdőlapra kerül.

A kezdőlapra kerüléshez a cikknek kiemelt státusszal, rövid összefüggő cikkajánlóval (összefoglalóval) és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie.

A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját itt találod.


Aktuális cikkajánlók


Tartalomjegyzék

KikerültekMost szerepel a kezdőlaponJelöltek

Archívumok

2006–2007200820092010 első fele2010 második fele2011 első fele2011 második fele2012 első fele2012 második fele2013 első fele2013 második fele2014 első fele2014 második fele2015 első fele2015 második fele2016 első fele2016 második fele

Következő időszakok

2017 első fele

Kiemelés általában
Kiemelt szócikkek
A kiemelés folyamata
Útmutatók a kiemeléshez
Kapcsolódó kategóriák

A jelölés folyamata

Egy cikk kezdőlapra jelölése az alábbi három egyszerű lépésben történik:

  1. Add meg a cikk címét: Itt, ezen a lapon (vagy a Wikipédia:Kezdőlapra jelölt szócikkek listája oldalon) válassz ki egy még „szabad” időszakot, majd kattints a megfelelő szakaszcím alatti [szerkeszt (cím megadása)] feliratra. A megnyíló listában a „2021-8/2” formátumban megadott paraméterhez add meg a cikk címét, majd mentsd el a lapot. (Ha elakadnál, segít a sablondokumentáció.)
  2. Készítsd el a cikkajánlót: Visszatérve ezen a lapon az előbbi szakaszhoz, kattints a [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] linkre. A megnyíló lapon – vagyis a {{Kezdőlap kiemelt cikkei}}(?) sablon megfelelő allapján, mint amilyen például a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-8-2 lap – készítsd el a rövid összefoglalót: Írd meg az ajánló szövegét, célszerűen – de nem feltétlenül – a cikk bevezető bekezdéseiből, majd illessz be egy megfelelő képet a cikkből, a {{kép}}(?) sablon segítségével, végül mentsd el a lapot. (Ha ezen a lapon a szakaszhoz visszatérve nem látod az előzőleg megírt ajánlót, kattints a [frissítés] linkre.)
  3. Jelezd, hogy a cikket jelölted: Helyezd el a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont a javasolt cikk vitalapján. Ha a {{cikktörténet}}(?) sablont használja a lap, akkor az állapot paramétert változtasd meg kj-re!

A jelölés indoklása

  • Indokolni nem szükséges a jelölést, a cikkajánló szövege, a belső hivatkozások és a választott kép magukért beszélnek.
  • Ha a jelölt cikkajánló nem kap ellenszavazatot, támogató szavazatok nélkül is kikerül a kezdőlapra.

Ellenzés és megjegyzések

  • Olvasd el figyelmesen a cikket és az ajánlót, hogy valóban megfelelnek-e a kezdőlapra kerülés sajátos kívánalmainak.
  • Véleményedet a cikkajánló (összefoglaló) vitalapjára írd, amelyet könnyen elérhetsz a megfelelő időszakhoz tartozó szakaszban található [szerkeszt (vitalap létrehozása)] vagy [szerkeszt (vitalap módosítása)] link segítségével.
  • Ha véleményed szerint a szócikk a kezdőlapra kerülhet, használd a {{támogatom}} sablont.
  • Ha nem értesz egyet a jelöléssel, jelezd ezt az {{ellenzem}} sablonnal, és írd le érveidet. Az ellenzők érveinek olyan részekre, tényekre kell utalniuk, melyek alapján a hiba, eltérés javítható. Ha olyan érv születik, mely nem vezet változtatáshoz, vagy nem kapcsolható a cikk egy részéhez, akkor el is lehet távolítani. Az ellenzés lehetséges indokai:
  • Írhatsz megjegyzést is a vitalapra, anélkül, hogy szavaznál. Ezt a {{tartózkodom}} ill. {{megjegyzés}}(?) sablonokkal teheted meg.
  • Ha már nem érvényes a megjegyzés (például a jelzett hibát kijavították), akkor húzd ki azt így: <s> … </s>.

Kezdőlapra került szócikkek

Amennyiben egy szócikk a kezdőlapra került, a vitalapján a {{kezdőlapra jelölt}}(?) sablont cseréld le a {{kezdőlapra került}} sablonnal.

Kikerültek

7. hét

február 15. 0.00 és február 18. 11.59 között: Tarkan (énekes)

A jelölt cikk: Tarkan (énekes) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Tarkan 2011-ben koncert közben
Tarkan 2006-ban magyar rajongókkal körülvéve

Tarkan (szül. Tarkan Tevetoğlu, ejtsd: [tarkan tevetólu] ), Alzey, NSZK, 1972. október 17.) az egyik legismertebb török popénekes. Albumai rendszerint több millió példányban kelnek el, 2007-ig több mint 15 milliót adtak el belőlük.

Európában és Amerikában is ismert, főleg a Şımarık című dala miatt, amit Sezen Aksu-val közösen írtak. Másik nagy slágere a Şıkıdım. A Rhapsody nevű internetes zenei magazin az európai popzene egyik kulcsfigurájának nevezte, aki debütáló dalával mérföldkőnek számít saját műfajában.Több dalát is feldolgozták különböző nyelveken, a Şımarık-ot például több mint húsz nyelven adták már elő; legismertebb feldolgozása Holly Valance Kiss Kiss című dala.

Az élő koncertjeiről ismert sztár Törökországra gyakorolt hatását a Washington Post Elvis Presley Amerikára gyakorolt hatásával hasonlította össze, az Atlantic Records alapítója, Ahmet Ertegün pedig azt nyilatkozta, hogy sohasem látott még a Tarkanéhoz fogható előadást.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ankara” cikkajánlóját jelölöm a február 15. és február 18. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-7-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 10., 12:09 (CET)

Módosítás:
Tarkan” török énekes cikkajánlóját jelölöm a február 15. és február 18. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-7-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 16:38 (CET)[válasz]

@Teemeah: Kezdőlapra kerülés előtt nem akarnád frissíteni? Az utolsó adat 2016-os. Hkoala   2021. január 21., 18:26 (CET)[válasz]
@Hkoala frissítve van, azóta nem jelent meg új lemeze. (egyébként 2019-es a legutóbbi információ róla, azóta nem történt vele semmi érdemleges) Xia Üzenő 2021. január 21., 19:08 (CET)[válasz]

február 18. 12.00 és február 21. 23.59 között: Mercury–Atlas–6

A jelölt cikk: Mercury–Atlas–6 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Glenn, a Mercury–Atlas–6 űrhajósa
az első keringés közben
John F. Kennedy kitünteti
John Glennt Cape Canaveralen

A Mercury–Atlas–6 a Mercury-program harmadik repülése volt emberrel a fedélzeten; az első olyan út, amelyen a NASA Föld körüli pályára állított egy űrhajót. A Friendship 7 rádiós hívójelet kapott űrhajó 1962. február 20-án startolt Cape Canaveralről. Utasa John Glenn ezredes volt, aki az amerikai tengerészgyalogság berepülő pilótájából vált az Eredeti Hetek tagjává. Ekkor szállított először embert az Atlas-rakéta (a repülés leginkább a rakéta korábbi hibáinak javításához szükséges tesztrepülések miatt késett 1962 februárjáig).

Az űrhajó 4 óra 55 perc 23 másodperc alatt háromszor kerülte meg a Földet egy 32,5° pályahajlású, 265×159 km-es ellipszis pályán; egy keringés 88 és fél percig tartott. A kapcsolattartáshoz a NASA egy földi rádióállomásokból és hajókból álló követő hálózatot állított fel.

Glenn számos kisebb problémát oldott meg, és a repülés nagy részét beárnyékolta az irányítók (egy tévesnek bizonyult műszerjelzés miatti) aggodalma, hogy a légkörbe lépés közben leeshet a hőpajzs, az űrhajó pedig utasával együtt eléghet. Valahol a Csendes-óceán felett Glenn rejtélyes apró szikrákat látott áramlani az űrhajó körül, és csak a következő repülés tisztázta, hogy ezek a napsütés hatására a kabinról leváló apró jégszilánkok. A harmadik keringés végén a hajó az Atlanti-óceánra ereszkedett le, mintegy 64 kilométerre a tervezett leszálló ponttól. Glennt a USS Noa romboló vette fedélzetére.

A repüléssel Glenn nemzeti hőssé vált az Egyesült Államokban. John F. Kennedy elnöktől megkapta a NASA Kiváló Szolgálatért kitüntetését, majd több várost érintő utat szerveztek számára.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Mercury–Atlas–6 cikkajánlóját jelölöm az 5. hét vége (február 18. és február 21. közötti) helyre. – *feridiák vita 2020. november 12., 00:06 (CET)[válasz]

8. hét

február 22. 0.00 és február 25. 11.59 között: Michael Jordan

A jelölt cikk: Michael Jordan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Michael Jordannak
egy újabb kosara

Michael Jeffrey Jordan (New York, 1963. február 17. –) visszavonult hivatásos amerikai kosárlabdázó. Sokan a világ legsikeresebb kosárlabdázójának tartják, ő volt generációja legjobban szponzorált játékosa, és kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az NBA népszerűsége a 80-as és 90-es években világszerte növekedett. Minden idők egyik legnagyobb hatású sportolója.

Példaképeinek a korábbi legendákat David Thompsont, Jerry Westet és Walter Davist tekinti. Őt magát legtöbbször Julius Ervinghez szokták hasonlítani látványos, zsákolásokkal tűzdelt stílusa miatt.

Általában dobóhátvédként játszott, de a kiscsatár feladatait is maradéktalanul el tudta látni. Nem volt túl magas és nehéz, de ezt ellensúlyozta gyorsaságával és hatalmas ugrásaival. Támadásban nem ismert akadályt, a legreménytelenebb helyzetekben is kosárra tört, ha nem is sikerült bedobnia a labdát, nagy valószínűséggel szabálytalankodtak ellene. Pályafutása alatt 8772-szer végezhetett el szabaddobást, és ezeket 83% pontossággal értékesítette.

Visszavonulása óta több játékost is neveztek már Jordan „utódának” (olyan világklasszisokat is, mint LeBron James, Kobe Bryant, Dwyane Wade, Grant Hill vagy Vince Carter), de egyikük sem érte el az ő nagyságát.

14 idénye alatt 6-szor volt bajnok, 14-szer All Star kiválasztott, 6-szor a rájátszás és a döntő legjobb játékosa, 10-szer a liga gólkirálya, 5-ször az év legértékesebb játékosa, ezzel az NBA történetének legsikeresebb kosarasává vált.

Csapataihoz (Chicago Bulls, Washington Wizards) mindig egy-egy rossz szezonuk után került. Érkezése után a Bulls az egyik leglátványosabb fejlődést produkálta: a sereghajtók egyikéből a rájátszások állandó résztvevőjévé, majd a liga uralkodó csapatává vált. Washingtonban a Wizards vergődőből erős középcsapattá fejlődött.

1989 és 2007 között több filmben szerepelt, az 1996-os Space Jam – Zűr az űrben filmben főszerepet játszott.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Cserkészet” cikkajánlóját javaslom a 2021. február 22. és február 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-8-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 12., 15:25 (CET)[válasz]

  ellenzem Már kétszer volt a címlapon; az alábbiak még egyszer sem kerültek sorra:

– Hkoala   2021. január 12., 18:53 (CET)
Marosvásárhely” cikkajánlóját javaslom stratégiai tartaléknak a 2021. február 22. és február 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-8-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 29., 16:48 (CET)[válasz]

  ellenzem ez is már kétszer volt. Hkoala   2021. január 29., 17:40 (CET)[válasz]


A 14. dalai láma könyvei” cikkajánlóját javaslom a 2021. február 22. és február 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-8-1 helyre. – *feridiák vita 2021. február 1., 19:33 (CET)
[válasz]

Helycsere
Michael Jordan” cikkajánlóját áthozva a február 22. és február 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-8-1 helyre jelölöm. „A 14. dalai láma könyvei” cikkajánlóját pedig február 11. és február 14. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-6-2 helyre jelölöm. A helycsere indoklását ott adom. – *feridiák vita 2021. február 11., 11:12 (CET)[válasz]

Aktuális

február 25. 12.00 és február 28. 23.59 között: Klasszikus gitár

A jelölt cikk: Klasszikus gitár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Gitár-kollekció terem
A klasszikus gitár felépítése

A klasszikus gitár vagy spanyol gitár a húros, pengetős hangszerek családjába tartozik. Ez a gitárfajta a 19. században, elsősorban spanyol hangszerkészítők munkájának eredményeként nyerte el mai formáját. A hangszernek ez az a változata, amelyen klasszikus zenét játszanak. Emellett sok ország népzenéjének, társasági zenéjének is fontos kelléke, ami napjaink könnyűzenéjében, műkedvelő muzsikálásában is fontos szerepet kap.

A gitár jellemzően fogólapos dobozszerű pengetős hangszer, kávával összekötött tetővel és hátlappal. Nyaka a testtől élesen elkülönül. Hat húrját kvartokra (és nagytercre) hangolják. A klasszikus gitár legfontosabb megkülönböztető jegye, hogy húrjait nem fémből, hanem bélből, vagy újabban ahhoz hasonló tulajdonságú szintetikus vagy más, a fémekénél kisebb sűrűségű anyagból készítik. A húrok viszonylag nagyobb átmérője és a kisebb feszítőerő kihat a hangszer konstrukciójára és a játékmódra is. A klasszikus gitárt nem pengetővel, hanem a kéz négy ujjával, körömmel vagy ujjbeggyel szólaltatják meg, így a ritmikus akkordjáték (rasgueado) mellett a klasszikus koncertzene igényeinek megfelelő, többszólamú dallamjátékra (punteado) is alkalmas.

A mai gitár legáltalánosabb sajátosságait mutató – karcsú, dobozszerű testű, attól elkülönülő hosszú nyakú – pengetős hangszerek már az ókorban léteztek: a hettita birodalomból, a régi Mezopotámiából és Egyiptomból is maradtak fenn ilyen zeneszerszámok ábrázolásai. Ezek minden bizonnyal nyárslantok voltak; a rezonátortestükön átdöfött rúd egyszerre volt nyak és húrtartó.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Klasszikus gitár” cikkajánlóját javaslom a 2021. február 25. és február 28. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-8-2 helyre. – *feridiák vita 2021. január 12., 15:53 (CET)[válasz]

Jelöltek

9. hét

március 1. 0.00 és március 4. 11.59 között: Kew Gardens

A jelölt cikk: Kew Gardens (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az 1844–1848 között épült pálmaház
Nárciszok a kertben

A Kew Gardens (azaz Kew-kertek vagy Kew-park) világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás London délnyugati részén, Richmond upon Thames kerületben. A Királyi Botanikus Kertek(wd) egy nem kormányzati tudományos testület elnevezése, amelynek a székhelye a Kewi Botanikus kertekben található, de több botanikus kertet és herbáriumot is kezel az Egyesült Királyságban és Ausztráliában. A kertek elnevezés többes száma arra utal, hogy a Kew- és a Richmond-palota kertjeinek összeolvasztásából alakult ki. A 18. században alapította II. György fia, Frigyes Lajos walesi herceg(wd) és természetkedvelő felesége, Auguszta hercegné. Kewban közel 70 000 növényfajt gondoznak, melyek genetikai forrásként is egyre nagyobb szerepet játszanak. Herbáriumában mintegy 8 millió préselt példányt őriznek, ezzel a leggazdagabb a világon. A növénykertet az UNESCO 2003-ban a Világörökség részévé nyilvánította.

Mivel Kew London egyik legkiterjedtebb zöldterülete, számos állatfaj (főleg madarak) talál menedékre területén. A madarak közül megemlítendők a vörös vércse, a fehérhátú fakopáncs, a karvaly, a csuszka, a vörösbegy, a fácán, a szürke gém, a kormorán, a vöcsök, a hattyú és számos lúdféle. A parkban több mint 22 lepkefaj él, számos szitakötő illetve 15 denevérfaj, melyek közül számos védett (törpedenevér, korai denevér, vízi denevér). A parknak nagyszámú szarvasbogár-populációja van. Számukra rothadó fatörzsekből álló külön életteret alakítottak ki.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Erre a hétre javasolom a Kew Gardens cikket. Egyszer volt a kezdőlapon, 2007-ben. – Hkoala   2021. február 6., 10:04 (CET)[válasz]

március 4. 12.00 és március 7. 23.59 között: Spinosaurus

A jelölt cikk: Spinosaurus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Spinosaurus csontvázának rekonstrukciója

A Spinosaurus (nevének jelentése „tüskésgyík” vagy „hátgerinces gyík”) a theropoda dinoszauruszok egyik húsevő neme, amely a mai Észak-Afrikában élt a kréta időszak kora albai–kora turoni korszaka idején, körülbelül 112–93,5 millió évvel ezelőtt. A nem fosszíliáit elsőként 1910-ben Egyiptomban fedezte fel és írta le Ernst Stromer német őslénykutató. Az eredeti maradványok megsemmisültek a második világháború idején, de később újabb koponyadarabok kerültek elő. Tisztázatlan, hogy a leírt fosszíliák egy vagy két fajt képviselnek. A legjobban ismert faj az egyiptomi S. aegyptiacus, azonban Marokkóból egy második lehetséges faj, az S. marocannus is ismertté vált.

A Spinosaurus egyedi „tüskéi” a csigolyák hosszú nyúlványai. 1,65 méter hosszúra nőttek, és valószínűleg bőr fedte és kötötte össze őket, ami egy vitorlaszerű szerkezetet alkotott. Egyes szerzők szerint azonban izmok is kapcsolódtak hozzájuk, amik egy púpot vagy tarajt alkottak. A szerkezet feladatával kapcsolatban több elképzelés is született, mint például a hőszabályzás és a jelzés vagy párválasztással kapcsolatos nemi szelekció. Újabb keletű becslések szerint a Spinosaurus talán a legnagyobb ismert húsevő dinoszaurusz, a Tyrannosaurus, a Giganotosaurus és a Carcharodontosaurus méretét megközelítő vagy valamivel meghaladó állat volt. 2005-ös, 2007-es és 2008-as becslések szerint 12,6–18 méter hosszú és 7–20,9 tonna tömegű lehetett. 2014 és 2018 közötti becslések egy teljesebb példány alapján 15–16 méterre becsülték a hosszát. A legújabb becslések szerint 6,4–7,5 tonna tömegű lehetett.

A Spinosaurus egykori élettere nagyrészt lefedi a mai Észak-Afrikát, bár az élőhely értelmezése és az ökoszisztémában elfoglalt helye még kérdéses. Például a mai Egyiptomban élt Spinosaurusoknak a partmenti árapálysíkságokon és csatornáknál levő élőhelyeken olyan hasonló méretű ragadozó dinoszauruszokkal és egyéb állatokkal kellett megosztozniuk, mint a Bahariasaurus és Carcharodontosaurus, az óriás titanosaurus sauropoda, a Paralititan, a kisebb titanosaurus, az Aegyptosaurus, a 10 méter hosszú krokodil, a Stomatosuchus, és a coelacanthusok közé tartozó Mawsonia.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Erre a hétre javasolom a Spinosaurus cikket. Egyszer volt címlapon, 2012-ben. – Hkoala   2021. február 6., 13:29 (CET)[válasz]

10. hét

március 8. 0.00 és március 11. 11.59 között: Tiltott Város

A jelölt cikk: Tiltott Város (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A Legfelső Harmónia csarnoka
A Tiltott város egy Ming-dinasztia idején készült hagyományos kínai festményen

A Tiltott Város (Peking) a Ming-dinasztiától a Csing-dinasztia végéig, csaknem ötszáz éven át volt a kínai császárok lakóhelye, a kínai birodalom ceremoniális és hatalmi központja.

Az 1406 és 1420 között épült komplexum 720 000 négyzetméteren (ebből 150 000 m² beépített) terült el, 980 épületében 8707 szobával. A hagyományos kínai palotaépítészet remekműve sok évszázadon át befolyásolta a kulturális és építészeti irányzatokat Kelet-Ázsiában és másutt. 1987-ben lett a világörökség része, az UNESCO a világ legnagyobb régi faépület-együtteseként tartja nyilván.

A Tiltott Város 1925 óta a Palotamúzeum része. A múzeum hatalmas anyaga a Ming és a Csing dinasztiák császári gyűjteményein alapul, de a gyűjtemény egy része a kínai polgárháború eredményeként a tajpeji Nemzeti Palotamúzeumba került.

A Tiltott Város elnevezés a kínai Csecsin Csong (紫禁城) magyarul „Bíborszínű Tiltott Város”-ból ered. A „Csecsin Csong” kifejezés többféle tartalmat is hordoz. Cse, vagy „bíbor” a kínai asztrológiában az „égi császár” lakóhelyének tekintett Sarkcsillag kínai neve; a Tiltott Város ennek a földi megfelelője. A Csin, azaz „tiltott” kifejezés arra utal, hogy a területére senki sem léphetett be engedély nélkül. A Csong fallal övezett várost jelent. A hely mai hétköznapi elnevezése „Ku Kung” (故宫), ami régi vagy volt palotát jelent. A múzeum hivatalos elnevezése „Ku Kung Povujüan”, (故宫博物院).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Tiltott Város” cikkajánlóját javaslom a 2021. március 8. és március 11. közé. Ez a cikkajánló egyszer volt főcímlapon, épp tíz éve, 2011-ben április 21. és 2011. április 24. között. – *feridiák vita 2021. február 9., 00:43 (CET)[válasz]

március 11. 12.00 és március 14. 23.59 között: Lítium

A jelölt cikk: Lítium (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A lítium megjelenése
A Castle Bravo atomrobbantás

A lítium a kémiai elemek periódusos rendszere I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem. Vegyjele Li, rendszáma 3. Elnevezése a görög λίθος (lithos, kő) szóból ered. Meg nem honosodott, nyelvújítás korabeli elnevezése lavany. Elemi állapotban lágy, ezüstfehér színű fém. Szabványos hőmérsékleten és nyomáson a lítium a legkisebb atomtömegű fém, a legkisebb sűrűségű szilárd elem. Mint minden alkálifém, erősen reaktív és gyúlékony, emiatt jellemzően ásványi olajba merítve tárolják. Felvágva fémesen csillog, de a nedves levegőn a felület gyorsan tompa ezüstszürkévé, majd feketévé korrodál. Mivel erősen reaktív, a természetben elemi állapotában nem fordul elő; vegyületei általában ionosak. Lítiumtartalmú a pegmatitok több ásványa, és oldékonysága miatt jelen van az óceánokban is, ezért gyakorta állítják elő telített sósvízből és agyagból. Az iparban lítium-klorid és kálium-klorid keverékének elektrolízisével különítik el és állítják elő.

A lítium atommagok az instabilitás peremén léteznek, mivel az egy nukleonra jutó kötési energia mindkét stabil izotópjában a legalacsonyabbak közé tartozik a stabil nuklidok között. Atommagjának viszonylagos instabilitása miatt a periódusos rendszer első 32 eleme közül csak a 26. leggyakoribb a Naprendszerben annak ellenére, hogy atomtömege rendkívül kicsi. Hasonló okokból a lítiumot sokféleképpen hasznosítják a magfizikában. A lítiumatomok héliummá alakítása (transzmutálása) volt az első teljes egészében ember által kiváltott nukleáris reakció (1932-ben), a lítium-6-deuterid pedig a többfázisú termonukleáris fegyverek fúziós üzemanyaga. A lítiumot és vegyületeit az iparban is több célra használják, beleértve a hőálló üvegeket és kerámiákat, a repülőgépiparban használt ötvözeteket (nagy szilárdság, kis tömeg), a lítiumelemeket és a lítiumion-akkumulátorokat. A lítium teljes termelésének több mint a felét ezek az alkalmazások emésztik fel.

Semmilyen, láthatóan létfontosságú biológiai folyamatban nincs szerepe; az állatok és a növények lítiummentes környezetben is egészségesek maradnak — nem létfontosságú funkciói azonban lehetnek. A lítiumion (Li+) különféle sói az ion neurológiai hatásai miatt a bipoláris zavarban szenvedők hasznos hangulatstabilizálóinak bizonyultak (lásd: lítiumterápia).

Lítium-deuterid volt a korai hidrogénbomba-változatok választott fúziós üzemanyaga. Neutronokkal bombázva a lítium-6 és a lítium-7 egyaránt tríciumot produkál. Ez, az első hidrogénbomba-tesztek előtt csak részben ismert reakció volt a felelős az 1954. március 1-i Castle Bravo atomrobbantás vártnál nagyobb energiahozamáért.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „lítium” cikkajánlóját javaslom a 2021. március 11. és március 14. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 16., 18:15 (CET)[válasz]

11. hét

március 15. 0.00 és március 18. 11.59 között: Giacomo Puccini

A jelölt cikk: Giacomo Puccini (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Giacomo Puccini (Lucca, 1858. december 22.Brüsszel, 1924. november 29.) a XX. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője volt. Műveiben főként az emberi érzésekre összpontosított: kis örömök, mindennapi kis események, nagy szenvedélyek és érzelmek jelennek meg, többnyire egzotikus környezetbe ágyazva. Hősei hétköznapi emberek. A Bohémélet tüdőbajos Mimije, az elhagyott Pillangókisasszony, az öngyilkos Tosca mind a szerelem áldozatai, akik végül az életükkel fizetnek. Operái többnyire tragikus befejezésű darabok. A Nyugat lánya és a Gianni Schicchi kivételével. Puccini halálakor utolsó műve, a Turandot befejezetlen maradt. Az opera zenéje az utolsó felvonás közepéig készült el. A művet Franco Alfano fejezte be, aki Puccini vázlatait vette alapul. Az ősbemutatón – amit Toscanini vezényelt – azonban csak a már befejezett részeket adták elő. Később a befejezett verzió is színpadra került, napjainkban is így hallható.

Dallamait nem ruhadarabként aggatta hőseire; ezek természetesen következnek a szereplő drámai és érzelmi helyzetéből, mintegy abból fejlődnek ki. Áriái általában lassan kezdődnek, a fő témát a zenekar játssza, az énekhang ilyenkor bizonyos hangokat megismételve, a való világtól kissé elragadtatva szólal meg. Operáiban mindig nagy zenekart alkalmazott, a hangzása néha Richard Strauss műveihez hasonlóan gazdag, máskor Debussy finomságához hasonlítható. Ezenkívül, rendkívüli drámai érzékkel is rendelkezett: minden operája látványos vizuális jeleneteket tartalmaz, ugyanakkor jól alkalmazza a csend hatalmát is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Bartók Béla (zeneszerző)” cikkajánlóját javaslom a 2021. március 15. és március 18. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 16., 23:07 (CET)[válasz]

  ellenzem Már háromszor szerepelt a címlapon, ez lenne a negyedik. – Hkoala   2021. február 16., 23:25 (CET)[válasz]

Javasolom helyette Giacomo Puccini cikkét, egyszer volt címlapon, 2008-ban. – Hkoala   2021. február 20., 08:18 (CET)[válasz]

március 18. 12.00 és március 21. 23.59 között: Gyalog galopp

A jelölt cikk: Gyalog galopp (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Monty Python és Holy Grail című
brit vígjáték logója
A Stalker-vár, az utolsó jelenet helyszíne

A Gyalog galopp (Monty Python and the Holy Grail) című filmet a brit Monty Python csoport forgatta 1974 április–májusában. Az öt hét alatt készített film az abszurd angol humor leghíresebb társulatának kultuszfilmje lett, forgatókönyve alapján 2005-ben musical készült Spamalot címmel, többször kiadták DVD-n, szövegkönyve megjelent nyomtatott formában, zenéje pedig CD-n. A filmet alig 230 ezer fontból, a pénzhiányból adódó nehéz körülmények között forgatták. Elkészítését anyagilag támogatták a kor nagy zenekarai és lemezstúdiói, mert a pénzt leírhatták az adójukból. Az alacsony költségvetés ellenére a Gyalog galopp nagyszerűen megidézte az emberek fejében élő középkort, és a költségkímélés miatt kitalált „ló nélküli lovaglás” a film egyik meghatározó motívuma lett. A lovagok végig így közlekednek a filmben, erre utal a magyar cím is.

A társulat minden tagja több karaktert személyesített meg a filmben. Michael Palin játszotta a legtöbbet, 12-t, a legkevesebbet, négyet pedig Graham Chapman. A statiszták egyetemisták, illetve a forgatási helyszíneken feltűnő turisták voltak.

A történet alapja Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak legendás vándorútja, amelynek célja, hogy megtalálják a Szent Grált. A Gyalog galoppban a felhőkből kitekintő Úr ad utasítást Artúrnak és lovagjainak a kehely felkutatására. A Gyalog galopp abszurd, vicces jelenetekben mutatja be Artúr és lovagjainak hányattatását. A vizuális és szöveges poénok gyakran a teljesen különböző, össze nem illő dolgok ütköztetésére épülnek, mint például a középkorban elképzelhetetlen vitákra az osztályharcról vagy a különböző hőmérsékleti zónákról.

„A poénokat az a komolyság teszi viccesebbé, amellyel a szereplők a karaktereket alakítják, például ahogy megjátsszák a lovaglást, miközben segédeik kókuszhéjakat zörgetnek... Úgy tűnik, a füstös tájakkal, a sáros helyszínekkel és a természetes megvilágítással pontosan ragadták meg a középkort. A jelmezek és sminkek is azt a koncepciót támasztották alá, hogy a karakterek egy durva világban próbálják létezésüket kiteljesíteni” – írta David Morgan a Gyalog galoppról.

A film két idősíkja a középkor és a jelen. A két sík – a Szent Grál keresése, illetve nyomozás egy történész gyilkosa után – az utolsó jelenetben ér össze. A filmben Terry Gilliamre jellemző egyedi, a Monty Python más munkáiból ismert animációs jelenetek is szerepelnek. Darl Larsen a Monty Python, Shakespeare and English Renaissance Drama (A Monty Python, Shakespeare és az angol reneszánsz dráma) című könyvben arról ír, hogy az idősíkok, az élő szereplős és animációs részek keverése, a „kibeszélés” a filmből, a sorozatos önreflexivitás folyamatosan emlékezteti a nézőt arra, hogy nem a valóságot látja, hanem annak egy rendezett formáját, egy bármikor megszakítható valóságot. A film magyar szinkronja és az eredeti angol verzió között számos eltérés van.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A „Gyalog galopp” cikkajánlóját javaslom a 2021. március 18. és március 21. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 16., 22:49 (CET)[válasz]

12. hét

március 22. 0.00 és március 25. 11.59 között: 2020-as Formula–1 világbajnokság

A jelölt cikk: 2020-as Formula–1 világbajnokság (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Lewis Hamilton, aki 2020-ban hétszeres világbajnok lett

A 2020-as Formula–1 világbajnokság sorrendben a 71. Formula–1-es szezon volt. Ebben az évben rekordnak számító 22 futamot rendeztek volna, de később a koronavírus-járvány kitörése következtében több verseny elhalasztásra vagy törlésre került, helyüket egyes esetekben új vagy a versenynaptárban korábbi években szereplő versenyek vették át, a végleges versenynaptár hossza 17 futam lett. A bajnokság március 15-én Melbourne-ben indult volna, azonban csak július 5-én vehette kezdetét Ausztriában, és december 13-án ért véget Abu-Dzabiban.

Az Isztambul Park, ahol eldőlt a hétszeres világbajnokság sorsa

Az Isztambul Park egy autóversenypálya az isztambuli Kurtköy városrészben, Tuzla körzetben, Törökországban. A pálya 2005 és 2011 között adott otthont a török nagydíjnak. A koronavírusjárvány miatt 2020-ban egy futam erejéig visszatért ide a mezőny. Épp itt és ekkor az egyéni címvédő a hatszoros világbajnok Lewis Hamilton volt, aki három futammal a szezon vége előtt, az isztambuli versenyhétvégén elért győzelmével bebiztosította hetedik világbajnoki címét, amellyel beállította Michael Schumacher vonatkozó rekordját. A konstruktőrök bajnokságában a Mercedes alakulata érkezett címvédőként, és az emilia-romagnai nagydíjon ismét megszerezte a konstruktőri címet, sorozatban hetedik alkalommal, amely új rekord a Formula–1 történelmében.

A Nürburgringen rendezett eifel nagydíjon Kimi Räikkönen 323. nagydíjhétvégéjén vett részt, ezzel pedig a sportág történetének legtapasztaltabb versenyzőjévé vált, megdöntve Rubens Barrichello rekordját. A portimãói portugál nagydíjon Lewis Hamilton pályafutása 92. futamgyőzelmével megdöntötte Michael Schumacher vonatkozó rekordját.

A bahreini nagydíjon Romain Grosjean súlyos balesetet szenvedett, aminek következtében nem tudott rajthoz állni a következő hétvégén esedékes szahír nagydíjon, ahol a Haas tartalékpilótája, Pietro Fittipaldi helyettesítette. Ezzel a Fittipaldi-család lett az első az autósport történetében, amelynek négy tagja is rajthoz állhatott Formula–1-es futamon.

A szahír nagydíjon győztes Sergio Pérez 190. nagydíján szerezte meg első futamgyőzelmét, amivel új rekordot állított fel. Korábban Mark Webbernek kellett a legtovább várnia első győzelmére, ő pályafutása 130. nagydíján ért célba elsőként. Pérez ötven év elteltével lett a sportág első mexikói futamgyőztese, ezt megelőzően Pedro Rodríguez tudott futamot nyerni, az 1970-es belga nagydíjon. 2012 óta először fordult elő, hogy egy idényben két új futamgyőztest is avatott a sportág.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
== A Formula–1 csúcsgyőztesei 1950-től 2020-ig ==
Formula–1 cikkajánlóját jelölöm a Giuseppe Farina és Lewis Hamilton közötti 70 év csúcsteljesítményei összegezésének bemutatására a 2021. március 22. és március 25. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 19., 15:32 (CET)[válasz]

  ellenzem Már háromszor volt a címlapon, ez a negyedik lenne. – Hkoala

  ellenzem Hkoala + 1 – M. V. 2021. február 20., 08:03 (CET)   2021. február 19., 22:02 (CET)[válasz]

Javasolom helyette a 2020-as Formula–1 világbajnokság cikket. Új kiemelés, még nem volt a címlapon. @Gerry89, XXLVenom999: mit szóltok hozzá? – Hkoala   2021. február 20., 08:31 (CET)[válasz]

@Hkoala: Nekem teljesen mindegy, ritkán olvasok kezdőlapot. – XXLVenom999 vita 2021. február 20., 12:40 (CET)[válasz]

@Hkoala: és M. V. Wikitársak! Időnk fogyására és vitánk helyzetére tekintettel a Formula–1 cikkajánlóját későbbre teszem át, és itt a 2020-as Formula–1 világbajnokság kiemelt cikkajánlóját javaslom-jelölöm a 2021. március 22. és március 25. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 21., 16:55 (CET)

Appendix: Vissza az indulásig, és előre a csúcsig a Formula–1 cikkben
[válasz]

A Vita:Formula–1, jelen lap utolsó vitaszakasza Pagony szerkesztő 2020. szeptember 10-én kelt írása. Éppen az ezt követő szakaszban történtek itt is megérleltek egy döntő fordulatot. 2021. február 1. napjától március 8-ig karbantartó verseny folyik. Február 20-án, ma februári online wikitalálkozó lesz. Benne a program kiemelkedő eseménye Xia szerkesztőtárstól a Wikidata-bemutató. Azok közé tartozom, aki azt várja Xia bemutatójától, hogy az a Wikidata történetében is jelessé teszi a mai napot. – *feridiák vita 2021. február 20., 01:16 (CET)
Folyt. köv.[válasz]

@*feridiák: Kérlek, ne pingelgess ilyen magánjellegű eszmefuttatásokkal, mert ezek engem egyáltalán nem érdekelnek. Pagony foxhole 2021. február 21., 17:22 (CET)[válasz]
A Formula–1 negyedszeri címlapra kerülését később is ellenezni fogom. Hkoala   2021. február 21., 17:24 (CET)[válasz]
és egyáltalán miért kell ezeket a sablon vitalapjára írni???? Miért vannak sablonok beágyazva egy sablonvitalapon? Mi a bánat értelme van az egésznek? Xia Üzenő 2021. február 21., 19:12 (CET)[válasz]

március 25. 12.00 és március 28. 23.59 között: Pápaság a középkorban

A jelölt cikk: Pápaság a középkorban (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

VIII. Benedek pápa császárrá koronázza
II. Henrik német-római királyt

A keresztény középkort a 2. troulloszi zsinattól (692) a reformáció kezdetéig (1517) számítják. Benne a pápaság a középkorban az egyházi Róma azon történetével foglalkozik, amely során megerősödött és kiemelkedett a többi patriarchátus közül.

A 6–7. században még öt fő patriarchátus létezett: Róma, Alexandria, Jeruzsálem, Antiókhia és Konstantinápoly. A 7. század elejére a római pápaság figyelemre méltó tekintélyre tett szert, bár még mindig beárnyékolta Konstantinápoly ragyogása. A 8. századi pápák többsége Kelet felé húzott, ugyanakkor nem mondtak le a Szentszék primátusának hangsúlyozásáról, és megpróbáltak függetlenedni a bizánci császár ellenőrzéstől.

Az állandó északi longobárd támadások arra kényszerítették a pápákat, hogy Nyugatról kérjenek segítséget. A frank állammal kötött szövetség következtében ezentúl a pápa államterületként birtokolta Itália középső részeit, eltűnt a longobárd állam, Bizáncnak pedig csak Itália déli részén maradtak még egy ideig birtokai. A pápaság a spirituális irányítás mellett fokozatosan megszerezte a világi hatalom státusát is.

A pápai állam soha nem volt nagy kiterjedésű, de a középkorban a kereszténnyé vált európai népek előtt a Szentszéknek olyan óriási tekintélye volt, hogy a pápaság nagyhatalmi szerepet játszhatott. A pápa az akkori feudális társadalmi és állami berendezkedés szellemében az európai országok uralkodóit hűbéreseinek tekintette és megpróbálta engedelmességre kényszeríteni őket. Ez egy időre sikerült is, így 1200 körül a pápaság, mint Európa irányító hatalmassága a fénykorát élte.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A 2020-as Formula–1 világbajnokság kiemelt cikkajánlóját javaslom-jelölöm a 2021. március 22. és március 25. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. február 21., 18:13 (CET)[válasz]

Most akkor hol legyen, a 12. hét első vagy második felében? Mert jelenleg mind a két helyen szerepel. Hkoala   2021. február 21., 18:40 (CET)[válasz]

13. hét

március 29. 0.00 és április 1. 11.59 között: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története

A jelölt cikk: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

A 10. századi szabolcsi földvár madártávlatból
A nyíregyházi megyeháza

Szabolcs‑Szatmár‑Bereg megye története a nevében említett három régi vármegye által képviselt magyarországi régió történetét foglalja magába, beleértve a történelmi Ung és Ugocsa vármegye históriáját is. Földrajzilag a terület a Nagyalföld északkeleti részén a mai Kárpátaljához csatlakozik.

Már az újkőkor embere birtokba vette a terület gazdag természeti erőforrásait. A honfoglalás ezen a tájon kezdődött, a kor leleteinek nagy része innen került elő. Az államalapítás után I. István három királyi vármegyét hozott létre ebben a régióban Szabolcs, Borsova és Szatmár néven. A török nem hódoltatta meg a területet, de gyakori rablótámadásaival szétzilálta gazdasági életét. Hasonló hatása volt annak, hogy a vidék a Habsburgok uralta királyi Magyarország és Erdély ütköző zónájában feküdt, így rendszeresen sarcolták az átvonuló hadak.

A 16. században az itteni megyékben volt a magyarországi reformáció egyik központja, majd ettől nem függetlenül a Habsburg-ellenes függetlenségi harcok egyik bázisa. A függetlenségi küzdelmek bukása utáni béke idején, a 18. században gazdasága szerény fejlődésnek indult.

A 19. század derekán a jobbágyfelszabadítás és a Tisza szabályozásával járó természetátalakító munkák alapvetően megváltoztatták a térség társadalmát is. A birtokszerkezet átalakult, a külterjesen gazdálkodó új nagybirtokok fölössé tették a munkaerő egy részét. Az elégedetlenség gyakran öltött erőszakos formákat.

A két világháború között sem sikerült javítani az életkörülményeken. Az új háború előtt és annak első szakaszában a bécsi döntésekkel jelentősen változott az ország és ezzel a megye területe is, de ez nem volt tartós.

A második világháború után a kommunista hatalométellel itt is áterőltették a mezőgazdaság szövetkezetesítését. Az ipar csak az 1960-as években kezdett fejlődni, addig a megye munkaerő-feleslege elvándorolt vagy ingázva vett részt a nagy ipari építkezéseken. A nyolcvanas évek elejére a megyében jelentős munkásság és első generációs értelmiség alakult ki.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története cikkajánlóját jelölöm a 2021. március 29. és április 1. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 11:37 (CET)[válasz]

április 1. 12.00 és április 4. 23.59 között: Buddhizmus

A jelölt cikk: Buddhizmus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Buddha a négy nemes
igazságot tanítja

A buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén a történelmi Buddha („a megvilágosodott”) tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított.

Buddha valamikor az i. e. 6. és 4. század között élt. Mostanáig nem volt régészeti bizonyíték az i. e. 3. századnál régebbről a buddhizmus meghatározó alakjának életéről. Kutatók a Világörökség részét képező nepáli Májá déví templománál egy i. e. 6. századból származó gerendát találtak. A megmunkált fa az épület belsejében állhatott, amelyet - sok egyéb szentély mellett - Gautama Sziddhártha, vagyis a Buddha születési helyeként tisztelnek.

Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát, és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.

A buddhizmus három fő ága a hínajána („kis út”), a mahájána („nagy út”) és a vadzsrajána („gyémánt út”). A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a théraváda buddhizmus, amelyet sokan követnek Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában. A mahájána ág Kelet-Ázsia-szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren-buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus és a tendai buddhizmus hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van. Magyarországon a gyakorló buddhisták és a valláshoz szorosabban kötődők száma legalább 10 ezer fő körül van.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A pápaság története cikkajánlóját jelölöm a 2021. április 1. és április 4. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 11:42 (CET)
Módosítás:
Pápaság a középkorban cikkajánlóját jelölöm a 2021. április 1. és április 4. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 22:13 (CET)[válasz]

  ellenzem. Már volt egyszer 2018-ban. – VargaA vita 2021. január 23., 11:19 (CET)[válasz]

@VargaA: Alig maradt már olyan cikk, ami egyszer sem volt jelölve, és ezek elég régiek, ennek megfelelően a minőségük sem olyan, mint a mostani kiemelt cikkeké (jellemzően a forrásolással van baj, illetve Gerry89 szerint a focis cikkek nincsenek frissítve). Ezért én csak az olyan cikket szoktam ellenezni, ami már kétszer volt a kezdőlapon. Ha ragaszkodsz hozzá, hogy olyan szerepeljen, ami még egyszer sem került sorra, akkor az alábbiakból kellene választani:
Most néztem meg a többi, nem sportos szócikket. Amondó vagyok, inkább ezek ne kerüljenek a kezdőlapra, ezek ma a jó szócikk plecsnit sem kapnák meg. Lehetséges, hogy inkább felülvizsgálatra kellene őket feltenni. Egysoros bevezető, 15-17 ezer bájtos tartalom. Elég csenevésznek tűnnek. Gerry89 vita 2021. január 24., 07:44 (CET)[válasz]

@Hkoala, VargaA: Sziasztok! A sportos témájú szócikkeket elnézve az Ipswich Town szócikkében 10 éves elmaradásvan, ami az aktualitásokat illeti, ezt már korábban jelezni akartam a kiemelt státusz megvonására kiírt javaslaton, de most mindjárt meg is teszem. Signori és Fowler szócikkét átnéztem, az ő pályafutásuk korrektül részletezve van, utóbbiéban pár dolgot javítgattam, ha gondoljátok ők mehetnek a kezdőlapra. Azt továbbra is tartom, hogy manapság ezek kb jócikk színvonalnak felelnek meg, de átolvasva, nincs miért levetetni a csillagot. tegyetek belátásotok szerint. Én tánogatom, hogy először a kezdőlapon még nem szereplő szócikkek kapjanak lehetőséget. Ricardo Carvalho szócikke volt még problémás, de azóta már elvesztette a csillagot. – Gerry89 vita 2021. január 23., 15:23 (CET)[válasz]

  megjegyzés Javaslom ide a buddhizmus cikket. 2015-ben volt csak a kezdőlapon. Ha senkinek nincs ellenvetése, akkor megkérném *feridiákot, hogy készítse el a cikkajánlót. – M. V. 2021. február 21., 11:26 (CET)[válasz]

M. V. kitűnő javaslatát köszönöm, amelyet tisztelettel elfogadok, és a cikkajánló elkészítését vállalom. – *feridiák vita 2021. február 21., 14:08 (CET)[válasz]

14. hét

április 5. 0.00 és április 8. 11.59 között: Felhatalmazási törvény (Németország, 1933)

A jelölt cikk: Felhatalmazási törvény (Németország, 1933) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Hitler beszédet mond a felhatalmazási törvény parlamenti vitájában

Az 1933-as németországi felhatalmazási törvény (németül Ermächtigungsgesetz; teljes nevén Törvény a nép és a birodalom ínségének megszüntetésére, Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich) a német birodalmi alkotmányt módosító jogszabály. A törvény felhatalmazta Adolf Hitler birodalmi kormányát arra, hogy törvényeket alkosson, ideértve a költségvetés elfogadásáról és az államháztartási hitelek felvételéről szóló rendelkezéseket is, továbbá lehetővé tette, hogy a birodalmi kormány nemzetközi szerződéseket kössön anélkül, hogy a parlament jóváhagyását kikérné.

Az eredeti törvényszöveg Hindenburg, Hitler, Frick, Neurath és Krosigk aláírásával

Az 1933. március 24-én életbe lépett törvény eredetileg csak négy évig volt hatályos, de később a Reichstag a törvény hatályát még két ízben meghosszabbította, majd 1943-ban Hitler rendeletben határozatlan idejűre változtatta, így az a nemzetiszocialista rendszer bukásáig hatályban maradt. A felhatalmazási törvény elfogadása utáni tizenkét évben a Reichstag mindössze hét törvényt alkotott, melyek közül kettő éppen a felhatalmazási törvény hatályának meghosszabbítására vonatkozott.

A második világháború végén megszállt Németországot igazgató Szövetséges Ellenőrző Tanács 1945. szeptember 20-án explicite hatályon kívül helyezte a felhatalmazási törvényt. A modern Németország alaptörvénye kimondja, hogy törvényeket csak az alkotmányban törvényalkotói joggal felruházott testületek alkothatnak, így a hatályos alkotmány nem ad módot az 1933-ashoz hasonló felhatalmazási törvény elfogadására.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Fő tér (Kolozsvár) cikkajánlóját jelölöm a 2021. április 5. és április 8. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 11:47 (CET)[válasz]

  ellenzem Amíg van olyan kiemelt cikk, ami egyszer sem szerepelt a címlapon, addig ellenzem a harmadszori jelölést. (Amúgy Bolyai János szülőháza nem a Fő téren van.) Hkoala   2021. január 21., 18:21 (CET)[válasz]

Mit szólnátok, ha a frissen kiemelt Felhatalmazási törvény (Németország, 1933) cikket tennénk erre a helyre? Ha valamiért ez a félhét nem alkalmas, tegyétek át nyugodtan későbbre, de azt szeretném, ha csak húsvét után jelenne meg a cikk a kezdőlapon, hogy én is láthassam ott. --Malatinszky vita 2021. február 11., 19:18 (CET)[válasz]

április 8. 12.00 és április 11. 23.59 között: Giuseppe Verdi

A jelölt cikk: Giuseppe Verdi (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Verdi vezényli az Aida párizsi operabemutatóját
A Piazza Verdi, Busseto főtere, a komponista szobrával

Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (1813. október 10.1901. január 27.) a 19. század legnépszerűbb olasz zeneszerzője volt, az opera műfajának kimagasló egyénisége.

Szülei kocsmárosok voltak a Parmához közeli Busseto melletti Le Roncole falucskában. Bár a család szegény volt, támogatásukkal a fiú zenei tehetsége hamar kibontakozott: tizenkét éves korára kinevezték a helyi templom orgonistájának, és hamarosan Bussetóba költözhetett, hogy megkezdje rendszeres zenei tanulmányait. Ezután Antonio Barezzi zenerajongó kereskedő vette pártfogásába, és több zeneművet rendelt tőle a helyi Filharmóniai Társaság számára. Biztatására 1832 májusában Verdi Milánóba utazott, hogy felvételizzen a konzervatóriumba, de mindenki nagy meglepetésére megbukott. Mindazonáltal a nagyvárosban maradt, és magánúton tanult tovább.

Idővel karmesteri munkákat is vállalt, és ennek köszönhetően megismerték. 1835-ben visszatért Bussetóba, ahol megpályázta a Filharmóniai Társaság igazgatói posztját. 1836 márciusában megkapta hivatalos kinevezését, két hónap múlva pedig feleségül vette Barezzi leányát, Margheritát. 1838-ban lemondott posztjáról, és visszaköltözött Milánóba, ahol benyújtotta a Scalának első operáját, az Obertót, amit csak az ifjú szoprán, Giuseppina Strepponi közbenjárásának köszönhetően mutattak be. A sikeres bemutató után az operaház még három opera komponálására szerződtette az akkor még ismeretlen zeneszerzőt. 1838-ban azonban meghalt a lánya, 1839-ben a fia, aztán 1840-ben a felesége — Verdi lelkileg összeomlott, és megpróbált kihátrálni a Scalával kötött szerződésből, de sikertelenül. A pünkösdi királyság csúfos bukása után felhagyott a vígoperák írásának gondolatával. 1842-ben megírta a Nabuccót, amelynek politikai felhangjait a szabadságra vágyó olasz nép azonnal felismerte, így Verdi híressé, a risorgimento ikonikus alakjává vált vált szerte Itáliában. A következő nyolc évben tizenhárom operát komponált, köztük a Traviatát, Az álarcosbált és A trubadúrt. Kapcsolata Strepponival egyre szorosabbá vált, de házasságot csak 1859-ben kötöttek. 1851-ben megírta a Rigolettót, amivel megalapozta világhírét. Az Aida (1871) után tizenöt évig nem írt újabb operát. Eközben beválasztották az olasz szenátusba, ahol öt évig tevékenykedett, átdolgozta több korábbi operáját, és megírta a Requiemet (1874). A Simon Boccanegra átdolgozása közben ismerkedett meg Arrigo Boito költő-zeneszerzővel, akinek szövegkönyveiből született meg a Verdi életművét megkoronázó két utolsó operája, az Otello (1887) és a Falstaff (1893). Élete végén egyházi műveket írt. A műveiből származó jogdíjak javát a Casa di Riposo per Musicisti, a milánói muzsikusotthon létrehozásának szentelte. 1901-ben szélütésben hunyt el Milánóban.

Verdi a 19. századi opera Wagnerrel egyenértékű vezéralakja; az olasz zene világviszonylatban egyik leghíresebb képviselője. Művészetének fejlődése a korai 19. század jelentős olasz mestereinek — Rossini, Bellini, Donizetti — művészetéből ágazott ki, áttörte korának bel canto kliséit, és a zenedráma szolgálatába állította az éneket — korabeli kritikusai éppen emiatt zenéjét gyakran nyersnek, csiszolatlannak minősítették. Hatása óriási: a századforduló olasz operaszerző nemzedékére (Puccinire és kortársaira) gyakorolt közvetlen hatásán túl közvetve (Wagnerhez hasonlóan) erősen hatott az opera 20. századi fejlődésére is. Műveit ma is nagy sikerrel játsszák világszerte, és néhány részletük igazi slágerré vált, mint például a La donna è mobile (Az asszony ingatag) a Rigolettóból vagy a Brindisi a Traviatából.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Giuseppe Verdi cikkajánlóját jelölöm az 14. hét vége (április 8. és április 11. közötti) helyre. – *feridiák vita 2021. január 9., 14:34 (CET)[válasz]

15. hét

április 12. 0.00 és április 15. 11.59 között: Jurij Alekszejevics Gagarin

A jelölt cikk: Jurij Alekszejevics Gagarin (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Jurij Gagarin kitüntetéseivel

Jurij Alekszejevics Gagarin (oroszul: Юрий Алексеевич Гагарин; Klusino, 1934. március 9. – Kirzacs, 1968. március 27.) szovjet-orosz űrhajós, az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból Föld körüli egyfordulatos útjára. Ezzel az emberes űrrepülések terén is megelőzték a szovjetek az amerikaiakat. 1954-ben]]

A világ első űrhajósa a Szovjetunióban, Klusinóban született egy parasztcsalád négy gyermeke közül harmadikként. Gyermekként megszenvedte a második világháború német megszállását; két testvérét is elhurcolták a betörő náci csapatok. Később, a középiskolában öntödei munkásnak tanult, előbb a közeli Gzsatszk városában, később Moszkvában. Iskolai tanulmányai során lépett be az akkori kommunista ifjúsági szervezetbe, a Komszomolba, majd ezt követően egy szaratovi repülőklubba, ahol Jak–18-ason tanult először repülni. Repülőtanulmányai miatt, amikor sorkatonai szolgálata megkezdődött, Cskalov városba, repülőkiképzésre vezényelték. 1957-ben pilótavizsgát tett MiG–15 repülőgépen és hadnagyi rendfokozattal tényleges szolgálatra vezényelték a luosztari katonai bázisra a Murmanszki területre.

1959 nyarán a Szergej Koroljov által összeállított követelményrendszer alapján a pilóták között a hadsereg (a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának utasítására) elindított egy szelekciós folyamatot leendő űrhajósjelöltek kiválasztására. A végső cél hat jelölt kiválasztása volt, akik majd a Szovjetunió leendő Vosztok-programjában űrrepülést végezhetnek. A válogatást a Központi Katonai Repüléskutató Kórházban végezték, amelynek során előbb 154 főre, majd 20 főre csökkent a kiválasztottak köre. Ez a csoport később a hodinkai bázisra költözött, és ott fizikai gyakorlatokkal rostálták tovább a jelöltek körét, amely végül 6 főre csökkent. Ők lettek a Szovjetunió első űrhajós-jelöltjei, köztük Jurij Gagarinnal. A hat űrhajós kiképzése haladt tovább, miközben Koroljov, illetve a programot irányító és a csoportot átvevő Kamanyin altábornagy folyamatosan figyelte a jelöltek teljesítményét. Különböző tesztek elvégzése után és különböző szempontok szerint értékelve 1961. április 3-án, kilenc nappal a tervezett első Vosztok repülés előtt Kamanyin javaslatára Jurij Gagarint választották ki – German Tyitov tartalék jelölése mellett – az első repülésre.

1961. április 12-én, helyi idő szerint reggel 9:07-kor a Vosztok–1 űrhajó a katonai R–7 „Szemjorka” interkontinentális ballisztikus rakétából átalakított Vosztok–K rakétával elstartolt a tyuratami Bajkonur Űrközpontból, majd röviddel később Föld körüli pályára állt utasával, Jurij Gagarinnal. Az űrhajósnak csak annyi teendője volt, hogy rádión végig jelentette a saját állapotát, valamint az űrhajója működésének paramétereit, amelyek rendben voltak a negatív várakozások ellenére. Az űrhajó irányítása automatikusan zajlott, emberi beavatkozásra nem volt szükség. A szovjet tudósok nem tudhatták előre, mi fog történni az űrhajóssal, így azzal számoltak, hogy képtelen lesz bármilyen művelet elvégzésére. Ezért az űrhajónak automatikusan kellett működnie és végrehajtania a küldetést.

A TASZSZ szovjet hírügynökség csak a sikeres startot követően hozta nyilvánosságra a világ előtt a sikeres start tényét és jelentette be, hogy a világ első embert szállító űrhajója, Jurij Gagarinnal a fedélzetén Föld körüli pályára állt a világűrben. Jurij Gagarin a Kedr (Cédrus) rádió hívójelet használta a repülése alatt. Az űrhajó 108 perces keringése során 1 Föld körüli fordulatot tett, és a szovjetunióbeli Szaratov közelében szállt le. A szovjet titkolózás miatt csak sokára derült fény rá, hogy ezzel 400 km híján nem volt meg a teljes fordulat, és az űrhajós sem a FAI nemzetközi repülési rekordokat nyilvántartó szervezet szabályai szerint teljesítette a repülést.

NASA emléklap Jurij Gagarin űrrepülésének 10. évfordulójára

A repülést követően Gagarin hazai és nemzetközi diadalútra indult. A világ 30 országát látogatta meg, köztük hazánkat is, népszerűsítve az űrrepülés ügyét és hazáját, a Szovjetuniót. Kitüntetések sokaságával tisztelték meg. Ezek között is kiemelkedő a NASA emléklap Gagarin űrrepülésének 10. évfordulójára az Apollo–11 személyzete: John Glenn, James McDivitt és Neil Armstrong űrhajósok aláírásával.

Később már nem hajtott végre több űrrepülést, bár néhány évvel az első repülését követően ismét űrhajós kiképzésben részesítették, az új, Szojuz űrhajó közelgő repüléseire, illetve a szovjet holdprogram feladatainak teljesítéséhez. A kiképzés közben, egy MiG–15 UTI repülőgépen felszállva, 1968. március 27-én repülőbalesetet szenvedett, melynek során gépparancsnokával együtt lezuhant és meghalt.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Héraklész cikkajánlóját jelölöm a 2021. január 18. és január 21. közötti helyre. – *feridiák vita 2020. december 19., 12:32 (CET)[válasz]

NB! A Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-3-1 helyről áthozva ide, hogy ott a III. Thotmesz cikkajánlójának helye legyen. – *feridiák vita 2020. december 26., 21:15 (CET)[válasz]

*feridiák, nem tudom, feltűnt-e, de a III. Thotmesz most van a kezdőlapon. Itt többször is meg lettél szólítva, de semmire sem reagáltál. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2020. december 26., 21:31 (CET)[válasz]
Tisztelt @Hkoala: és @Hungarikusz Firkász:! Köszönöm értékes gondolataiatokat. Szerintem pontatlan az az állítás, hogy semmire sem reagálok. Véleményem szerint december 14-ig tévutakon jártunk. December 15-én @Alensha: kezdeményezése döntő fordulatot hozott. Figyelmetekbe ajánlom ezt a szakaszt: Kiemelt cikk az év végén” – de még évzárás előtt.

Még kis további türelmeteket kéri: *feridiák vita 2020. december 26., 23:57 (CET)[válasz]

*feridiák: szerintem meg nem tudsz szöveget értelmezni. Nem azt írtam, hogy semmire sem reagálsz, hanem azt írtam, hogy a "Itt többször is meg lettél szólítva, de semmire sem reagáltál.", ami azt jelenti, hogy a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-52-2 lapon írtakra semmit sem reagáltál. Ez egyáltalán nem pontatlan állítás, mert a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-52-2 lapon írtakra semmit sem reagáltál. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2020. december 27., 15:52 (CET)[válasz]
@Hungarikusz Firkász: Nézz rá légy szíves az aláírásodra, valamit elállítottál benne. Hkoala   2020. december 27., 19:44 (CET)[válasz]
Köszi, hogy szóltál! Nem én állítottam el benne valamit, hanem *feridiák írt bele valamiért egy l betűt az User után. Javítottam. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2020. december 27., 19:47 (CET)[válasz]
Tisztelt @Hungarikusz Firkász:! Köszönöm a tanulságos kioktatást. De hátha nem az baj, hogy nem tudok szöveget értelmezni, hanem a premisszáink térnek el lényegesen. Már öt napunk sincs hátra az évből, de igyekszem, hogy még idén kiderüljön, mi az igazság. Ehhez a Kezdőlap vitalapján az első szakaszban olvasható „Harmadszor is címlapon” szöveget idézem segítségül.

Ebben a december 24-én kelt szövegben ezt (is) írja @Hkoala:: „Ha valakinek van kedve, keressen III. Thotmesznek új helyet, engem elkedvetlenített ez az eljárás.” Nekem van kedvem, és Héraklész cikkajánlóját a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-3-1 helyről azért hoztam ide, hogy ott III. Thotmesz cikkajánlójának legyen helye. Ha igényelte volna, az átmozgatást is készséggel elvégezem. De köszönöm a Te mai tájékoztatásod, és elvégzem az ebből következő teendőket. – *feridiák vita 2020. december 27., 17:49 (CET)[válasz]

Már nem kell neki új helyet keresni, Hungarikusz Firkász megtette: éppen most van kint a kezdőlapon. Hkoala   2020. december 27., 19:43 (CET)[válasz]


Módosítás: A Jurij Alekszejevics Gagarin cikkajánlóját jelölöm a 2021. április 12. és április 15. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-15-1 helyre. – *feridiák vita 2020. december 31., 09:49 (CET)[válasz]

A repülést követően Gagarin hazai és nemzetközi diadalútra indult. és számos kitüntetéssel halmozták el. A világ 30 országát látogatta meg, köztük hazánkat is, népszerűsítve az űrrepülés ügyét és hazáját, a Szovjetuniót. Kitüntetések sokaságával tisztelték meg. Ezek között is kiemelkedő a NASA emléklap Gagarin űrrepülésének 10. évfordulójára az Apollo-11 személyzte: John Glenn, James McDivitt és Neil Armstrong űrhajósok aláírásával.

NASA emléklap Jurij Gagarin űrrepülésének 10. évfordulójára

Indoklás: Tegnap Jurij Alekszejevics Gagarin megkapta a kiemelt státuszt. Így 2021-ben kétszer szerepel. Először a Vosztok–1 kiemelt cikkeként január 25. és Január 28. között. Itt Gagarin az eszközhöz, és ezzel az amerikai-szovjet űrversenyhez kötött. Utána Gagarin teljes életrajzi szócikkében, mint első Ember, akinek 1961-es útja április 12. napját az űrhajózás világnapjává tette. – *feridiák vita 2020. december 31., 09:49 (CET)[válasz]

Hát talán még a világnapnál is fontosabb, hogy az első űrrepülés 60. évfordulója lesz éppen április 12-én.Moonwalkr vita 2020. december 31., 11:15 (CET)[válasz]

április 15. 12.00 és április 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

16. hét

április 19. 0.00 és április 22. 11.59 között: Héraklész

A jelölt cikk: Héraklész (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Héraklész legyőzi a lernéi Hüdrát (Antonio Pollaiuolo festményén)
Héraklész és a sztümphaloszi madarak Albrecht Dürer képén

Héraklész (görög betűkkel: Ἡρακλῆς; újgörögösen: Iraklísz; latinosan Hercules; magyarosan: Herkules), születési nevén Alkaiosz görög mitológiai hős, Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke. Kaiszareiai Euszebiosz számításai szerint i. e. 1264-ben született, és i. e. 1226-ban halt meg. Ez a számítás sokáig nagyon korai időpontnak tűnt, de a trójai háborúra vonatkozó mai ismereteink szerint inkább meglepően pontos.

A görög mondavilág egyik legismertebb alakja ma is. Ellentmondásos figurája a mitológiának, személyisége és legendáriuma összetett: szinte minden mondakörben megjelenik, és mintegy összefogja, összeköti a bronzkori görögföld meséit. Ezek közt van a thébai mondakör, a kalüdóni regék, Mükéné, Argosz, Trója és Pülosz is. Ezek a kapcsolatok kiválóan elhelyezik Héraklészt a bronzkori görög regék időrendjében: Thébaiban akkor nősült, amikor a Hetek hadjárata után Kreón lett a király, de még az előtt, hogy az epigonok háborújában végül elfoglalták volna. Egyidős Tüdeusszal és Thészeusszal, kissé idősebb a következő generáció trójai hőseinél. Zeusz kedvelt fiaként végül elnyerte a halhatatlanságot és az olümposzi istenek kapusa lett.

Talán kevésbé ismert, hogy magyar vonatkozása is van Héraklésznak, hiszen már görög források szerint is a szkíták ősapja, Szkítia első benépesítője az Ekhidnával nemzett Szküthész révén. A magyar hagyomány a magyarságot a szkíták és a hunok leszármazottjának tekinti. A történeti források megemlékeznek a honfoglaló magyarok Héraklész-tiszteletéről.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Héraklész cikkajánlóját jelölöm a 2021. január 18. és január 21. közötti helyre. – *feridiák vita 2020. december 19., 12:32 (CET)[válasz]

Módosítás: Héraklész cikkajánlóját jelölöm a 2021. április 19. és április 22. közötti helyre. – *feridiák vita 2020. december 31., 10:03 (CET)[válasz]

április 22. 12.00 és április 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Károlyi-kert cikkajánlóját jelölöm a 2021. április 22. és április 25. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 12:46 (CET)[válasz]

  ellenzem Amíg van olyan kiemelt cikk, ami egyszer sem szerepelt a címlapon, ellenzem a harmadszori jelölést. Hkoala   2021. január 21., 18:23 (CET)[válasz]

  megjegyzés Ami kiemelt, de még nem volt a kezdőlapon, azok nagy része már nem megfelelő minőségű (elavult, nincs elég forrás stb.). Javaslom erre a félhétre a Puglia lapot. – M. V. 2021. február 21., 11:18 (CET)[válasz]

17. hét

április 26. 0.00 és április 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a április 26. és április 29. közötti időre a Iulianus római császár lapot. – M. V. 2021. február 21., 12:07 (CET)[válasz]

április 29. 12.00 és május 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

18. hét

május 3. 0.00 és május 6. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 6. 12.00 és május 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

19. hét

május 10. 0.00 és május 13. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 13. 12.00 és május 16. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

20. hét

május 17. 0.00 és május 20. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 20. 12.00 és május 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

21. hét

május 24. 0.00 és május 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

május 27. 12.00 és május 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

22. hét

május 31. 0.00 és június 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 3. 12.00 és június 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

23. hét

június 7. 0.00 és június 10. 11.59 között: Bonnie Tyler

A jelölt cikk: Bonnie Tyler (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Bonnie Tyler, eredeti nevén Gaynor Hopkins (Skewen, Wales, 1951. június 8. –) walesi rockénekesnő, szövegíró, üzletasszony.

Bonnie Tyler

Az 1970-es évek közepén indult szólókarrierje a Lost in France és az It’s a Heartache című listavezető dalaival, de fénykorát az 1980-as években élte, amikor a világ minden táján a toplisták első helyét szerezte meg a Total Eclipse of the Heart című dalával, majd sorra következtek a listavezető slágerek, többek között a Holding Out for a Hero és az If You Were a Woman (And I Was a Man). Bonnie Tyler volt az első női előadóművész, aki Faster than the Speed of Night című albumával rögtön az első helyen lépett be a brit toplistára és ezzel együtt a Guinness Rekordok Könyvébe is. Továbbá egyike volt az első nyugati énekeseknek, akik először turnéztak a Szovjetunióban, és ő volt az első walesi énekesnő, aki az amerikai toplista első helyére került. Rekedtes hangját egy hangszálműtétnek köszönheti, ami után az orvos hetekre eltiltotta az énekléstől és a beszédtől, de Bonnie türelmetlen volt és nem tartotta be az orvos előírását. Ez a hang tette őt világszerte ismertté és sikeressé. 1979-ben Tokióban megnyerte a Yamaha Dalfesztivált, 2013-ban pedig az Eurovíziós Dalfesztivál két rádiós közönségdíját.

Számtalan zenei és életmű díjjal büszkélkedhet, többek között Bravo OTTO díjakkal, German ECHO Awards díjjal, illetve háromszor is átvehette a Goldene Europa díjat. Háromszor jelölték Grammy díjra illetve Brit Awards, American Music Awards és Billboard Video Music Awards díjakra is. Ő Nagy-Britannia egyik legsikeresebb és legismertebb énekesnője. A Sony Music szerint albumaiból és dalaiból eddig 100 millió példányt adtak el. Karrierje során olyan neves előadókkal énekelt duettet, mint Rod Stewart, Cliff Richard, Cher, Vince Gill, Mike Oldfield, Giorgio Moroder, Meat Loaf vagy Andrea Bocelli. Pályafutása ötven éve alatt 18 stúdióalbumot készített. legutóbbi albuma The Best Is Yet To Come címmel 2021. február 26-án jelenik meg.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 10. 12.00 és június 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

24. hét

június 14. 0.00 és június 17. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A június 14. június 17. közötti időre javaslom Nápoly cikkét. – M. V. 2021. február 25., 05:08 (CET)[válasz]

június 17. 12.00 és június 20. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

25. hét

június 21. 0.00 és június 24. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

június 24. 12.00 és június 27. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

26. hét

június 28. 0.00 és július 1. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 1. 12.00 és július 4. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

27. hét

július 5. 0.00 és július 8. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 8. 12.00 és július 11. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

28. hét

július 12. 0.00 és július 15. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 15. 12.00 és július 18. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

29. hét

július 19. 0.00 és július 22. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 22. 12.00 és július 25. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

30. hét

július 26. 0.00 és július 29. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

július 29. 12.00 és augusztus 1. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

31. hét

augusztus 2. 0.00 és augusztus 5. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 5. 12.00 és augusztus 8. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

32. hét

augusztus 9. 0.00 és augusztus 12. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 12. 12.00 és augusztus 15. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

33. hét

augusztus 16. 0.00 és augusztus 19. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 19. 12.00 és augusztus 22. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

34. hét

augusztus 23. 0.00 és augusztus 26. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

augusztus 26. 12.00 és augusztus 29. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

35. hét

augusztus 30. 0.00 és szeptember 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 2. 12.00 és szeptember 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

36. hét

szeptember 6. 0.00 és szeptember 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 9. 12.00 és szeptember 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

37. hét

szeptember 13. 0.00 és szeptember 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 16. 12.00 és szeptember 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

38. hét

szeptember 20. 0.00 és szeptember 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 23. 12.00 és szeptember 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

39. hét

szeptember 27. 0.00 és szeptember 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

szeptember 30. 12.00 és október 3. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

40. hét

október 4. 0.00 és október 7. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 7. 12.00 és október 10. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

41. hét

október 11. 0.00 és október 14. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 14. 12.00 és október 17. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

42. hét

október 18. 0.00 és október 21. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 21. 12.00 és október 24. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

43. hét

október 25. 0.00 és október 28. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

október 28. 12.00 és október 31. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

44. hét

november 1. 0.00 és november 4. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 4. 12.00 és november 7. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

45. hét

november 8. 0.00 és november 11. 11.59 között: Ankara

A jelölt cikk: Ankara (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Ankara montázs 2020-ban

Ankara (régiesen Angora) 1923 óta Törökország fővárosa, második legnagyobb városa Isztambul után, valamint az ország egyik legnagyobb egyetemi városa. Népessége 4 466 756 fő (2007), tengerszint feletti magassága átlagosan 900 m. A város egyben Ankara tartomány székhelye is. Itt székel a parlament és itt, a város Yenişehir negyedében vannak a fontosabb minisztériumok, nagykövetségek is. Ankarában nyugszik monumentális mauzóleumában, az Anıtkabirban Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója. Ankara egészen a köztársaság alapításáig jelentéktelen kisváros volt, azután kezdett rohamosan fejlődni, hogy Atatürk 1923-ban fővárossá tette, mivel a hegyek közt sokkal jobban védhető helyen fekszik, mint Isztambul. A Közép-anatóliai régió fontos gazdasági és kereskedelmi csomópontja.

A mai Ankara helyén az első olyan települést, melynek nevét is ismerjük, i. e. 1200-ban a hettiták alapították Ankuwash néven. A frígek Ancyrának nevezték, a klasszikus és hellenisztikus korszakokban pedig Ἄγκυρα, Áŋkyra volt a neve. A bizánciak Unguriyének nevezték el, ami az angórakecske tenyésztésének hatására fokozatosan Angorára változott. Az Ankara nevet 1930 óta viseli.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ankara” cikkajánlóját jelölöm a február 15. és február 18. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-7-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 17:02 (CET)

Módosítás:
Ankara” cikkajánlóját jelölöm a 2021. november 8. és november 11. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-45-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 22., 11:14 (CET)[válasz]

november 11. 12.00 és november 14. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

46. hét

november 15. 0.00 és november 18. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 18. 12.00 és november 21. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

47. hét

november 22. 0.00 és november 25. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

november 25. 12.00 és november 28. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

48. hét

november 29. 0.00 és december 2. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 2. 12.00 és december 5. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

49. hét

december 6. 0.00 és december 9. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 9. 12.00 és december 12. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

50. hét

december 13. 0.00 és december 16. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Roald Amundsen hajózott először át az Északnyugati átjárón, és elsőként érte el a Déli-sarkot 1911. december 14-én. Ezért javaslom 2021. 50. eleje (december 13. – december 16.) helyre. A javaslatot azon Seba szerkesztő által vezetett közösség egyik tagjaként teszem, amely Carsten Borchgrevink cikkajánlóját gondozva 2020. november 19. és 2020. november 22. között szerepelt a kezdőlapon, valamint Southern Cross-expedíció cikkét gondozza jelenleg csütörtök közepétől vasárnap végéig a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapon. – *feridiák vita 2021. február 5., 20:21 (CET)[válasz]

@*feridiák: Megtisztelő, hogy én jutottam eszedbe az Amundsen szócikkel kapcsolatban. Sajnos a nevezett cikk egyelőre nem kiemelt, de meglátom, mit tehetek az ügy érdekében. A szép, kerek évfordulóra tekintettel Amundsen feltétlenül megérdemel egy fontosságához méltó cikket. :) = seba = vita 2021. február 7., 16:57 (CET)[válasz]
@Seba: Megtisztelő, hogy én javasolhatom Neked ezt a felemelő feladatot. Továbbá szerintem nem sajnálkoznunk kell, hogy még nem kiemelt, hanem felemelő, hogy nekünk jutott ez a nemes feladat. Amundsen cikke angol nyelven 2001. november 7-én indult, és 2021. február 7-én még nem kiemelt. Tisztelettel kérlek, hogy még ma szíveskedj Roald Amundsen cikke jó szócikk szintre emelését kezdeményezni. Kérem, hogy válaszodat a Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-5-2 helyre szíveskedj küldeni Kösz. Üdv: *feridiák vita 2021. február 7., 19:08 (CET).[válasz]

december 16. 12.00 és december 19. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

51. hét

december 20. 0.00 és december 23. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 23. 12.00 és december 26. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

52. hét

december 27. 0.00 és december 30. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

december 30. 12.00 és január 2. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

1. hét

január 3. 0.00 és január 6. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 6. 12.00 és január 9. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

2. hét

január 10. 0.00 és január 13. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 13. 12.00 és január 16. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

3. hét

január 17. 0.00 és január 20. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 20. 12.00 és január 23. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

4. hét

január 24. 0.00 és január 27. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

január 27. 12.00 és január 30. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

5. hét

január 31. 0.00 és február 3. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 3. 12.00 és február 6. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

6. hét

február 7. 0.00 és február 10. 11.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 10. 12.00 és február 13. 23.59 között

A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [szerkeszt (cím megadása)] [frissítés]

A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [szerkeszt (cikkajánló létrehozása)] [frissítés]

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]