Főmenü megnyitása

A magyarországi kínaiak egyes becslések szerint körülbelül húszezren lehetnek, bár a hivatalos adatok 11-12 ezer főről tudnak.[1][2][3] Budapesten él a térség legnagyobb kínai kolóniája.[4]

Tömeges betelepülésük a rendszerváltás után kezdődött elsősorban üzletnyitás (ruhaüzlet, étterem) és vendégmunka-vállalás céljából. A kínaiak rendszerint le is telepednek az országban, ezért gyermekeiket magyar iskolába járatják. Főként Budapesten, de emellett az ország egész területén élnek.

Tartalomjegyzék

TörténelemSzerkesztés

A Kelet-Közép-Európába irányuló kínai bevándorlás az 1980-as években vette kezdetét, bár kínai kereskedők már a 20. század elején is megfordultak a régióban. Az első néhány ezer kínai munkás azután érkezett a térség szocialista nagyvállalataihoz, hogy a szovjet blokk több évtizedes távolságtartás után újramelegítette kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal.

Az igazi lökést azonban nem a vendégmunka lehetősége, hanem a magyar és a kínai állam között 1988-ban köttetett vízummentességi megállapodás adta a migrációnak. Ennek az egyezménynek köszönhető, hogy Magyarországon jött létre a régió legnagyobb, több tízezer fős kínai közössége, és Budapest a kínai diaszpóra régiós hubja, kereskedelmi központja lett.

A legelső hullámban a kínaiak mintegy negyede Pekingből érkezett, később a legtöbben Fucsienből és Csöcsiangból jöttek, a mai kínai közösség legnagyobb részét e két tartomány szülöttei és leszármazottaik teszik ki.[5]

Statisztikai adatokSzerkesztés

Az 1992-es, kb. 35-40 ezres csúcshoz képest a Magyarországon tartózkodó kínai állampolgárok száma jelentősen visszaesett a következő évtizedben. Sokan hazamentek, illetve nyugat vagy a régió más országai felé hagyták el az országot, a kétezres évekre már csak 10-15 ezren lehettek. A kínai bevándorlásnak a 2010-es évek elején indult letelepedési kötvényprogram adott új lendületet. Becslések szerint ennek hatására újra 20-25 ezer környékére nőhetett a magyarországi kínai közösség létszáma, bár a kötvényesek közül sokan egyáltalán nem vagy csak időszakosan tartózkodnak az országban. [5]

2007-ben hivatalosan 6800 kínai tartózkodott munkavállalóként Magyarországon. A valóság az érintettek szerint is ennek minimum háromszorosa. Közülük eddig kevesebb mint százan kapták meg a magyar állampolgárságot.[6]

2013-tól lehetőség van úgynevezett letelepedési államkötvényt venni 250 ezer euró névértékben. Eddig 2200 kínai állampolgár vette igénybe, bár azt nem tudni, hogy ebből hányan tartózkodtak eleve Magyarországon.[7] 2017. március 31-ével a letelepedési kötvények programját lezárták.

Kínai vállalatok MagyarországonSzerkesztés

Körülbelül száz kínai állami vállalatnak van Magyarországon képviseleti irodája, illetve működő vállalkozása.[forrás?] 1995-ben több mint ezer bejegyzett kínai cég létezett, és harminc olyan piacot lehetett összeszámolni, amelyen döntően kínai termékeket árultak. Nagyobb bevásárlóközpontokat (pl. Asia Center) vásárolnak országszerte. 2006-ban a kínai alapítású cégek száma meghaladta a 3000-et, melynek összértéke 120 millió dollár volt.[8] A kínai cégek 10 ezer munkahelyet teremtettek Magyarországon.[1]

Oktatás, médiaSzerkesztés

Budapesten egy kétnyelvű (magyar–kínai) általános iskola[9] is létesült 2004 szeptemberében,[10] amelyben kétszáznál többen tanulnak.[11][12]

2011-ben Európában egyedülálló módon hat különböző napilap jelent meg kínai nyelven Magyarországon. Ezek közül a legismertebb az Új Szemle, melynek kínai nyelvű weboldala is van.[13]

Ismert magyarországi kínaiakSzerkesztés

  • Liu Shaolin Sándor − olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázó; édesapja kínai, édesanyja magyar.
  • Feng Ya Ou Ferenc − a ByTheWay nevű fiúzenekar énekese; apai ágon kínai, anyai ágon magyar. [14]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Made in China: érdemes kínaiul tanulni Archiválva 2011. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (Metropol, 2011. június 7.)
  2. „Kitérve a sokakat izgató kérdésre, hogy hány kínai él Magyarországon, a hivatal bevándorlási kérdésünkre azt közölte, hogy »az ázsiai származású bevándorlók tekintetében mintegy húszezer főre tehető a hazánkban huzamosan élők száma«. A BÁH adatai szerint az ázsiai országok állampolgárai közül legnagyobb számban kínaiak élnek nálunk: tizenegyezren.” – Hány kínai él itt hivatalosan? (Index, 2009. január 24.)
  3. Miért él már csak húszezer kínai Magyarországon? (HVG, 2009. augusztus 18.)
  4. 200 milliárdért ment Veres Kínába (Index, 2008. október 30.)
  5. a b Dénes, Előd Fruzsina, Csurgó. „Bejártuk a budapesti kínaiak zárt világát”, 2018. szeptember 16. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 17.) (hu nyelvű) 
  6. Kínaiak Magyarországon. [2007. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 25.)
  7. Veszik a kínaiak a letelepedési kötvényt (Veszik a kínaiak a letelepedési kötvényt, 2015. január 3.)
  8. www.mediainfo.hu
  9. Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
  10. Összefoglaló a magyar–kínai multikulturális két tanítási nyelvű iskola létrehozásáról Archiválva 2009. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (Oktatási és Kulturális Minisztérium), Harmadik tanévét zárta a két tannyelvű iskola (a XV. kerület honlapja, 2007. június 26.)
  11. Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola nyílt a kerületben (a XV. kerület honlapja, 2004. szeptember 7.), Látogatóban a kínai–magyar iskolában (a XV. kerület honlapja, 2005. március 8.)
  12. Cikk az iskoláról (Cikk az iskoláról, 2009. december 15.)
  13. Virágzik a kínai média hazánkban (Virágzik a kínai média hazánkban, 2015. január 3.)
  14. Feng Ya Ou Ferenc - kép, 2015. január 3.

ForrásokSzerkesztés

  • Budapest Főváros Önkormányzata 1997. Jelentés a Budapesten élő kínaiakról
  • Nyíri Pál 2002. „Párhuzamos globalizáció. Kínaiak Magyarországon” In: KovácsJános Mátyás (szerk.) 2000, A zárva várt Nyugat: Kulturális globalizáció Magyarországon. Budapest: Sik Kiadó 138–166
  • Nyíri Pál 1998. „Létezik-e kínai maffia?” Belügyi Szemle 12.
  • Nyíri Pál 1999. New Chinese Migrants in Europe. (Új kínai migránsok Európában)Aldershot: Ashgate
  • Nyíri Pál 2000. „Kivándorolni hazafias? – Peking szerepe a kínai diaszpóra iden-titásépítésében”. In: Sik Endre – Tóth Judit (szerk.) Diskurzusok a vándorlásról.Budapest: MTA Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont – SíkKiadó 82–90
  • OECD 2001. (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) MigrationPolicies and EU Enlargement: The Case of Central and Eastern Europe. (Migrációspolitika és az EU-bővítés: Kelet-Közép-Európa esete) Párizs
  • Sik Endre 1996. „Külföldiek Magyarországon (1995–1997)”. In: Sik – Tóth 1996.9–14.
  • Sik Endre – Tóth Judit 1996. Táborlakók, diaszpórák, politikák. Budapest: MTA Poli-tikai Tudományok Intézete Migrációs Kutatócsoport Évkönyve
  • Tóth Judit 1996. „Kína és a kínaiak a magyar sajtóban” In: Sik – Tóth 1996.139–160.178NYÍRI PÁL

További információkSzerkesztés

Általános cikkekSzerkesztés

RiportokSzerkesztés

VideókSzerkesztés

SajtóSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés