Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-08-28

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-27, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-26 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-27 Ma

2010. 8. 25. « 2010. 8. 26. « 2010. 8. 27. « 2010. 8. 28. » 2010. 8. 29. » 2010. 8. 30. » 2010. 8. 31.

Öcsém facsiga

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy honnan származhat az öcsém faacsiga" kifejezés.

--Beroesz 2010. augusztus 28., 08:29 (CEST)

A kérdésedre még nem válasz, de azért - nekem is - magyarázatul szolgál ez a link, hogy ez a szópár mit is jelent! Ezek közé illik:

6. Mit mondasz, ha meglepődsz?: Atya gatya!, Az a cifra ..., Azt a száguldó klozetajtaját!, Azt hittem, lebabázok az első kanyarban! (közhely), Bajek!, Banyek!, Bumm!, Ez se semmi!, Hát ez nem sámli! (< ném. Schemel 'zsámoly'), Hogy oda ne rohanjak- meg vissza! (közhely - toldással), Hű, a rohadt életbe!, Ilyent még nem pipáltam!, Jesszus!, Jesszusom!, Jó, hogy koppant!, Ki vagyok akadva!, Lebabáztam!, Le vagyok rakódva!, Meg vagy te húzatva?!, Mindjárt leszakad az ékszíjam!, Mindjárt összerosálom magam!, Na, ez betette a kiskaput!, Na, ez lebaltázott!, Oppá!, Öcsém, facsiga!, A pofám leszakad!, Szent Habakuk!, Teljesen be vagyok akadva!, Vakablak! ("nem érthető")

Tovább keresgéltem, de eredetre, legkorábbi - esetlegesen: irodalmi - előfordulásra nem találtam.

Ez a tini-szótár 1996-ban jelent meg (belőle idéztem), vagyis ez a kiszólás legalább azóta ismert...

Az én véleményem az, hogy eredete ugyanúgy nem megmagyarázható, mint a szótár többi elemének túlnyomó többsége! Csak azzal, hogy jól hangzik..., hát elterjedt! Népköltés! - : vitorla^vita 2010. augusztus 28., 13:01 (CEST)

Van egy olyan megérzésem, hogy a facsiga valójában eufemizmus (vagyis egy durva kifejezés helyett áll)... A kétszavas kifejezés meg azért tűnik frappánsnak (stb.), így, kicsit értelmetlenül, mert rímel. Furcsa indok, de a két szóban levő cs hangra gondolok... - vitorla^vita 2010. augusztus 28., 13:41 (CEST)

Megnéztem a Magyar szólások és közmondások című könyvben (O. Nagy Gábor, 1966, Gondolat), magyarázat itt sincs mellékelve, de megemlít még néhány hasonszőrű tréfás, bizalmas, leereszkedő, fiatalabbakhoz intézett megszólítást:

• Öcsém, agyagos (tiéd a gémfos)
• Öcsém, fityakos, tied a gémfos
• Öcsém, karikalábú
• Öcsém, karikás
• Öcsém, kis légy

Én is azt gyanítom, nem muszáj ezekben mélyebb értelmet keresni. – Villanueva ^vita 2010. augusztus 30., 11:05 (CEST)

Kazincbarcikán a 70-es években, kisiskolás koromban: "Öcsém facsiga, gyerünk a moziba" formában használtuk.

tigi5 Csak egy tétova kérdés: ez a link nem válasz a kérdésre?

A nagyapám utazásai és munkavállalása az USA-ban 1906 és 1912 között

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A nevem Mecseki László.(anyám neve Borbás Ágnes). Szeretném megtudni milyen módon jutott ki Amerikába Borbás nagyapám kétszer is munkavállalás céljából 1906 és 1910 között. Hol lehet utánanézni az útlevél(vízum)kérelemnek.Milyen papírokat kellett beszerezni,hol lehetett kölcsönt kapni-(200 korona volt a hajóút és a közvetítői díj ).Melyik kományrendelet tette lehetővé az emigrációt és milyen módon húzott hasznot a Fejérváry vagy a Wekerle kormány a Fiumében és Triesztben behajózott emigránsokból.Hol milyen cégnél dolgozhatott a nagyapám.Én olvastam egy cikket vagy tanulmányt az interneten emigráns családokról,de ez csak nagy vonalakban tájékoztatott az eseményekről.Próbálkoztam a Cunard Line koabeli utaslistáit megszerezni,próbáltam Ellis Island szabadkikötő adatait kutatni, de eleddig nem sok sikerrel(több millió adat) .Bármilyen információt szívesen vennék.Én személyesen nem ismertem a nagyapámat mert már elhunyt amikor megszülettem.Valószinű nem kis erőfeszítés és áldozat árán szerezte meg azt a kb.30 hold földet amelyböl felnevelte a családot és az első világháborúban rámaradt 9 árvát a testvérei családját.Szeretném megőrizni az emlékét és tudni a történetét.Nagyon nagyon köszönöm bárki is lesz aki segít.Ha meg kell vennem az információt az is érdekel.Angol nyelvű források is érdekelnek ha az a témához kapcsolódik.Előre is Köszönöm.

válasz:

Mi igazi segítséget nem tudunk adni, a mi szerkesztőségünk lexikont-enciklopédiát készít. A Tudakozóban olyanforma kérdésekre tudunk válaszolni, leginkább az internetre támaszkodva (ez adja tudásunk nagy tárházát), amilyeneket pl. a Magyar Rádió vasárnap délután elhangzó Rádiólexikon, még inkább a Kíváncsiak klubja című műsorában tettek fel a hallgatók és válaszolt meg a műsorok szerkesztőgárdája.

Kérésed konkrét részleteire térve: azt gondolom, hogy nagyapád utazásáról, kinti munkájáról, a kérdésedben megemlített részletekről talán a legjobb segítséget a Vöröskereszt személykereső szolgálata tudja adni. Nagyon is elképzelhető, hogy munkájuk során rengeteg információhoz jutottak, nagyapádéhoz hasonló események feltérképezésekor.

vitorla^vita 2010. augusztus 28., 18:39 (CEST)

Ortodox zsidó

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy az ortodox zsidó mitől ortodox? Ugyanis az ortodox szócikk szerint az ortodox vallás nem zsidó vallás, viszont van ortodox zsidó vallás is a zsidó valláson belül. Ezeknek van valami közük egymáshoz azon kívűl hogy mind a 2 keleten van? Úgy tűnik mintha az ortodox szót több jelentésben is használnák (különböző dolgokat neveznek ugyanúgy). Az ortodox másnéven görögkeleti.

--94.21.34.192 (vita) 2010. augusztus 28., 22:24 (CEST)

válasz:

Kezdjük azzal, hogy az ortodox szó görög eredetű. Görögül: ορθός δόξα (ejtsd: ortosz doxa) = helyes dicsőítés. Kb. ezt jelenti. Ebből már sejthető, hogy a jelzőnek nincs közvetlen köze a zsidókhoz.

Valóban, az ortodox szónak mára általánosabb jelentése van. Az idegen szavak szótára szerint

ortodox:

1. ortodox keresztény (görögkeleti) vallású
2. óhitű, igazhitű; valamely tan lezárt dogmáihoz betű szerint ragaszkodó
3. a rituális szabályokhoz mereven ragaszkodó (zsidó)

Ismerjük a kereszténység történelmét, tudjuk, hogy a nyugati kereszténység modernebb rítust, más hittételeket követ, mint a korábbi egységes kereszténység. A nyugat kereszténység a római püspököt, vagyis a pápát, ismeri el vezetőjének.

Akik ezen kívül maradtak, maradtak a régi hitelvű kereszténység mellett, azok közül a legnagyobb egyházat ortodoxnak nevezzük. Pontosabban: ők nevezik magukat annak, a szó eredeti görög jelentése értelmében. A nyugati keresztények őket görögkeletinek nevezik, utalva a régi rítusra, és a földrajzi elhelyezkedésükre. De mégegyszer mondom, az önelnevezésük: ortodox 1.. Szócikkünk: Ortodox_kereszténység.

Az ortodox szó az idők folyamán, a modern korban, kissé önállósodott, kialakult a kissé elvont, a kereszténységtől elvonatkoztatott második jelentése is: ortodox 2.. Így ezt a jelzőt bármire lehet használni, nemcsak vallásra, hanem akár politikai, akár tudományos nézetekre is... (Ilyen értelemben ugyanúgy sértő-sértegető lehet bizonyos körökben e jelző használata, mint pl. a konzervatív jelző is.)

A zsidó vallás sem egyöntetű. de csak a XVIII. század óta. Megkülönböztetünk több áramlatot. Erről szól a Zsidó vallás című szócikkünk. Sajnos, a szócikkből nem derül ki, hogy a zsidó vallás ortodox vonulatának ez a szó lenne az önelnevezése. Mindenképpen bizonyos azonban, hogy a görög kifejezés eredeti jelentése rájuk is illik, mert ők magukat tartják igazi zsidó vallásúaknak. Nem hinném, hogy saját elnevezésüket görög szóval teszik. Hogy mi őket így nevezzük, feltételezem, hogy így alakult ki az ortodox idegen szó harmadik jelentése: ortodox 3..

vitorla^vita 2010. augusztus 29., 01:45 (CEST)

Kerámia

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mi a kerámia valódi definíciója. A szócikk szerint egyszerűen cserép. Az olvadóbiztosíték külseje, a kerámiából készült belsőégésű motor, a kerámia pengéjű kés viszont nem cserép. Annyit tudok hogy fémoxid: a port megolvasztják aztán megszilárdul. Van 1 féle fém-oxidból is és sokféle fém-oxid keveréke is.

--94.21.34.192 (vita) 2010. augusztus 28., 22:29 (CEST)

válasz:

Igen, jól tudod: a kerámia cserép. És azt is, hogy az olvadóbiztosíték teste is kerámia. És azt is, hogy a többit is kerámiának nevezzük.

Kezdjük azzal, hogy a kerámia az agyagból készült tárgyak összefoglaló neve volt. Tanultuk a történelmet, már az ősember is tudott kerámiát készíteni: edényeket, szobrokat (azóta van történelem!)... Ezt a technikát évezredeken át csak az agyaghoz kötöttük, csak cserépként ismertük a kerámiát. Ez a technika a fazekasság.

De a kínaiak már az első évezred második felében ismerték a porcelánt is, ami nem tiszta agyagból - sőt, egyáltalán nem agyagból - készült. A porcelánt is kerámiának nevezzük, mivel előállítása hasonló a cserépéhez.

De ez az elnevezés a XX. századtól az agyagipartól elvált ipari gyártmányokra is vonatkozik. Az ipar agyagból és agyagtartalmú vegyületekből ipari eljárással készíti a termékeit, és újabban a kerámiaipar rokon eljárással már agyagot nem tartalmazó termékeket is előállít. Ezek neve: fémkerámia, oxidkerámia, magnezit, szilika stb.

vitorla^vita 2010. augusztus 29., 02:25 (CEST)