Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2014-01-24

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-26, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-22 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-26 Ma

2014. 1. 21. « 2014. 1. 22. « 2014. 1. 23. « 2014. 1. 24. » 2014. 1. 25. » 2014. 1. 26. » 2014. 1. 27.

Törlés

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hogyan tudom a regisztrációmat törölni az oldalról?

Köszönöm

--Keleveronka ^vita 2014. január 24., 16:57 (CET)

Érdemes? Lehet, hogy mégis visszajössz később, addig eláll. Egyébként a Wikipédia:Bürokraták üzenőfala oldalon. - Orion 8 ^vita 2014. január 24., 17:20 (CET)

KölcsönhatásIII

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sugárirányú kifelé-befelé mozgás iránya mindkét esetben keresztezi a sugárhoz tartozó kör kerületét. A sugárirányú mozgást könnyen relativizálhatjuk. Most már csak azt kell elérnünk, hogy a körvonalon is lehetséges legyen egy mozgás. Értelemszerűen, ez forgó mozgás lesz a kör középpontja körül. Ha ránézünk erre a körre, mindenképpen egy zárt rendszerre hasonlít, mert az is. Az energiahordozó a kör kerületén fog utazni miközben hatást gyakorol az adott sugárirányú kifelé mozgásra, ez a mozgási energia teszi lehetővé az energiahordozó utazását a kör kerületén és így tovább. De, az elképzelésemről már így is túl sokat mondtam a kelleténél és kezdek félni. A súrlódási tényezők részletkérdés és lehet minimalizálni. Én, csak arra lettem volna kíváncsi, hogy a kölcsönhatást, azzal a mozgási energiával amelyet ő maga hozott létre, le lehet-e győzni. Persze fontos figyelembe venni a mozgó testeknél minden esetben megfigyelhető tehetetlenségi erőt [(lendület!) nesze neked energiaveszteség] + a következő, erősödő kölcsönhatást is. Enélkül nem lenne teljes a kép és csak rossz válaszokat kaphatnék. Még egyszer, elnézést kérek a zavarásért és megköszönöm az eddigi, sokat segítő segítséget.

--ja6ni ^vita 2014. január 24., 17:26 (CET)

Nem zavartál. A leírásod alapján felrémlenek bennem emlékek nagy kereket mozgásban tartani hivatott himbák és sugárirányban guruló golyók szabadalmi ábrái. Mindenképpen ajánlom a munka folyamán mások hasonló elképzeléseiben a hibák megkeresését, merthogy mindben volt hiba, hiszen egy sem vált be.

"A súrlódási tényezők részletkérdés és lehet minimalizálni." 1) Részletkérdés, persze, de az ördög a részletekben lakik. Az egész rendszer a mechanikai energiaveszteség mindenféle formáin bukhat meg. 2) Minimalizálni nem elég. Ha marad súrlódás, akkor az fel fogja emészteni a mozgási energiát, valószínűleg sokkal gyorsabban, mint ami a használhatósághoz még elég lenne. Neked megszüntetni kellene a súrlódást. Ha építesz egy nagy körpályát, amelyen egy meglökött golyó még másnap is gurul, akkor a céltól tényleg már csak lépések választhatnak el.

Feltéve persze, hogy a szerkezetben levő összenergia mennyisége betáplálás révén nem növekszik. A növekedés ellensúlyozhatja a veszteséget, mint ahogy egy vízimalomban is történik. De azt fontolgatod, hogy egy kölcsönhatás önmaga semlegesíteni tudja-e magát úgy, hogy közben mozgási energiává alakult, és onnan feltehetőleg ismét valami másba, tehát nem külső energiaforrás bevonására építesz.

Ha egy ilyen szerkezetnek nem valóban elhanyagolható a térbeli kiterjedése, akkor az apró, de valahogy mégis gátlónak bizonyult tényezők közé fel kell venni azt is, hogy a Nap és a Hold tömegvonzása a tőlük való távolság szerint változik, és ez az eltérés elegendő ahhoz is, hogy Föld-méretben az ellendagályt régóta megfigyelhető mértékben módosítsa; valamint a Coriolis-hatást is amelynek apró, de mégis kézzelfoghatóan érzékelhető ereje mozgatja körbe a nevezett Foucault-ingát is, valamint mozgatja a passzát-szeleket és tengeráramokat. "Elhanyagolható", mondhatnánk, de lehet, hogy mégsem eléggé.

Mivel nem tudom, hogy mi a szándékod, csak megjegyzésként említem meg, hogy ha valami szerkezettel sikerülne is tökéletes, veszteség nélküli oda-visszaalakítást megvalósítanod, attól még a benne levő összenergia nem nő. Vagyis annyit sikerülne elérned, hogy a kezdetben belefektetett energiát veszteség nélkül megőrzöd, későbbi hasznosításra. Ilyen szerepe van egy lendkeréknek vagy egy fogyasztó nélküli szupravezető áramkörnek. Többletmunka elvégzésére sajnos ezek sem alkalmasak, pedig az nagyon jól jönne. Pontosabban az emberiség nagyja valószínűleg elpusztulna az jelenlegi, fosszilis energiaforrások birtoklására épülő globális gazdasági rendszer villámgyors összeomlását követő káoszban, de a megmaradtaknak, ha tudnak még kőbaltánál többet építeni, az új energiaforrás végtelen lehetőségeket kínálna.

Egyébként ilyen, elméletileg lehetetlennek látszó rendszeren dolgozni mindettől még nem fölösleges, hiszen az eddigieknél fejlettebb technikai megoldások kiagyalásához is elvezethet, és persze azt sem szabad soha elfelejtenünk, hogy egypár olyan dolgot már tartottak lehetetlennek a technikatörténet és a fizikatörténet során, amelyeket ma üzemszerűen használunk. Csak az ábrándok kergetése után többnyire esedékes csalódásra is legyél felkészülve. - Orion 8 ^vita 2014. január 25., 16:56 (CET)