Wilhelm Grimm

német író

Wilhelm Carl Grimm (Hanau, 1786. február 24.Berlin, 1859. december 16.) német író, irodalom- és nyelvtudós, monda- és mesegyűjtő. Jacob Grimm öccse, felesége Dorothea.

Wilhelm Grimm
Wilhelm Grimm
Wilhelm Grimm
Született Wilhelm Karl Grimm
1786. február 24.
Hanau
Elhunyt 1859. december 16.
Berlin
Állampolgársága
Házastársa Dorothea Grimm
Gyermekei Herman Grimm
SzüleiPhilipp Grimm
Foglalkozása
  • lexikográfus
  • antropológus
  • könyvtáros
  • író
  • jogkönyvtáros
  • gyermekkönyvíró
  • neveléstudós
  • nyelvész
  • irodalomtudós
  • germanista
  • jogász
  • egyetemi oktató
  • mitográfus
  • mesegyűjtő
Tisztség Frankfurti parlament tagja
Iskolái
Sírhely Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin

A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Grimm témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Élete nagyobb részét bátyja mellett töltötte. 1814-ben könyvtári titkár lett Kasselben, ahol 1825-ben megnősült. 1829-ben bátyjával Göttingenbe ment és 1837-ben ő is osztozott annak sorsában, azután együtt éltek Kasselben. 1841-ben a berlini akadémia tagjává választotta. Grimm búvárlatainak tárgyát különösen a középkori német költészet képezte. Főműve a Die deutsche Heldensage melynek alapját már az Altdeutsche Wälder című munkáiban vetette meg. Kisebb dolgozatait Gustav Hinrichs adta ki (Berlin, 1881-86, 4 kötet, az első kötetben rövid önéletírás van).

MunkáiSzerkesztés

  • Altdänische heldenlieder, Balladen u. Märchen, fordítás (Heidelberg, 1811)
  • Über deutsche Runen (Göttingen, 1821)
  • Grave Rudolf (uo. 1828, 2. kiad. 1844)
  • Hildebrandslied (uo. 1830)
  • Freidank (uo. 1834, 2. kiad. 1860)
  • Rosengarten (uo. 1836)
  • Rolandslied (uo. 1838)
  • Werner vom Niederehein (uo. 1839)
  • Goldene Schmiede (Berlin, 1840)
  • Athis und Prophilias (uo. 1846)
  • Silvester Konrad von Würzburgtól (Göttingen, 1841);
  • Exhortatio ad plebem christianam. Glossae Cassellanae (Berlin, 1848)
  • Altdeutsche Gespräche (uo. 1851)
  • Die deutsche Heldensage (Göttingen, 1829, 2. kiad. Berlin, 1867; 3. kiad. Gütersloh, 1890)
  • Zur Geschichte des Reims (Berlin, 1852)
  • Über deutsche Runen (Göttingen, 1821)
  • Über Freidank (Berlin, 1840)

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés