Bill Gates

amerikai üzletember, szoftverfejlesztő, filantróp, feltaláló, a világ leggazdagabb embere
(William Henry Gates III szócikkből átirányítva)

Bill Gates (hivatalos nevén William Henry Gates III; KBE) (Seattle, 1955. október 28.[43] –) amerikai üzletember, szoftverfejlesztő, feltaláló, filantróp, a világ negyedik leggazdagabb embere.[44] Vagyonát 2013-ban körülbelül 72 milliárd dollárra, 2018-ban 97,4 milliárd dollárra becsülték, 1987 óta szerepel a Forbes magazin világ leggazdagabb embereit felvonultató listáján.[45][46]

Bill Gates
Bill Gates 2021-ben
Bill Gates 2021-ben
SzületettWilliam Henry Gates III
1955. október 28. (68 éves)[1][2][3][4][5]
Seattle[6]
Állampolgárságaamerikai[7]
Nemzetiségeamerikai
HázastársaMelinda Gates (h. 1994–2021)
Gyermekeihárom gyermek:
  • Jennifer Katherine Gates
  • Phoebe Adele Gates
  • Rory John Gates
SzüleiMary Maxwell Gates
William H. Gates
Foglalkozása
  • vállalkozó
  • programozó
  • filantróp
Tisztségevezérigazgató (1975. április – 2000. január, Microsoft)
Iskolái
Kitüntetései
  • National Medal of Technology and Innovation (1992)[8]
  • Distinguished Fellow of the British Computer Society (1994)[9]
  • Financial Times Person of the Year (1994)[10]
  • American Library Association Honorary Membership (1998)[11]
  • honorary doctor of Stockholm University (2002)[12]
  • honorary doctor of Royal Institute of Technology (2002. február 7.)[13][14]
  • a Brit Birodalom Rendjének lovagparancsnoka (2005. március 2.)[15][16]
  • Grand Cross of the Order of Prince Henry (2006. január 31.)[17][18][19]
  • Románia Csillaga érdemrend parancsnoka (2007)[20][21]
  • Harvard egyetem díszdoktora (2007)[22][23]
  • a Csinghua Egyetem díszdoktora (2007)[24]
  • Azték Sas Mexikói Érdemrend (2007. március 20.)[25][26]
  • Honorary Doctor at Karolinska Institutet (2008. január 23.)[27][28]
  • Érdemérem (2009. október 12.)[29]
  • Fulbright Prize (2010)[30]
  • Silver Buffalo Award (2010)[31]
  • United Nations Population Award (2010)[32]
  • Bower Award and Prize for Achievement in Science (2010)[33]
  • Bower Award for Business Leadership (2010)[34]
  • Lasker-Bloomberg Public Service Award (2013)[35]
  • NAS Public Welfare Medal (2013)[36]
  • Bambi-díj (2013. november 14.)[37]
  • Padma Bushan (2015)[38]
  • Elnöki Szabadság-érdemrend (2016)[39]
  • a francia Becsületrend parancsnoka (2017. április 21.)[40]
  • Grand Cordon of the Order of the Rising Sun (2020)[41]

Magassága177 cm[42]

Bill Gates aláírása
Bill Gates aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Bill Gates témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Microsoft cég alapítójaként és tulajdonosaként Bill Gates fontos szerepet játszott a 20. század végén felvirágzó mikroszámítógép-ipar történetében, olyan széles körben elterjedt szoftverek fűződnek a nevéhez, mint az MS-DOS vagy a Microsoft Windows. A cég vezérigazgatói posztjáról 2000-ben, az elnöki pozícióról 2014-ben köszönt le,[47] tanácsadóként tevékenykedik a cég jelenlegi igazgatója, Satya Nadella mellett.[48] Gates idejét leginkább a feleségével, Melinda Gates-szel létrehozott jótékonysági alapítványának szenteli.[49]

Fiatalkora szerkesztés

Édesapja, William Henry Gates, Sr. bankelnök, édesanyja, Mary Maxwell Gates, a First Interstate Bank elnökségi tagja. Angol, német, skót-ír származású.[50][51] Két testvére van, nővére, Kristiane 1954 januárjában, húga, Libby 1964 júniusában született. Fiatalon családjával rendszeresen jártak protestáns gyülekezetekbe.[52][53] Gates énekelt a kórusban, részt vett a cserkészmozgalomban is, de egyik elfoglaltság sem kötötte le.[54][55]

Szülei sikeres üzletemberek voltak, s mindez egyfajta példaképet jelentett az ifjú Gatesnek. Későbbi pályája szempontjából meghatározó, hogy általános iskolai tanulmányai kezdetekor szülei a Lakeside magániskolába íratták, mivel az iskola az elsők között vezette be – 1968 nyarán – a számítástechnikai képzést. Saját számítógépek vásárlása helyett gépidőt béreltek a General Electrictől, a képzés keretében a tanulók megismerkedhettek a PDP–10 miniszámítógéppel. Gates már nyolcadikos korában programozni tanult, BASIC nyelven, amely tevékenységet lenyűgözőnek találta. Első programja egy amőbajáték volt. A játékot futtató számítógépnek nem volt képernyője, az eredményeket nyomtatóra küldte, lassú volt és nagy, de a fiatal Gatest lenyűgözte a tény, hogy ő, aki még hosszú ideig nem ihat alkoholt vagy vezethet autót, utasításokat adhat egy hatalmas gépnek, és az végrehajtja őket.[56] Akkoriban ismerkedett meg Paul Allennel, a Microsoft későbbi társalapítójával, aki iskolatársa volt, és osztoztak a számítástechnika iránti elkötelezettségben.[57]

Az iskolai gépidő korlátozott volt, így Gates és programozás iránt érdeklődő iskolai barátai más megoldás után kutatva újabb lehetőséget találtak a Computer Center Corporation (CCC) nevű cégnél. A vállalkozás a PDP–10 szoftverét tesztelte a DEC részére, gépidőért cserébe. A munkának köszönhetően Gates magas szinten elsajátította a programozást. A CCC csődje után dolgoztak az ISI-nél (Information Science Inc.), szintén szoftverfejlesztési területen: bérszámfejtő programot írtak. Később iskolájuk megbízást adott nekik órarendkészítő szoftver programozására.[57]

Gates egyetemi tanulmányait a Harvard Egyetemen kezdte meg, matematika szakon, 1974-ben, itt ismerkedett meg Steve Ballmerrel, a Microsoft egyik későbbi vezérigazgatójával. Tanulmányai nem kötötték le, 1976-ban a halasztás mellett döntött. Később sem szerzett diplomát.[58][59]

Első vállalkozása szerkesztés

 
Altair 8800

Gates első vállalkozása a Paul Allennel közösen alapított Traf-O-Data, amely a seattle-i utakon végzett forgalommérés adatait dolgozta fel mikroszámítógép segítségével. 1973 őszén több ezer dollárt kerestek a statisztikák segítségével, de nem sokkal később kénytelenek voltak felfüggeszteni ezt a tevékenységet, mivel annak állami konkurenciája akadt.[57]

1975-ben az Altair elnevezésű új mikroszámítógép keltette fel az érdeklődésüket. A MITS termékét a Popular Electronics című folyóirat hirdette, mint az első házilag összeállítható PC-t. Gates és Allen felkereste Ed Robertset, a MITS főnökét egy együttműködési ajánlattal: az Intel 8080-as processzorral működő géphez kifejlesztenének egy BASIC-et. A megállapodás megkötéséhez 1975 júliusában új céget alapítottak, melynek a Micro-Soft[60] nevet adták, a „micro” mint mikroszámítógép, és a „soft”, mint szoftver szavak egymáshoz illesztésével. A cégnek 60%-ban Gates lett a tulajdonosa, a BASIC szerzőjeként.[61][62]

A Microsoftnál szerkesztés

BASIC szerkesztés

 
Az Altair BASIC szalagja

Az Altairra kidolgozott BASIC fordítóprogramot és értelmezőt Gates sorra értékesítette a mikroinformatikai piacon próbálkozó számtalan kisebb-nagyobb konstruktőr számára: A Microsoft BASIC-je került az Apple első gépére, a Tandy és a Commodore gépekre is.[59][63]

Eleinte Gates és Allen az Altair gyártójával szoros együttműködésben fejlesztette a nyelvet. Az Altair minősége azonban sok kívánnivalót hagyott maga után, sok volt a hibás példány. Az elégedetlen felhasználók között felütötte a fejét a szoftverkalózkodás, egymás között kezdték másolni a BASIC-et. Gates itt nézett először szembe ezzel a jelenséggel, amely ellen szenvedélyes hangú levélben kelt ki az Altair információs bulletinjében, 1976 februárjában.[64] A levél felháborodást szült, amelyet később békülékenyebb hangú levélben igyekezett elsimítani, de továbbra is határozottan kiállt a szoftverkalózkodás ellen.[59]

A MITS-et Ed Roberts nem sokkal később eladta a kaliforniai Pertec vállalatnak. Az új tulajdonos úgy vélte, a BASIC-et a Microsoft nem értékesíthetné más konstruktőrök számára. A peres eljárásban a Microsoftnak adtak igazat.[63]

MS-DOS szerkesztés

1977-ben megjelent az Apple II. Ez idő tájt kezdett kitisztulni a mikroinformatikai piac, a számos kisebb-nagyobb sikerrel próbálkozó amatőr konstruktőr helyét apránként átvették a nagyobb és tőkeerős cégek. Megszületett az első standardizáltság irányába törekvő operációs rendszer, a Digital Research által fejlesztett és értékesített CP/M, amely felváltotta a korábban konstruktőrönként különböző felületeket. A Microsoft és a Digital Research gyakorlatilag felosztották egymás között a piacot: a Microsoft a nyelvek piacán volt domináns, míg a Digital Research az operációs rendszerek értékesítésével ért el szép eredményeket.[63]

Az IBM, az amerikai számítástechnikai óriáscég egészen 1981-ig nem készített mikroszámítógépet, korábban nem vették komolyan a trendet. A legnagyobb titokban fogtak hozzá saját konstrukciójuk kialakításához. Amikor operációs rendszert kezdtek keresni tervezett termékükhöz, megfordultak a Digital Researchnél is, de a tárgyalások megakadtak. Az IBM végül Gates cégét bízta meg a rendszer elkészítésével. A szerződést 1980. november 6-án írták alá, ennek keretében a Microsoft a BASIC-et, a Fortrant és az MS-DOS névre keresztelt operációs rendszert szállította az óriáscég számára. Az MS-DOS alapjául a QDOS névre keresztelt, Seattle Computer Producttól vásárolt felhasználói rendszer szolgált. A QDOS a „Quick and Dirty Operating System” rövidítése, a program egy gyorsan összedobált rendszer volt, Tim Patterson készítette, Paul Allen régi ismerőse.[65][66]

Az IBM gépét és vele az MS-DOS-t nem fogadta osztatlan lelkesedés: a gép drága volt, az operációs rendszer pedig nem jobb, mint az akkor uralkodó CP/M. Az MS-DOS-t alacsony árral és körutakkal igyekeztek népszerűsíteni, nagy sikerrel: 1984 végére a piac 80%-át birtokolta a Future Computer felmérése szerint. Ebben szerepet játszott az, hogy az MS-DOS fejlődött (eszközmeghajtókat, hierarchikus fájlrendszert kapott), és az IBM PC nyílt architektúrája: más konstruktőrök is készíthettek az IBM-nél olcsóbb, de azzal kompatibilis gépeket. Különösen a nyílt architektúra miatt az MS-DOS gyorsan terjedt, sokan kezdtek szoftvert fejleszteni rá.[67]

Multiplan szerkesztés

 
Korai Multiplan lemez

Az Apple II esetében komoly vonzerőt jelentett a rajta futó VisiCalc nevű táblázatkezelő rendszer. Egy becslés szerint 25 ezer példányt kizárólag emiatt vásároltak meg. A program fejlesztője, a Software Arts más konstruktőrök számítógépeire is adaptálta a szoftvert, de nem kezelték prioritással az IBM gépét. Gates elhatározta, hogy a Microsoftnak is készíteni kell egy táblázatkezelő rendszert, mert ez az a rendszer, amely képes a PC-t nagy tömegek számára ellenálllhatatlanná tenni. A projekt először az „Electronic Paper”, később pedig a Multiplan nevet kapta. Ekkor került a céghez Charles Simonyi. A magyar származású szoftverfejlesztő 1981. február 6-án lépett be a Microsofthoz, és első feladatául a Multiplan létrehozásában való részvételt kapta. Simonyi fő szószólója volt a menüs-ablakos felhasználói felületnek.[68]

A Multiplant 1982 augusztusában dobták piacra, először Apple II-re. A rendszer nem volt képes megszorongatni a VisiCalcot, inkább Európában terjesztették sikeresen. Bár a VisiCalc fejlesztői nem vették komolyan piaci pozíciójuk megőrzését, a Multiplan ennek ellenére sem lett igazán sikeres az Egyesült Államokban. Az 1983. január 26-án megjelent Lotus 1-2-3 nevű táblázatkezelő rendszer viszont óriási sikerrel debütált. Gates kísérletet tett a Lotus megvételére, de az üzlet kudarcba fulladt. 1984-ben a Lotus megelőzte árbevétel szempontjából a Microsoftot: 157 millió dolláros bevételre tettek szert, szemben a Microsoft 125 milliójával. A Multiplan Európában ugyan roppant sikeres lett (Franciaországban a személyi számítógépeken 90%-án Multiplant használtak), de az Egyesült Államokban Gates elvesztette a csatát.[68]

A Multiplan sikertelenségét látva a Gates új táblázatkezelő rendszeren kezdett dolgozni, ez lett később a Microsoft Excel.

Word szerkesztés

A szövegszerkesztők piacán az első vetélytárs a Wordstar fejlesztője, a MicroPro volt. Bár a Microsoft Word első verziója, amely az első személyi számítógépekre tervezett, egérrel is kezelhető szövegszerkesztő volt, a megjelenése (1983. november 15.) utáni első hónapban tisztes, 18 ezres példányszámban fogyott, a Wordstart nem volt képes megszorongatni. A Word 2.0 esetében Gates már ragaszkodott hozzá, hogy a szövegszerkesztő támogassa az akkoriban terjedő lézernyomtatókat, és hogy az általa előállított dokumentumok nyomdai minőségűek legyenek, igyekezett kialakítani a konkurenciától megkülönböztető tudást. Ezzel az 1985 februárjában kiadott változattal sem sikerült az áttörés. A WordStar fejlesztője ugyan elkövetett egy hibát – kiadott egy olyan új verziót a szövegszerkesztőből (WordStar 2000), amely nem volt kompatibilis az előző változattal –, de a piacon keletkező rést nem a Wordnek, hanem a WordPerfectnek sikerült betöltenie. A Microsoft Word a Multiplanhez hasonlóan Európában sikeres volt. A 3.0 jelzésű változat, amely 1986-ban jelent meg, az amerikai szoftverpiacon ugyan kedvező fogadtatásban részesült, az ötödik helyre került, de az elsőséget ezúttal sem sikerült Gatesnek megszereznie.[69]

Érdekesség, hogy a szövegszerkesztő programok esetében szinte megismétlődtek a Multiplannel történtek: a meggyengülő vetélytárs helyett nem a Microsoft, hanem egy másik, új versenyző szerezte meg az elsőbbséget. A Multiplannel ellentétben a Word a windowsos időkben is megmaradt a Microsoft kínálatában, a vállalat fő szövegszerkesztő alkalmazását tartósan ezen a néven forgalmazza.

A grafikus interfész forradalma szerkesztés

A grafikus interfész ötletének eredete a '60-as évekig nyúlik vissza, de sokáig laboratóriumokban, a nagyközönségtől elzártan maradt a koncepció. Az Apple alapító-tulajdonosának, Steve Jobsnak felkeltette az érdeklődését a Xerox PARC kutatólaboratóriumban folyó munka, illetve számítógépük, a Xerox Star, és az Apple elkezdett dolgozni a grafikus interfészen. Az Apple és a Microsoft ebben az időben szoros partneri viszonyban álltak, a Microsoft különféle szoftvereket fejlesztett a konstruktőr számára. A kapcsolatnak köszönhetően Gates tudomást szerzett a megvalósítási fázisba lépett tervről. Ő maga is elkötelezettje volt a grafikus felületnek, rendelkezett is egy Xerox Star géppel. Steve Jobs előrelátóan olyan megállapodást kötött a Microsofttal, amelyben ki kellett jelenteniük, hogy 1983 decemberéig nem szállítanak grafikus felhasználói felületet az MS-DOS-hoz.[70]

Gates elhatározta, hogy az MS-DOS-hoz is kifejleszt egy grafikus képernyőt, ez lett a későbbi Windows. Amint ez Jobs tudomására jutott, lopással és ipari kémkedéssel vádolta meg Gatest, de akkor még sikerült elsimítani a konfliktust, mivel a Windows még csak ötlet szintjén létezett. 1984. január 23-án bemutatták a Macintosht, amely óriási sikert aratott. A bemutatón Gates is részt vett, és kifejezte szándékát minél több Microsoft alkalmazás Macintoshra történő adaptálására.[70]

Windows szerkesztés

1983. november 10-én a New York-i Plaza Hotelben a Microsoft hivatalosan is bejelentette következő generációs operációs rendszerét IBM-kompatibilis rendszerekre. Az új rendszer a korábbi terveknek megfelelően grafikus felhasználói felületet kap, továbbá multitask, azaz egyszerre több feladatot is elláthat. 1984 áprilisára az üzletekben lesz – ígérte cége nevében Bill Gates. Végül a Windows 1.0 majdnem két év késéssel, 1985. november 20-án jelent meg az üzletek polcain. Bill eredetileg „Interface Managernek” akarta nevezni az új rendszert, a Microsoft (illetve akkor még Micro-Soft) marketingese, Rowland Hanson azonban előállt a „Windows” névvel, és meggyőzte főnökét.

Nem sokkal a bejelentés után Gates az első – még csak bemutatásra alkalmas – változattal meglátogatta az IBM-et: a korábbi sikeres MS-DOS együttműködés után abban bízott, hogy az IBM újra az ő rendszerüket fogja választani. Az IBM azonban ekkor már belső fejlesztésben dolgozott egy új operációs rendszeren, a Top View-n. Ez 1985-ben meg is jelent, DOS-alapon működött, de nem lett sikeres. Időközben megjelent az Apple első GUI-ra épülő modellje, a Lisa, valamint 1983-ban a világ első, IBM-kompatibilis PC-ken is működő grafikus felhasználó felületet nyújtó operációs rendszere, a VisiCorp által kifejlesztett VisiOn. 1985-ben megjelent a Digital Research által kifejlesztett GEM (Graphics Environment Manager), valamint a Commodore által kifejlesztett Amiga Workbench (ami az Amiga számítógépek beépített, GUI-s rendszere volt).

Amikor kétéves csúszással megjelent a Windows, komoly versenytársak voltak a piacon. Gates felismerte, hogy operációs rendszert nem fog venni senki, ha nincs hozzá szoftver, így azután a Windows 1.0-ra érkezett az Aldus PageMaker 1.0, a Microsoft Excel és további programok, például a már korábban megjelent, és MS-DOS alapú változattal is rendelkező Microsoft Word szövegszerkesztő. A Multiplanból végül nem készült Windows alapú változat, funkcióit kiváltotta az Excel. A Windows 1.0-nak tehát a szoftvertámogatottságnak köszönhetően sikerült megkapaszkodni a piacon, versenytársai pedig megmaradtak szűk területeken.

Trösztellenes perek a Microsoft ellen szerkesztés

Magánélet szerkesztés

 
Bill és Melinda Gates 2009 júniusában

Házassága szerkesztés

Felesége Melinda Gates, akitől 3 gyermeke született; Jennifer, Rory és Phoebe. 1994-ben házasodtak össze. Melinda Gates (leánykori nevén: Melinda French) Dallasban született, gazdasági és informatikai diplomát szerzett a Duke Egyetemen. 1987-ben kezdett dolgozni a Microsoftnál, itt ismerkedett meg Gatesszel. Hét év ismeretség után házasodtak össze, Melinda nem volt biztos abban, hogy a cégét kitartóan minden más elé helyező cégvezetővel ki tudja alakítani azt a fajta életet, amely szolid, visszahúzódó természetéhez illeszkedett volna. Az esküvőt követően kilépett a cégtől, három gyermekük nevelésére fordította idejét. Nagy szerepe volt abban, hogy Bill Gates figyelme a jótékonykodás felé fordult.[71] 2021 májusában a Twitteren jelentették be, hogy az alapítványt közösen folytatják, de már nem egy párként.[72]

Bill Gates háza szerkesztés

 
Bill Gates háza

Bill Gates háza egy 4600 m² területű telken helyezkedik el, értéke 2007-ben pontosan 53 392 200 dollár volt, ebből a telek értéke 9 122 200 dollár. A ház úgynevezett Pacific Lodge stílusban épült. Címe: 1835 73rd Ave NE, Medina, WA 98039.

A házba érkező látogatók belépéskor egy mikrochipet kapnak, amelyen rögzíthetik személyes „igényeiket” – ezek után a ház bármelyik helyiségébe érve az elektronika a látogató igényeihez igazítja a hőmérsékletet, a zenét, vagy akár a falon függő elektronikus festmények megjelenítőit. A ház intelligens épület, amelyet egy speciális Windows NT vezérel.

A házat James Cutler (James Cutler Architects) tervezte, alapszíne piros. A benne található speciális, számítógép-vezérelt ajtók darabja 4000 dollárba került. A házban van könyvtár, egy víz alatti zenerendszerrel ellátott medence és egy saját mozi is.[73]

Jótékonysági tevékenysége szerkesztés

Bill Gates és felesége, Melinda 2000-ben hozta létre a Bill és Melinda Gates alapítványt. Gates korábban is támogatott különféle seattle-i jótékonysági szervezeteket, iskolákat, a Harvard Egyetem Számítástechnika tanszékét, de az alapítvány létrehozása után ez a tevékenység nagyobb méreteket öltött. Az eleinte számítástechnikai irányultságú tervek (interneten elérhető nyilvános könyvtárak létrehozása) után a házaspár figyelme a szegény gyerekek támogatása és az orvosi célú kutatások felé fordult. Célul tűzték ki a gyermekhalandóság csökkentését, valamint az Egyesült Államokban beindítottak egy lakhatási programot hajléktalan családok számára.[74]

2003-ban Indiában AIDS-ellenes kutatásokat támogatott az alapítvány, illetve malária-ellenes vakcinák kifejlesztésére fordítottak 258 millió dollárt. E két betegség ellen a szervezet ezt követően is kitartóan küzdött.[74]

2006-ban az alapítvány három alappillérre helyezte tevékenységét, melyek a globális egészségügy, a globális fejlődés, illetve az Egyesült Államokban tapasztalható munkanélküliség csökkentése új munkahelyek teremtésével. Warren Buffett ebben az évben bejelentette, hogy 20 éves távlatban 30 milliárd dollárral szándékozik támogatni az alapítványt. Később a házaspár más vagyonos családokat is jótékonykodásra buzdított.[74][75] Az alapítvány projektjei az évek során folyamatosan bővültek a fenntartható mezőgazdasági fejlődés, a természeti katasztrófák elleni gyors reagálás, az éhínség leküzdése, a gyermekbénulás elleni harc, védőoltások és más hasonló témákkal, mely projektek elsősorban a fejlődő világ országaira fókuszáltak. Bill Gates 2012-ig 28 milliárd dollárt költött jótékonyságra. 2008-ban felhagyott a Microsoft-beli napi munkával, hogy minél több időt tudjon jótékonysági tevékenységére fordítani.[74][76]

Egyéb befektetései szerkesztés

Vagyonát a befektetőcége, a Cascade Investment kezeli. Bill Gates világszerte több nagyobb cégbe fektetett be pénzt, több olyanba is, mely teljesen távol áll a számítástechnikától. Többek között részesedése van a Kanadai Államvasutakban, a FEMSA-ban, amely a legnagyobb latin-amerikai sörgyár és egyben a világ legnagyobb Coca-Cola-palackozója is, a Four Seasons luxusszállodaláncban, az amerikai John Deere traktorgyárban és a mexikói Televisa médiabirodalomban, illetve a Newport News hajógyárban.[77]

Befektetőként Gates komoly érdeklődést mutat a biotechnológia iránt, első ilyen befektetését az ICOS-ban eszközölte 2001-ben.[78][79][80]

Elismerések és kritikák szerkesztés

Lovagi címe szerkesztés

Bill Gates 2005. március 2-án lovagi címet kapott II. Erzsébet brit királynőtől, elsősorban jótékonysági tevékenységének elismeréseként. Mivel nem birodalmi alattvaló, nevében a Sir előtag helyett a KBE utótagot használhatja (Knight Commander of the Order of the British Empire). Az elismerésre az Egyesült Királyság akkori pénzügyminisztere, Gordon Brown terjesztette fel.[81][82][83]

Bambi-díj (2013)[84] A díjat a Bill & Melinda Gates Alapítvány kapta.

Alakja a populáris kultúrában szerkesztés

Bill Gates világszerte hírnévre tett szert. Ismertsége és a személyével szembeni gyakori ellenszenv miatt több filmben és játékprogramban is felbukkant már, többször álnéven, a későbbi pereskedések és felelősségre vonás elkerülése végett.

  • XBill – Linuxon futó számítógépes játék, ahol több Bill nevű szemüveges karakter próbálja a pályán lévő számítógépeken a Linuxot egy másik operációs rendszerre cserélni.[85]
  • South Park – Nagyobb, hosszabb és vágatlan – Miután a katonaságnál lévő Windows 98 lefagy, Bill Gatest teszik felelőssé ezért, majd a helyszínen fejbe is lövik.[86]
  • A szilíciumvölgy kalózai – A film Bill Gates, Steve Ballmer és Steve Jobs életét mutatja be.[87]
  • Bízd a hackerre! – A filmben szereplő Tim Robbinsot néhányan Steve Jobshoz, az Apple alapítójához, míg mások Bill Gateshez, a Microsoft alapítójához hasonlítják, viszont a filmben szereplő számítógépeken Linuxra emlékeztető rendszerek vannak.
  • Futurama – Fry a távoli jövőben megvásárolja Bill Gates csontvázát.
  • Az Agymenők című sorozat 11. évadjának 18. epizódjában is feltűnik önmagát alakítva.[88]

Könyvei magyarul szerkesztés

  • Üzlet @ gondolat sebességével – Működik a digitális idegrendszer, közreműködő: Collins Hemingway, fordítás: Bart Dániel és Gauder Márk, Geopen, Budapest, 1999
  • Janet Lowe: Bill Gates mondja – Gondolatok a világ legnagyobb vállalkozójától, fordítás: Gyárfás Vera, Athenaeum, Budapest, 1999
  • Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?, fordítás: Kepes János, Libri, Budapest, 2021, ISBN 978-963-433-737-9

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Internet Movie Database (angol nyelven)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. #2 Bill Gates. (Hozzáférés: 2018. július 23.)
  8. Bill Gates. National Science and Technology Medals Foundation
  9. Roll of Distinguished Fellows. British Computer Society
  10. https://ig.ft.com/sites/person-of-the-year/, 2023. február 20.
  11. https://web.archive.org/web/20240217093730/https://www.ala.org/awardsgrants/awards/176/all_years, 2024. február 17.
  12. https://www.spiegel.de/lebenundlernen/uni/bill-gates-in-harvard-lametta-fuer-den-verlorenen-sohn-a-487470.html, 2023. február 20.
  13. Bill Gates, Craig Venter och David King hedersdoktorer vid KTH. Royal Institute of Technology, 2002. január 16.
  14. MICROSOFTS BILL GATES BLEV HEDERSDOKTOR VID KTH Hoppade av plugget - blev svensk doktor, 2002. február 8.
  15. Queen grants Knighthood to Bill Gates, 2005. március 2.
  16. Knighthood for Microsoft's Gates, 2005. március 2.
  17. Ordens Honoríficas Portuguesas
  18. Bill Gates "honrado" com distinção da Presidência portuguesa, 2006. január 31.
  19. US CEO of the Microsoft Corporation Bill.... Getty Images
  20. DECRET nr.75 din 31 ianuarie 2007privind conferirea Ordinului naţional Steaua României în grad de Comandor
  21. Bill Gates a ales Romania, 2007. február 1.
  22. Honoris Causa, 2007
  23. Adario Strange: Harvard Dropout Bill Gates Receives Honorary Degree, 2007. június 7.
  24. 名誉博士学位批准、授予名单(截至2008年12月) (kínai nyelven). Ministry of Education of the People's Republic of China. (Hozzáférés: 2019. április 11.)
  25. Microsoft Chairman Bill Gates, left, receives the "Aztec Eagle"
  26. Recibe Bill Gates Orden Mexicana del Aguila Azteca, 2007. március 21.
  27. Karolinska gör Bill Gates till hedersdoktor, 2007. április 20.
  28. Bill Gates hedersdoktor på KI, 2008. január 24.
  29. Par Atzinības krusta piešķiršanu un apbalvošanu ar goda zīmi, 2009. október 12.
  30. Gates’ Recognized for Pioneering Philanthropy Dedicated to Solving Problemsthat Impede Human Development. Fulbright Association, 2010. október 14.
  31. https://www.bbc.com/news/11310420, 2023. február 19.
  32. United Nations Population Award Presented to Bill and Melinda Gates, Asian Parliamentarians. United Nations Population Fund, 2010. június 3.
  33. https://www.fi.edu/en/laureates/william-h-gates
  34. https://www.fi.edu/laureates/william-h-gates, 2023. február 19.
  35. 2013 Lasker~Bloomberg Public Service Award: Advancing global health through enlightened philanthropy. Lasker Foundation
  36. Bill and Melinda Gates to Receive Public Welfare Medal – Academy's Most Prestigious Award. Nemzeti Tudományos Akadémia (USA), 2013. január 23.
  37. https://rp-online.de/panorama/fernsehen/bill-gates-bekommt-bambi-auszeichnung_aid-14424731, 2023. február 20.
  38. Bill and Melinda Gates get Padma Bhushan, 2015. január 25.
  39. President Obama Names Recipients of the Presidential Medal of Freedom. Fehér Ház, 2016. november 16.
  40. Bill et Melinda Gates: une médaille pour le cœur, 2017. április 29.
  41. https://web.archive.org/web/20220805221613/https://www.seattle.us.emb-japan.go.jp/itpr_en/00_000752_00001.html
  42. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 9.)
  43. Manes, Stephen. Gates: How Microsoft's Mogul Reinvented an Industry and Made Himself The Richest Man in America. Touchstone (1994). ISBN 0671880748 
  44. Real Time Billionaires (angol nyelven). Forbes. (Hozzáférés: 2021. január 23.)
  45. Index.hu: Így keresett Bill Gates tízmilliárd dollárt
  46. Bill Gates Retakes World’s Richest Title From Carlos Slim
  47. Bill Gates lemondott a Microsoft vezérigazgatói posztjáról. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  48. Hivatalos: Satya Nadella a Microsoft új igazgatója. www.origo.hu. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  49. Bill Gates: Ez a baj a kapitalizmussal. www.index.hu, 2013. március 17. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  50. Ancestry of Bill Gates. Wargs. [2012. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 9.)
  51. Scottish Americans. Alba West. [2007. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 29.)
  52. Lesinski, Jeanne M. Bill Gates: Entrepreneur and Philanthropist. Twenty First Century Books (2008. szeptember 1.). ISBN 978-1-58013-570-2. Hozzáférés ideje: 2011. március 10. „The Gates family regularly went to services at the University Congregational Church.” 
  53. Lowe, Janet. Bill Gates Speaks: Insight from the World's Greatest Entrepreneur. Wiley (2001. január 5.). ISBN 978-0-471-40169-8. Hozzáférés ideje: 2011. március 10. „The Gates family attended the University Congregational Church, where the Reverend Dale Turner was pastor.” 
  54. Ichbiah, Daniel. A tehetséges gyerek., Bill Gates és a Microsoft regénye, ford. Pető Katalin, 2. kiadás, K.u.K. Kiadó (1996) 
  55. Berkowitz, Edward D. Something Happened: A Political and Cultural Overview of the Seventies. Columbia University Press (2006). ISBN 978-0-231-12494-2. Hozzáférés ideje: 2011. március 10. „Bill Gates was a member of the baby boom, born in 1955 into an upper-middle-class family near Seattle." He attended the Congregational Church, participated in the Boy Scouts, and went to a fancy private school.” 
  56. Gates, Bill. The Road Ahead. Penguin Books (1996). ISBN 0-14-026040-4 
  57. a b c Ichbiah, Daniel. A Lakeside-tól a Harvardig., Bill Gates és a Microsoft regénye, ford. Pető Katalin, 2. kiadás, K.u.K. Kiadó (1996) 
  58. Top 10 College Dropouts. Time, 2010. május 10. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  59. a b c Ichbiah, Daniel. A Microsoft születése., Bill Gates és a Microsoft regénye, ford. Pető Katalin, 2. kiadás, K.u.K. Kiadó (1996) 
  60. A cégnévből lassan elkopott a kötőjel, de számos korai marketinganyagon látható.
  61. Vámosi Gergő: Elhunyt a mikroszámítógép atyja. Origo, 2010. április 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  62. Ichbiah, Daniel. Az Altair., Bill Gates és a Microsoft regénye, ford. Pető Katalin, 2. kiadás, K.u.K. Kiadó (1996) 
  63. a b c Ichbiah, Daniel. A BASIC-ügy., Bill Gates és a Microsoft regénye, ford. Pető Katalin, 2. kiadás, K.u.K. Kiadó (1996) 
  64. Bill Gates: An Open Letter to Hobbyists (PDF), 1976. február 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  65. Ichbiah, Daniel. Az IBM legszokatlanabb terve., Bill Gates és a Microsoft regénye, ford. Pető Katalin, 2. kiadás, K.u.K. Kiadó (1996) 
  66. Ichbiah, Daniel. Az MS-DOS szaunája., Bill Gates és a Microsoft regénye, ford. Pető Katalin, 2. kiadás, K.u.K. Kiadó (1996) 
  67. Ichbiah, Daniel. A Big Blue kölyke., Bill Gates és a Microsoft regénye, ford. Pető Katalin, 2. kiadás, K.u.K. Kiadó (1996) 
  68. a b Ichbiah, Daniel. Az ellenálhatatlan felhasználási lehetőség., Bill Gates és a Microsoft regénye, ford. Pető Katalin, 2. kiadás, K.u.K. Kiadó (1996) 
  69. Ichbiah, Daniel. Az irodalmi Word., Bill Gates és a Microsoft regénye, ford. Pető Katalin, 2. kiadás, K.u.K. Kiadó (1996) 
  70. a b Ichbiah, Daniel. A Macintosh-forradalom., Bill Gates és a Microsoft regénye, ford. Pető Katalin, 2. kiadás, K.u.K. Kiadó (1996) 
  71. Mártonffy Zsuzsa: Egy nem hétköznapi nő. Figyelő, 2012. november 22. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  72. Bill és Melinda Gates válnak. portfolio.hu, 2021. április 30. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  73. Bill Gates - amit csak kevesen tudnak róla. Techline.hu, 2007. október 13. [2007. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
  74. a b c d Mercz Klára: A világ legnagyobb adományozói 1. – Bill Gates. TőzsdeFórum, 2013. június 28. [2015. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  75. Adományozásra tanítja a gazdagokat Bill Gates. Piac és Profit, 2014. augusztus 4. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  76. Bill Gates utolsó munkanapja. Origo.hu, 2008. június 27. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  77. Így keresett Bill Gates tízmilliárd dollárt. Index.hu, 2013. szeptember 18. (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.)
  78. David Shook: Bill Gates's Other Passion. Bloomberg Business, 2001. június 13. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
  79. Matthew Herper: Bill And Melinda Gates Foundation Makes Its Largest Ever Equity Investment In A Biotech Company. Forbes, 2015. március 5. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
  80. Lesinski, Jeanne M.. Bill Gates: Entrepreneur and Philanthropist. Lerner Pub Group (2008). ISBN 978-1580135702 
  81. Bill Gates, a lovag. Erdélyi Napló, 2005. március 8. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
  82. Lovagi címet kap Bill Gates. Origo.hu, 2004. január 25.
  83. Lovaggá ütötték Bill Gatest. IT Café, 2005. március 3.
  84. Preisträger Suche (német nyelven). bambi.de. [2017. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 19.)
  85. Az XBill hivatalos oldala
  86. South Park - Bill Gates. YouTube
  87. Port.hu - A szílíciumvölgy kalózai
  88. Hauschel Tamás: Bill Gates benne lesz az Agymenőkben. player.hu, 2018. február 21. (Hozzáférés: 2020. február 4.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés