Wolfgang Sawallisch

német karmester, zongoraművész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 26.

Wolfgang Sawallisch [ˌvɔlfɡaŋ zaˈvalɪʃ] (München, 1923. augusztus 26.Grassau, 2013. február 22.) német karmester és zongoraművész volt. Legfőbb érdeme Wagner és Richard Strauss mellőzött műveinek újrafelfedezése.

Wolfgang Sawallisch
Született1923. augusztus 26.[1][2][3][4][5]
München[6]
Elhunyt2013. február 22. (89 évesen)[1][2][3][4][5]
Grassau[7]
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
Iskolái
  • Hochschule für Musik und Theater Hamburg
  • Richard-Strauss-Konservatorium München
Kitüntetései
  • Bajor Érdemrend
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal
  • Osztrák Tudományos és Művészeti Díj
  • Osztrák Köztársaság Nagy Ezüst Érdemjele
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1984)
  • Bayerischer Poetentaler (1986)
  • Robert Schumann Prize of the City of Zwickau (1994)[8]
  • Hans von Bülow Medal (2003)

Wolfgang Sawallisch aláírása
Wolfgang Sawallisch aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfgang Sawallisch témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Édesapja egy tűzkárbiztosítással foglalkozó cég vezetője volt.

Sawallisch szülővárosa zeneművészeti főiskoláján tanult, közben a második világháború alatt a német hadsereg katonájaként brit hadifogságba esett Olaszországban. Innen szabadulva olyan mesterek mellett tökéletesítette tudását mint Hans Rosbaud és Igor Markevich.

1947-ben Augsburgban kezdte karmesteri pályáját. 1949-ben Gerhard Seitz hegedűművésszel első díjat nyert a genfi szonátaversenyen. 1953-ban az akkori legfiatalabb német városi zeneigazgató lett Aachenben. Öt év múlva Wiesbadenben folytatta. 1957-ben Nyugat-Berlinben tárgyalt operai főzeneigazgatói állásról, de gázsiigényét elutasította a városi szenátus, ez a terve meghiúsult.

1960-tól valóságos álláshalmozásba kezdett. Főzeneigazgató lett a kölni Operában ('64-ig), tanár a helyi zeneakadémián, 1970-ig vezette a Bécsi Szimfonikusokat is. 1961-től 1973-ig a Hamburgi Filharmonikusoknak is karmestere volt. 1970 és '80 között a Suisse Romande Zenekar művészeti igazgatója volt.

1971-ben lett a müncheni Bajor Állami Opera főzeneigazgatója. Több mint húszéves vezetése idején számtalan elfeledett és kortárs német operát mutatott be. Az 1983-as Wagner-évben a szerző mind a tizenhárom operáját elvezényelte. Fontos tette volt Richard Strauss teljesen árnyékba borított kamarazenei életműve koncertsorozaton való bemutatása.

1993-ban a Philadelphiai Zenekar művészeti igazgatója lett.

1955-től (Edinburgh) vett részt fesztiválokon. 1957-ben debütált Bayreuthban (Trisztán és Izolda).

Zongoristaként megelégedett a dalkíséréssel (pl. Dietrich Fischer-Dieskau rendszeres partnere volt) és a kamarázással.

Szülőhazáján kívül nem tartották az élvonalba tartozó karmesternek; a hagyományos dirigensideál megtestesítője volt. Repertoárján szinte kizárólag német szerzők szerepeltek.

Diszkográfia

szerkesztés
  • Im Interesse der Deutlichkeit. Mein Leben mit der Musik (1988)
  • Kontrapunkte (1993)
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. https://www.schumann-portal.de/Robert_Schumann_Prize_of_the_city_of_Zwickau.html, 2018. november 19.
  • Jungheinrich, Hans-Klaus: Die großen Dirigenten. Die wichtigsten Interpreten des 20. Jahrhunderts. 1. Aufl. Düsseldorf, 1986. ECON Taschenbuch Verlag. ISBN 3612100459

További információk

szerkesztés
  • [1] Alapítványa honlapja
  • [2] Peter Crimmins nekrológja newsworksön