Wukongopteridae
A Wukongopteridae a hüllők (Reptilia) osztályába és a pteroszauruszok (Pterosauria) rendjébe tartozó család.[1]
Wukongopteridae | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: 164–153 Ma középső jura - késő jura | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wukongopterus lii rekonstrukciója
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Wukongopteridae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Wukongopteridae témájú kategóriát. |
Előfordulásuk
szerkesztésA Wukongopteridae-fajok, körülbelül a középső jura és a késő jura korszakokban éltek, azaz 164-153 millió évvel ezelőtt. Maradványaikat Kínában és az Egyesült Királyságban találták meg.[2]
Megjelenésük
szerkesztésEz a különleges hüllőcsalád egyaránt hordozza a hosszú farkú Rhamphorhynchoidea és a rövid farkú Pterodactyloidea pteroszaurusz csoportok jegyeit. A kutatók emiatt átmeneti fosszíliaként tartják számon.[3]
Rendszerezés
szerkesztésA családba az alábbi 5 nem és 7 faj tartozik:
- Changchengopterus Lü, 2009 - 1 faj
- Changchengopterus pani Lü, 2009[4]
- Cuspicephalus Martill & Etches, 2013 - 1 faj
- Cuspicephalus scarfi Martill & Etches, 2013[5]
- Darwinopterus Lü et al., 2010 - 3 faj[6][7]
- Darwinopterus linglongtaensis Wang et al., 2010
- Darwinopterus modularis Lü et al., 2010
- Darwinopterus robustodens Lü et al., 2011
- Kunpengopterus Wang et al., 2010 - 1 faj
- Kunpengopterus sinensis Wang et al., 2010[3]
- Wukongopterus Wang et al., 2009 - 1 faj
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ *Wang X., Kellner, A.W.A., Jiang S., and Meng X., 2009, "An unusual long-tailed pterosaur with elongated neck from western Liaoning of China", Anais da Academia Brasileira de Ciências 81(4): 793-812
- ↑ Lü, J., Unwin, D.M., Jin, X., Liu, Y. and Ji, Q. (2010). "Evidence for modular evolution in a long-tailed pterosaur with a pterodactyloid skull." Proceedings of the Royal Society B, 277(1680): 383-389. doi:10.1098/rspb.2009.1603 PMID 19828548
- ↑ a b Wang, Xiaolin; Kellner, Alexander W.A.; Jiang, Shunxing, Cheng, Xin, Meng, Xi & Rodrigues, Taissa (2010). „New long-tailed pterosaurs (Wukongopteridae) from western Liaoning, China”. Anais da Academia Brasileira de Ciências 82 (4), 1045–1062. o. DOI:10.1590/S0001-37652010000400024.
- ↑ Lü, J. (2009). "A new non-pterodactyloid pterosaur from Qinglong County, Hebei Province of China." Acta Geologica Sinica (English Edition), 83(2): 189-199. doi:10.1111/j.1755-6724.2009.00062.x.
- ↑ David M. Martill (2013). „A new monofenestratan pterosaur from the Kimmeridge Clay Formation (Upper Jurassic, Kimmeridgian) of Dorset, England”. Acta Palaeontologica Polonica 58 (2), 285–294. o. DOI:10.4202/app.2011.0071.
- ↑ Liu Y.-Q. Kuang H.-W., Jiang X.-J., Peng N., Xu H. & Sun H.-Y. (2012). "Timing of the earliest known feathered dinosaurs and transitional pterosaurs older than the Jehol Biota." Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology (advance online publication).
- ↑ (2016. december 8.) „High-precision U-Pb geochronology of the Jurassic Yanliao Biota from Jianchang (western Liaoning Province, China): Age constraints on the rise of feathered dinosaurs and eutherian mammals”. Geochemistry, Geophysics, Geosystems. DOI:10.1002/2016GC006529.
- ↑ Wang X. (2009). „An unusual long-tailed pterosaur with elongated neck from western Liaoning of China”. Anais da Academia Brasileira de Ciências 81 (4), 793–812. o. DOI:10.1590/S0001-37652009000400016.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Wukongopteridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.