Xanten
Xanten település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 21 690 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/-
Xanten | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
Polgármester | Thomas Görtz | ||
Irányítószám | 46509 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám |
| ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 21 690 fő (2019. szept. 30.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 299,46 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 24 m | ||
Terület | 72,43 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 51° 39′ 44″, k. h. 6° 27′ 14″Koordináták: é. sz. 51° 39′ 44″, k. h. 6° 27′ 14″ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
Xanten weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Xanten témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
Weseltől nyugatra fekvő település.
TörténeteSzerkesztés
Xanten - ma Birten nevű - déli részén i. e. 15-ben Castra Vetera néven a rómaiak létesítettek hatalmas tábort. Az itt végzett ásatásokkor tízezer nézőt befogadó amfiteátrum került elő, amelyben nyaranta szabadtéri előadásokat tartanak. Innen indult ki i.u. 9-ben hadjáratra Varus a Teutoburgi erdőbe a cheruskok (ógermán törzs) vezetője, Hermann (Armin) ellen. A tábort 70-ben lerombolták, közelében - a mai város északi peremén - az 1. században újabb település jött létre: Colonia Ulpia Trajana. Köln után ez volt a legjelentősebb római város a Rajna alsó szakaszán. Lerombolása után a 4. században a frankok építették újjá a várost.
A középkorban Xanten nevét először 883-ban említette oklevél "ad Sanctes" (latinul: a szenteknél) néven. Innen ered a Xanten elnevezés.
A település a 13. század elején a kölni érsektől kapott városjogot. A 15. században a klevei hercegséghez, majd Brandenburg-Poroszországhoz tartozott.
A város középkori városerődítésének maradványai, elsősorban a még 1393-ban épült Klevei-kapu (Klever Tor) ma is látható. Középkori városmagja 1945-ben csaknem teljesen elpusztult, a legjelentősebb történelmi épületeit azonban restaurálták.
NevezetességekSzerkesztés
- Szent Viktor Dóm
- Amfiteátrum
Itt születtek, itt éltekSzerkesztés
- A legenda szerint Siegfrid-nek, a Nibelung-éneknek, a leghíresebb német eposz hősének itt ringott a bölcsője.
- Szent Viktor a monda szerint itt szenvedett mártírhalált.
GalériaSzerkesztés
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
További információkSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- ↑ a b https://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2020. március 3.