Xanten

	Xanten
; Xanten címere	; Xanten zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Irányítószám	46509
Körzethívószám	02801; 02802; 02804;
Rendszám	WES; DIN; MO;
Testvérvárosok	Lista Beit Sahour; Geel; Saintes (2003. június 7. – ); Salisbury;
	Népesség
Teljes népesség	21 690 fő (2019. szept. 30.) +/-
Népsűrűség	299,46 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	24 m
Terület	72,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Xanten Pozíció Németország térképén
	é. sz. 51° 39′ 44″, k. h. 6° 27′ 14″Koordináták: é. sz. 51° 39′ 44″, k. h. 6° 27′ 14″
	Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Xanten weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Xanten témájú médiaállományokat.

Xanten település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 21 690 fő (2019. szeptember 30.).^[1] +/-

Xanten - ma Birten nevű - déli részén i. e. 15-ben Castra Vetera néven a rómaiak létesítettek hatalmas tábort. Az itt végzett ásatásokkor tízezer nézőt befogadó amfiteátrum került elő, amelyben nyaranta szabadtéri előadásokat tartanak. Innen indult ki i.u. 9-ben hadjáratra Varus a Teutoburgi erdőbe a cheruskok (ógermán törzs) vezetője, Hermann (Armin) ellen. A tábort 70-ben lerombolták, közelében - a mai város északi peremén - az 1. században újabb település jött létre: Colonia Ulpia Trajana. Köln után ez volt a legjelentősebb római város a Rajna alsó szakaszán. Lerombolása után a 4. században a frankok építették újjá a várost.

A középkorban Xanten nevét először 883-ban említette oklevél "ad Sanctes" (latinul: a szenteknél) néven. Innen ered a Xanten elnevezés.

A település a 13. század elején a kölni érsektől kapott városjogot. A 15. században a klevei hercegséghez, majd Brandenburg-Poroszországhoz tartozott.

A város középkori városerődítésének maradványai, elsősorban a még 1393-ban épült Klevei-kapu (Klever Tor) ma is látható. Középkori városmagja 1945-ben csaknem teljesen elpusztult, a legjelentősebb történelmi épületeit azonban restaurálták.

NevezetességekSzerkesztés

Szent Viktor Dóm
Amfiteátrum

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

A legenda szerint Siegfrid-nek, a Nibelung-éneknek, a leghíresebb német eposz hősének itt ringott a bölcsője.
Szent Viktor a monda szerint itt szenvedett mártírhalált.