Xanten
Xanten település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 21 614 fő (2017. december 31.).[1] +/-
| Xanten | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
| Járás | Wesel | ||
| Irányítószám | 46509 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám |
| ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 21 614 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 298,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 24 m | ||
| Terület |
| ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 Xanten
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 51° 39′ 44″, k. h. 6° 27′ 14″Koordináták: é. sz. 51° 39′ 44″, k. h. 6° 27′ 14″ | |||
Xanten
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Wesel térképén | |||
| [ Xanten weboldala] | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Xanten témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
Weseltől nyugatra fekvő település.
TörténeteSzerkesztés
Xanten - ma Birten nevű - déli részén i. e. 15-ben Castra Vetera néven a rómaiak létesítettek hatalmas tábort. Az itt végzett ásatásokkor tízezer nézőt befogadó amfiteátrum került elő, amelyben nyaranta szabadtéri előadásokat tartanak. Innen indult ki i.u. 9-ben hadjáratra Varus a Teutoburgi erdőbe a cheruskok (ógermán törzs) vezetője, Hermann (Armin) ellen. A tábort 70-ben lerombolták, közelében - a mai város északi peremén - az 1. században újabb település jött létre: Colonia Ulpia Trajana. Köln után ez volt a legjelentősebb római város a Rajna alsó szakaszán. Lerombolása után a 4. században a frankok építették újjá a várost.
A középkorban Xanten nevét először 883-ban említette oklevél "ad Sanctes" (latinul: a szenteknél) néven. Innen ered a Xanten elnevezés.
A település a 13. század elején a kölni érsektől kapott városjogot. A 15. században a klevei hercegséghez, majd Brandenburg-Poroszországhoz tartozott.
A város középkori városerődítésének maradványai, elsősorban a még 1393-ban épült Klevei-kapu (Klever Tor) ma is látható. Középkori városmagja 1945-ben csaknem teljesen elpusztult, a legjelentősebb történelmi épületeit azonban restaurálták.
NevezetességekSzerkesztés
- Szent Viktor Dóm
- Amfiteátrum
Itt születtek, itt éltekSzerkesztés
- A legenda szerint Siegfrid-nek, a Nibelung-éneknek, a leghíresebb német eposz hősének itt ringott a bölcsője.
- Szent Viktor a monda szerint itt szenvedett mártírhalált.
GalériaSzerkesztés
.jpg)
Lásd mégSzerkesztés
További információkSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
