Xewkija
Xewkija A Máltai-szigetcsoport részét képező Għawdex (Gozo) sziget negyedik legnagyobb helyi tanácsa. Lakossága 3115 fő (2005). Neve a máltai xewk (bogáncs) szóból ered.
| Xewkija | |||
 | |||
| Xewkija nyugat felől | |||
| |||
| Mottó: Nemo me impune lacessit[1] | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Málta | ||
| Rang | Helyi tanács | ||
| Polgármester | Dr. Monica Vella (Munkáspárt, 2002 óta) | ||
| Irányítószám | XWK | ||
| Testvérvárosok | Lista Castelvenere (Olaszország, 2002) | ||
| Ünnep | Keresztelő Szent János (június 24.) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3300 fő (2014. márc. 31.)[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 36° 01′ 59″, k. h. 14° 15′ 30″36.033056°N 14.258333°EKoordináták: é. sz. 36° 01′ 59″, k. h. 14° 15′ 30″36.033056°N 14.258333°E | |||
| Xewkija weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Xewkija témájú médiaállományokat. | |||
Története
szerkesztés
Manwel Magri SJ 1904-es ásatásai neolitikus építmények, feltehetően egy templom nyomait mutatták ki a Rotunda helyén.[3] Kr. e. 700 körül föníciaiak szállták meg a szigetet, Kr.e. 550 és Kr.e. 218 között Karthágó uralta. A rómaiak idején földművesek lakták.
870 körül az arabok elfoglalták a szigeteket, 1045-ből arab feliratos kő maradt fenn a község területén (Majmuna sírköve, ma a rabati Régészeti Múzeumban látható). A szicíliai uralom alatt újra benépesült, de a kalózok állandó fenyegetést jelentettek a lakosságnak. Ez csak a rabati Citadella felújításával enyhült, ekkor viszont törvény kötelezte a gozoiakat, hogy az éjszakát az erődben töltsék. Ezelőtt ugyanis a kalózok és a törökök többször is kifosztották a szigetet. 1487-ben mégis apró települést említenek a környéken. A törvény 1637-es feloldása, és az Mġarr ix-Xini kikötőjét őrző torony megépítése (1658) fellendítette a vidék életét. Giovanni Gourgion lovag, Adrien de Wignacourt nagymester titkára itt építette fel lakhelyét (Gourgion Tower), amely a vidék jellegzetes épülete volt, míg végül 1943-ban lebontották, hogy ne zavarja az épülő repülőteret.
Az 1667-es összeírás Xeuchia néven említi, ekkor 90 háztartásban 403 lakosával a sziget második legnépesebb települése volt.[4] Xewkija Gozo legrégebbi önálló községe, miután 1678-ban kivált az addig egységes gozoi közigazgatásból. Ezt a Rabaton kívüli első önálló plébánia tette lehetővé. 1728-ra készült el a Szent János plébániatemplom, egy része a helyére 1951 és 1978 között épült Rotunda mellett megtekinthető. 1798-ban a francia megszállók elől a lakosság a Chambray erődbe menekült, ám a lovagok feladták az erődöt. A franciák újra egyetlen közigazgatási egységbe vonták a szigetet. Október 28-án sikerült kiűzni a franciákat.
A második világháború idején tizennyolc óvóhelyet ástak a községben. Xewkija 1994 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.
Önkormányzata
szerkesztésXewkiját öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusa óta van hivatalban, 4 munkáspárti és 1 nemzeti párti képviselőből áll.[5]
Polgármesterei:
- Augustine Dingli (1994-1999)
- Mario Camilleri (1999-2002)
- Monica Vella (Munkáspárt, 2002-)
Nevezetességei
szerkesztés
Rotunda
szerkesztésA Keresztelő Szent János plébániatemplom (közismert nevén Rotunda)[6] az egész sziget egyik legfeltűnőbb építménye. Gozo legnagyobb temploma, kupolája már Malta szigetéről látszik. A máltai Giuseppe d'Amato tervei alapján épült egy korábbi templom helyén, amely a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend gozoi központja volt. Az építkezés 1951-ben kezdődött, és 1978-ra készült el. 28 méter átmérőjű, 75 méter magas mészkő kupolaszerkezetét nyolc hatalmas betonoszlop tartja.
Egyéb nevezetességei
szerkesztés- Keréknyomok (cart ruts): Ta' Blinkas, Misraħ Imbert közelében a Hġejjeg Streeten
- A szélmalom, szélirányokhoz tájolt alapjával
- A gozoi labdarúgóstadion
- A University of Malta gozoi intézete
- Napóra (Sundial)
- A Tal-Ħniena kápolnához kötődik a Xewkija szerzetese című legenda.[7]
Kultúra
szerkesztésBand clubja a Banda Prekursur (1929). Az Għaqda Drammatika Ċentru Parrokkjali (a plébánia színjátszó csoportja) színházi előadásokat tart a plébánia[8] épületében lévő Ġiovanni Theatre-ben.[9]
Egyházi szervezetei:
Rádióadója a Radju Prekursur.[10]
Sport
szerkesztésItt van a Gozo Football Association székhelye. Labdarúgó-csapata a Xewkija Tigers Football Club[11] (1944): négyszeres gozói bajnok, jelenleg is a gozói első osztályban játszik.
Közlekedés
szerkesztésAutóbuszjáratai (2018. decemberi adatok):
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Jelentése: Senki nem támadhat meg büntetlenül. Ugyanez Skócia nemzeti mottója, mindkettő az 1687-ben alapított Bogáncs Rendje lovagrendtől vette át.
- ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
- ↑ Xewkija history (angol nyelven). Xewkija Local Council. [2009. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
- ↑ Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)[halott link]
- ↑ „Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű)
- ↑ Xewkija Rotunda (angol nyelven). Ministry for Gozo. [2010. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 13.)
- ↑ Camilleri, Ġorġ. Xewkija szerzetese, Legendák Gozo szigetéről. Szeged: Agapé, 32. o. (2003)
- ↑ Xewkija parish (máltai nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 22.)
- ↑ Giovanni Theatre (máltai nyelven). [2010. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 22.)
- ↑ Radju Prekursur (máltai nyelven). [2010. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 22.)
- ↑ Xewkija Tigers F.C. (angol nyelven). [2010. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 22.)
Források
szerkesztés
- Xewkija Local Council (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. június 22.)
- Xewkija (angol nyelven). Ministry for Gozo. [2010. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
- Local councils: Xewkija (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2011. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 22.)