Zagyvaszentjakab

Zagyvaszentjakab egykor önálló község, 1925 óta Szurdokpüspöki része.

Zagyvaszentjakab
Római katolikus Szent Jakab apostol templom
Közigazgatás
Település	Szurdokpüspöki
Városhoz csatolás	1925
Korábbi rangja	község
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	1 km
Elhelyezkedése
Zagyvaszentjakab Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 54″, k. h. 19° 41′ 44″47.8651, 19.6957
A Wikimédia Commons tartalmaz Zagyvaszentjakab témájú médiaállományokat.

Fekvése

A Mátra nyugati lábánál, a Zagyva völgyében, Szurdokpüspöki központjától északra, Pásztótól 6 kilométerre délre, a Zagyva bal partján fekszik. A Diós-patak folyik át rajta.

Főutcája a Szurdokpüspöki és Pásztó között húzódó 2407-es út; az ország távolabbi részei felől közúton a legegyszerűbben a 21-es főúton közelíthető meg, a 2406-os, majd pedig arról a 2407-es útra letérve. Vasúton a Hatvan–Somoskőújfalu-vonal szurdokpüspöki állomásán kell leszállni.

Története

Zagyvaszentjakab Árpád-kori település, nevét 1296-ban említette először oklevél. Ekkor került a település az Aba nemzetség-beliek Kompolti ágából leszármazott Péter, a királyi étekfogók kancellárjának birtokába, aki e helységet nejével kapta. A település egykor Nógrád vármegyéhez tartozott, 1423-ban azonban a király ismét Heves vármegyébe helyezte át. Ekkor a nánai Kompolthiak birtoka volt. Plébániáját már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is említették, a patai főesperességi kerülethez tartozott. Kompolthi János fiai, Zsigmond és Ferenc valamint Országh Mihály négy fia között 1522-ben létrejött örökösödési szerződés alapján a Kompolthiak kihaltával Országh Mihály fiai: János, Ferenc, Imre és László örökölték. 1549-ben Losonczy István, Országh Kristóf gyámjának birtokaként említették. 1552-ben még 8 adóköteles jobbágytelket írtak itt össze, 1564-ben pedig 11 portája volt.

Országh László fiának, Kristófnak, 1567-ben bekövetkezett utód nélküli halála után I. Miksa király 1569-ben Országh Borbálának, enyingi Török Ferenc nejének adományozta. A 17. század közepén Hamvay Ferenc alispán birtoka volt, akinek 1699-ben bekövetkezett halála után Forgách Ádám nyerte adományul. 1741-ben a Nyáry, a 19. század elején pedig a gróf Draskovich, gróf Esterházy, báró Révay, gróf Cebrián, Horváth és Csányi családoknak volt itt földesúri joguk, majd Kohn József lett a birtokosa.

1852-ben nagy tűzvész pusztított itt, ami a helységet csaknem egészen elpusztította.

1910-ben 855 magyar lakosából 838 fő római katolikus és 15 izraelita volt.

Fokozatosan összeépült Szurdokpüspökivel, 1925-ben pedig egyesült vele.

Nevezetességek

• Szent Jakab apostol római katolikus templom: 1904–1906 között épült. Oltárképét Túri Gyula festette. A képen idősebb Jakab apostol a 19. század eleji viseletbe öltözött helybéliek gyűrűjében prédikál.