Zapuntel

Zapuntel (olaszul: Zapuntello) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Zárához tartozik.

Zapuntel
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zára
Község	Zára
Jogállás	falu
Irányítószám	23 292
Körzethívószám	(+385) 023
Népesség
Teljes népesség	42 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	37 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 14′ 60″, k. h. 14° 48′ 43″44.2499532, 14.8118399
Zapuntel weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Zárától légvonalban 36 km-re északnyugatra, Pagtól légvonalban 29 km-re délnyugatra a Molat-sziget északi részén fekszik.

Története

A falu területe akárcsak Molat-sziget már ősidők óta lakott. Ezt igazolja számos, elsősorban a paleolitikumból származó régészeti lelet, melyek egy részét a zárai régészeti múzeumban őrzik. A legismertebb feltárásokat a falu területén Šime Batović zárai régész végezte aki Zapuntel mai kikötője Porat közelében a Ledenice nevű helyen és a zapunteli mezőn Poploton több kovakőből készített őskori szerszámot talált. A Molat-szigeten talált négy vaskori illír erődített település maradványai közül kettő Zapuntel területére esik. Egyikük a sziget legmagasabb pontján a falutól délkeletre fekvő 148 méteres Lokardeniken található, míg a másik a nyugatra 141 méteres magaslaton fekvő Knežak romjai. Ezen kívül határában több halomsír is található például a Gomilica, Zemljačine, Vršak nevű helyeken. A római korból nem maradt megbízható adat a sziget lakott voltáról. Nem maradtak fenn római eredetű földrajzi nevek csak egy tenger alatti lelőhely a kis Tovarnjak-szigetnél és a Zorljevica kőbánya tanúsítja az itteni római jelenlétet. Molat szigete és vele a mai Zapuntel területe a horvátok érkezésétől a velencei uralom kezdetéig 1409-ig Zára városához tartozott, amely 1151-ben a zárai Szent Kereszt bencés kolostornak adományozta. A bencések a későbbiekben is fontos szerepet játszottak a sziget fejlődésében. Miután Velence 1409-ben elfoglalta Zárát a szigetek is fennhatósága alá kerültek. Az 1421-es zárai kataszter szerint Molatot 1422 líráért a Zadulin családnak adták bérbe, majd 1464-ben a Detrišić (Detrico) család bérelte ki 1830 velencei líráért. Ez különösen fontos esemény volt a település életében, mert a család engedélyt kapott, hogy a sziget akkor Val de Zampontelnek nevezett részén a mai Zapunteli mezőn szőlőt telepítsenek. Zapuntel első írásos említése 1450-ben történt „Sanpontello” kikötőjeként. 1464-ben „Val de Zampontel”, 1497-ben „Campontello” alakban említik. A név eredetéről csak találgatások vannak, de nagyon valószínű a „za puntom“ (a hegyfok mögött) kifejezésből való származtatása. A másik magyarázat kevésbé valószínű. Abból indul ki, hogy Ist és Molat szigete között egykor híd (ponte) állt. Ma a két sziget közötti átjáró szélessége 155 méter, legnagyobb mélysége 6 méter. A neves horvát nyelvész Petar Skok Zapuntel nevét a dalmát kicsinyítőképzős „Žaplo” szóból származtatja, ami szorosban fekvő falut jelentett. Emiatt lakói a települést gyakran Žapunténak nevezik. A falu népességének első összeírása 1527-ben történt amikor 198 lakost számláltak itt. 1539-től a szigetnek különböző bérlői voltak, de török háborúk miatt birtoklásuk időnként bizonytalan volt. A 16. és 17. században a sziget gyéren lakott volt. A csekély lakosságot törökön kívül az uszkók kalózok is támadták és fosztogatták. Még 1684-ben is húsz molati lakost hurcoltak török kalózok rabságba. A 19. század elején amikor Dalmácia francia uralom alá került a törököket angol szolgálatban álló kalózok váltották fel, akik szintén többször támadták a szigetet. A kalózokon kívül a lakosságnak a Zárának és a Zára által nyakukba ültetett nagybirtokosok által támasztott terhekkel is szembe kellett néznie. 1615-ben a gróf még azt is megtiltotta, hogy földjeiken kívül más vagyont tartsanak, 1624-ben pedig a szabad favágást tiltotta meg 25 dukát büntetés megfizetésének terhe mellett. 1640-ben az olasz Lantana kereskedőcsalád vásárolta meg a szigetet amely még kegyetlenebbül bánt a lakossággal. Az elnyomás ellen a lakosság számos panaszt emelt, de azok eredménytelenek maradtak. Amíg a lakosság kemény adókat fizetett a termények, a halászat és az állattartás jövedelmei után a Lantana család egyre gazdagodott. Végül a 19. század második felében a szigetet eladták a Abelić családnak. Petar Abelić fia Kazimir a szigetet húga fiainak adta át így került az olasz Gozzetti család tulajdonába. Zapuntelnek 1857-ben 122, 1910-ben 145 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Zapuntel lakossága különösen az 1970-es években csökkent jelentősen, amikor a fiatalok közül sokan a nagyobb ipari városokba, Zárára és Fiumére költöztek, míg mások a könnyebb kenyérkereset reményében Amerikába, Ausztráliába vándoroltak ki. A II. világháború után a férfiak közük sokan mentek tengerésznek. A rabi mészgyártás kiépítéséig 1964-ig a lakosság egy része mészégetéssel is foglalkozott és az itteni mészégetők híresek voltak. Az 1950-es években a halászat is fellendült, bár hagyományok hiányában nem fejlődött a legjelentősebb gazdasági ággá. Jószerivel csak a kikapcsolódás és a saját szükségletek kielégítésére korlátozódott. Mára a mezőgazdaság és az állattartás is szinte teljesen megszűnt. A lakosság számának csökkenése az utóbbi időben is tovább folytatódott. A falunak 2011-ben mindössze 42 lakosa volt. Az utóbbi években a turizmus fejlődésnek indult, két étterem is nyílt és lehetővé tették a jachtok kikötését is. A jövő gazdasági fejlődését a turizmusra kívánják alapozni.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
122	225	111	144	163	145	145	196	258	259	234	168	90	52	58	42

Nevezetességei

• A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma a 15. században épült. Egyhajós épület sekrestyével, apszissal és homlokzatán háromszögű oromzattal. A főoltáron márvány tabernákulum és oltárkép látható a Szűzanya, Szent Joachim, Szent Anna, Keresztelő Szent János, Szent Péter és Pál, valamint Páduai Szent Antal ábrázolásával. A szembemiséző oltár fából készült. A templomnak még egy márvány oltára van a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére gipsz szoborral és Páduai Szent Antal fából faragott szonrával. Értékes még a 18. századi festett feszület. A templomot 1991-ben teljesen megújították, akkor építették új harangtornyát is. A régit még 1911-ben egy vihar döntötte le. A két harangot 1881-ben és 1927-ben öntötték. A sekrestye padozatán 1712-ből származó glagolita feliratos sírkőlap található.
• Ledenice, Poplot és Porat őskori régészeti lelőhely.
• Gomilica, Kurilišće, Zemljačine, Vršak, Stražica, Triskavac, Malica Straža őskori halomsírok.
• Lokardenik, Knežak vaskori illír erődök romjai.
• Rižnjak 6. századi templom romja.
• Lovreč, a 6. századi Szent Lőrinc templom romja.
• Luka középkori település a 9–15. századból.
• Solinski-fok középkori sótelep 14–19. század.

További információk

• Zapuntel weboldala (horvátul)
• Molat szigetének weboldala (horvátul)
• Zára turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A zárai érsekség honlapja (horvátul)
• Molat-sziget turistainformációk (magyarul)