Zaturcsány
Zaturcsány (1899-ig Zaturcsa, szlovákul: Záturčie) Turócszentmárton városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. Alsó- és Felsőzaturcsa egyesítésével jött létre.
Fekvése szerkesztés
Turócszentmárton központjától északnyugatra, a Turóc bal partján fekszik.
Története szerkesztés
A település – mely ma Turócszentmárton része – egykor egyike volt a Dél-Turóc legrégibb falvainak. Első írásos említése 1245-ben egy oklevélben történt, amikor a Turóc bal partján fekvő földet Vendéghnek nevezik. 1255-ben IV. Béla a birtok tulajdonjogát várjobbágyainak: Uzda fiainak és utódaiknak adja. A Zatureczky család ősi fészke. A falu kastélya eredetileg evangélikus templomnak épült 1640-ben.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZATURCZA. Kis, és Nagy, vagy Alsó, és Felső Zaturcza. Két tót faluk Túrócz Várm. földes Urok Zatureczky Uraság; 1255-dikben IV. BÉLA Király által Uzda’ Fijainak ajándékoztatott; fekszenek Szent Mártonnak szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik jók, fájok, réttyek, legelőjök elég van.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zaturecz, (Alsó) (Dolna Zaturcsa), Thurócz m. tót f. a Thurócz vize mellett, 1/2 órányira Sz. Mártontól északfelé, 62 kath., 226 evang., 3 zsidó lak. Jó föld, rét, legelő; erdő; malmok. F. u. többen. Ut. posta Thurócz-Zsámbokrét.”; „Zaturecz, (Felső) (Horna Zaturcsa), Thurócz m. tót f., 32 kath., 121 evang., 14 zsidó lak., evang. anya szentegyházzal. Ennek is jó rétje van, erdeje, legelője pedig sok, két malom. F. u. többen.”[2]
Az evangelikus templomot 1894-ben kastéllyá építették át. 1910-ben 581, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
1949-55 között csatolták Turócszentmártonhoz.
Nevezetességei szerkesztés
- Felső és Alsó Zaturcsa között fekvő kastélyát Révay Ferenc eredetileg evangélikus templomnak építtette 1640-ben. A templomot 1894 és 1896 között Révay Ferenc kastéllyá építtette át. 1921-ben iskolát nyitottak benne, később állami gazdaság központja működött itt. 1989-ben az épület újra magánkézbe került, 2002-től szálloda és étterem működik benne.
- Evangélikus temploma.
Külső hivatkozások szerkesztés
Lásd még szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|
Ez a szlovákiai Zsolnai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |