Főmenü megnyitása

Kossuth (városrész)

Turócszentmárton városrésze

Kossuth (1890-ig Kossut, szlovákul: Košúty) Turócszentmárton városrésze, korábban önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban, Turócszentmárton központjától északkeletre.

Kossuth
Közigazgatás
Település Turócszentmárton
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Kossuth (Szlovákia)
Kossuth
Kossuth
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 24″, k. h. 18° 56′ 03″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 24″, k. h. 18° 56′ 03″

TörténeteSzerkesztés

A Kossuth család ősi fészke. Neve a szláv košut (= kecskebak) főnévből származik. Mások szerint, a kos magyar szóból származik a neve. Eredetileg a turóci várbirtokok közé tartozó Zábor-földnek egyik része volt. A falu akkor keletkezett, amikor a Kossuth család őse Math fia Kosuth Pósa fia Koccsal és Voyan fia Voiszlóval a Turóc folyó jobb partján IV. Béla királytól földet kapott. Mivel az első adománylevelet Detre zólyomi ispán megsemmisítette 1263-ban a király újból megerősítette a családot birtokában, ebben Turóc megyei nemesekként említve őket. A birtokból a Kosuthnak és Voiszlónak jutott harmad rész, ebből alakult ki a későbbi település. Ekkor a falu még több oklevélben Udvard néven szerepel. 1359-ben Kosuth fia András kapott oltalomlevelet a birtokra a szomszédos Révayfalva lakóinak támadásai ellen. 1360-ban a birtokot András fiai és Pál testvére örökölte. 1374-ben Kosuth Pál a velenceiek elleni harcokban szerzett érdemeiért Nagy Lajos királytól Udvard falut örökös birtokul kapta. A falu neve a 15. század végétől változott Udvardról Kossuthfalvára. 1487-ben a község felét zálogbirtokul a Detrich család szerezte meg, majd tőlük 1506-ban a Zablati család, később pedig a Révayak birtokaként a szklabinyai uradalom része lett. A zálogba adott birtokrészt az 1650-es években Kossuth Miklós szerezte vissza.

Vályi András szerint "KOSSUTH. Falu Túrócz Várm. földes Ura Kossút Uraság, lakosai leg inkább evangelikusok, ’e mellet van egy hegyetske, melly Hradek Várnak neveztetik, ez a’ természettől olly jelesen van el készítve; mintha nemzetséggel vólna alkotva, hoszszas kerekségű, és a’ tetője egyenes, a’ közepén van valamelly régi épűletnek omladékja, hihető hogy valaha Vár lehetett ottan, a’ honnan most is annak hívattatik, fekszik Szent Mártonynak szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."[1]

Fényes Elek szerint "Kossuth, Thurócz m. kis tót falu, a Jordán patakja mellett: 26 kath., 58 evang. lak., és jó határral. F. u. Kossuth család. Sz.-Mártontól északra 1/2 órányira. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét."[2]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 26, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés