Turóci-medence
A Turóci-medence földrajzi-történelmi tájegysége Szlovákiában található. Területe az egykori Magyar Királyság Turóc vármegyéjének illetve a mai Szlovákia Turócszentmártoni járásának és Stubnyafürdői járásának felel meg. Nevét központi vízfolyásáról, a Turóc folyóról kapta. Hagyományos beceneve a tájnak a „Turóci kertecske”.
| Turóci-medence | |
.jpg) | |
| Elhelyezkedés | Fatra-Tatra Area |
| Fontosabb települések | Turócszentmárton, Ruttka, Stubnyafürdő |
| Folyóvizek | Turóc, Vág |
| Térkép | |
 | |
| Pozíció Szlovákia térképén | |
| Elhelyezkedése | |
 Turóci-medence
Pozíció a Kárpátok térképén
| |
| é. sz. 49° 01′ 48″, k. h. 18° 55′ 12″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 48″, k. h. 18° 55′ 12″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turóci-medence témájú médiaállományokat. | |
ElhelyezkedéseSzerkesztés
A Turóc medencéje mintegy 30 kilométer hosszú, 10 kilométer széles, termékeny, viszonylag sík terület az Északi-Kárpátok különböző hegyláncai között. A folyó a medencét délről határoló Körmöci- (Kremnické vrchy), illetve Zsár-hegységekben (Žiar) ered, innen északra folyik, majd Ruttkánál a Vágba ömlik.
A Turóci-medencét keletről a Nagy-Fátra (vagy Öreg-Fátra), északról és nyugatról a Kis-Fátra határolja. A KIs-Fátra e szakaszának külön nevei is vannak, Lucsányi-Fátra(wd) (Lucskai-Fátra, Lúčanská Fatra) vagy Mártoni-hegység, mivel Turócszentmárton van a közelében.
NépességeSzerkesztés
A terület lakossága eredetileg is szlovák, és itt alakult ki a szlovák nemzeti érzés és a 19. századi nemzeti mozgalom központja, valamint a szlovák nyelvnek az a nyelvjárása, amiből a szlovák irodalmi nyelv lett. A 12-14. században magyar határőröket telepítettek az itteni gyepűkhöz, majd a törökök elől sok magyar nemes húzódott fel erre a vidékre és épített magának kastélyt, várat.
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Csehszlovákia (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1976. 324. o. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963-243-076-X