Nagyrákó
Nagyrákó (szlovákul: Rakovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Kis- és Nagyrákó egyesülésével jött létre.
| Nagyrákó (Rakovo) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Turócszentmártoni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1230 | ||
| Polgármester | Patrik Antal | ||
| Irányítószám | 038 42 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | MT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 381 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 432 m | ||
| Terület | 5,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagyrákó
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
| é. sz. 48° 59′ 20″, k. h. 18° 52′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 20″, k. h. 18° 52′ 50″ | |||
| Nagyrákó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrákó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése Szerkesztés
Turócszentmártontól 13 km-re délre, a Turóc jobb partján fekszik.
Története Szerkesztés
A község területén már az újkőkorban is éltek emberek. A mai település azon a földön keletkezett, melyet IV. Béla a tatárjárás után adományozott Márton nevű hívének és László nevű testvérének, a Rakovszky család őseinek, akik a Sajó melletti ütközetben vele voltak.
1244-ben említik először. 1351-ben „Rakouch”, 1489-ben „Rakov” néven találjuk. A 16. századtól a 20. századig a Rakovszky és más nemesi családok birtoka volt. 1543-ban „Rakowfalwa”, 1622-ben „Rakowa” néven szerepel az írott forrásokban. 1785-ben 40 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Rako, Rakovo. Tót falu Túrócz Vármegyében, Beniczky Uraságnak kastéllyával ékesíttetik, fekszik Szoczóczhoz közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, de leginkább evangélikusok, határbéli földgyei jól termők, réttyei nedvesek, legelőjét a’ sok vakondak rongállya, számos feltúrásai által, valamint Pribótz helységnek legelőjét is, harmadik osztálybéli.”[2]
1828-ban 11 házában 56 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rákó, (Nagy és Kis), két egymásmellett levő tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett, az első 68 kath., 136 evang. lak., a második (alias Lehotka) 23 kath., 24 evang. lak. termékeny földdel F. u. többen. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Még a 21. században is Rakovszky néven voltak (vannak) birtokok a telekkönyvben.
Népessége Szerkesztés
1910-ben 277-en, többségében szlovákok lakták: szám szerint 204, 68 fős magyar kisebbséggel, a többi lakos német ajkú volt.
2001-ben 287 lakosából 284 szlovák volt.
2011-ben 311 lakosából 299 szlovák.
Nevezetességei Szerkesztés
- 17. századi kúriája eredetileg reneszánsz stílusú volt, a 18. század végén és a 19. század közepén átépítették.
- 18. századi kúriája 1763-ban épült barokk stílusban, a 19. század első felében átépítették.
- Temetőkápolnája a 19. század második felében épült.
Híres emberek Szerkesztés
- Itt született rákói Rakovszky Márton, 16. századi költő, történetíró.
- Itt született rákói Rakovszky Márton, Turóc vármegye alispánja, királyi kamarai tanácsos, költő.
- Itt született 1755. július 17-én nagy-rákói és kelemenfalvi Rakovszky Elek, Szatmár vármegye alispánja, majd királyi tanácsos, a dunáninneni kerület táblabírája.
Források Szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
