Nagyrákó

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 29.

Nagyrákó (szlovákul: Rakovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Kis- és Nagyrákó egyesülésével jött létre.

Nagyrákó (Rakovo)
Nagyrákó címere
Nagyrákó címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rangközség
Első írásos említés1230
PolgármesterPatrik Antal
Irányítószám038 42
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámMT
Népesség
Teljes népesség381 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság432 m
Terület5,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 59′ 14″, k. h. 18° 52′ 48″48.987222°N 18.880000°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 14″, k. h. 18° 52′ 48″48.987222°N 18.880000°E
Nagyrákó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrákó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turócszentmártontól 13 km-re délre, a Turóc jobb partján fekszik.

Története

szerkesztés

A község területén már az újkőkorban is éltek emberek. A mai település azon a földön keletkezett, melyet IV. Béla a tatárjárás után adományozott Márton nevű hívének és László nevű testvérének, a Rakovszky család őseinek, akik a Sajó melletti ütközetben vele voltak.

1244-ben említik először. 1351-ben „Rakouch”, 1489-ben „Rakov” néven találjuk. A 16. századtól a 20. századig a Rakovszky és más nemesi családok birtoka volt. 1543-ban „Rakowfalwa”, 1622-ben „Rakowa” néven szerepel az írott forrásokban. 1785-ben 40 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Rako, Rakovo. Tót falu Túrócz Vármegyében, Beniczky Uraságnak kastéllyával ékesíttetik, fekszik Szoczóczhoz közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, de leginkább evangélikusok, határbéli földgyei jól termők, réttyei nedvesek, legelőjét a’ sok vakondak rongállya, számos feltúrásai által, valamint Pribótz helységnek legelőjét is, harmadik osztálybéli.[2]

1828-ban 11 házában 56 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rákó, (Nagy és Kis), két egymásmellett levő tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett, az első 68 kath., 136 evang. lak., a második (alias Lehotka) 23 kath., 24 evang. lak. termékeny földdel F. u. többen. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét.[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

Még a 21. században is Rakovszky néven voltak (vannak) birtokok a telekkönyvben.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 277 lakosából 204 szlovák, 68 magyar és néhány német anyanyelvű volt.

2001-ben 287 lakosából 284 szlovák volt.

2011-ben 311 lakosából 299 szlovák volt.

2021-ben 381 lakosából 369 szlovák, 2 egyéb és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

szerkesztés

Nevezetességei

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés