Lézsa
Lézsa (szlovákul: Ležiachov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
| Lézsa (Ležiachov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turócszentmártoni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1252 |
| Polgármester | Katarína Michalková |
| Irányítószám | 038 42 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | MT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 155 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 439 m |
| Terület | 4,23 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 58′ 49″, k. h. 18° 51′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 49″, k. h. 18° 51′ 28″ | |
| Lézsa weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Turócszentmártontól 15 km-re délnyugatra, a Turóc bal oldalán fekszik.
Története szerkesztés
1252-ben a turóci kolostor birtokaként „terra quinque villarum” alakban említik először. 1534-ben „Lesako” alakban említik. A következőkben „Lezechow” (1543), „Ležechowo” (1554), „Leziachow” (1565), „Ležachow” (1567), „Ležyachow” (1604) alakban szerepel a különböző írott forrásokban. A turóci prépostsághoz tartozott. 1715-ben 26 háztartás volt a településen. 1785-ben 37 házában 311-en lakták. A 18. század végén a kamarához került.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEZJACHOWO. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, az előtt a’ Nagy Szombati Je’sovita Atyáknak birtokok vala, lakosai katolikusok, fekszik Znió Várallyához 1 órányira, kies helyen, Szent Györgynek szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, legelője elég, lakosai kiváltképen olajütők.”[2]
1828-ban 32 házában 259 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lesziakov, tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 252 kath., 7 evang. lak. Földje középszerü; legelője elég; olaj-kereskedés; liszt-malmok a Thurócz és Vriszka vizén. F. u. Pesti universitás. Ut. posta Rudnó.”[3]
Lakói olajárusok voltak, melyet lenből és kenderből állítottak elő. Később főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Mai hivatalos nevét 1927-ben kapta.
Népessége szerkesztés
1910-ben 222, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 148 lakosából 147 szlovák volt.
2011-ben 148 lakosából 144 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Kápolnája 1811 és 1817 között épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
