Főmenü megnyitása

Turócnémeti (1899-ig Szklenó, szlovákul Sklené, németül Glaserhau) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Turócnémeti (Sklené)
Sklené1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Turisztikai régióTuróc
Rang község
Első írásos említés 1360
Polgármester Erika Lahutová
Irányítószám 038 47
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TR
Népesség
Teljes népesség728 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság580 m
Terület40,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Turócnémeti (Szlovákia)
Turócnémeti
Turócnémeti
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 47′ 00″, k. h. 18° 50′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 00″, k. h. 18° 50′ 00″
Turócnémeti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócnémeti témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Körmöcbányától 14 km-re északnyugatra a Turóc jobb partján.

TörténeteSzerkesztés

A falut a 14. század végén a zsolnai német jog alapján Glaser Péter körmöci polgár alapította. Első említése "Sceklenner Lehota" 1367-ből szárazik. 1382-ben "Sclenar Lehota" 1393-ban "Gloershau", 1400-ban "Sceclenner", 1401-ben "Zklnerlehota, Zklenerlehota", 1405-ben "Scekleuner, Zklennorlehotya, Zklennarlehotya", 1773-ban "Sklenno" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1405-ben Körmöcbánya város birtoka lett. Régi templomát 1560-ban említik, ennek helyére épült a mai templom 1627-ben. 1715-ben 104 házában 1270 lakos élt. 1828-ban 122 háza és 1563 lakosa volt, akik favágással, szénégetéssel, alkalmi munkákkal foglalkoztak. A 19. században területének egy része a kincstár tulajdona volt. Egykor határában üvegkohó működött.

Vályi András szerint " SZKLENNO. Német falu Túrócz Várm. földes Ura Körmöcz Városa, lakosai katolikusok, fekszik Ivantsinához másfél mértföldnyire; határja leginkább zabot terem, erdővel, ’s legelővel bővelkedik."[2]

Fényes Elek szerint " Szklenó, (Glazerhaj), német f., Thurócz vmegyében, közel a Bars megyei határszélhez. Számlál 1522 kath., 41 evang. lak. Kath. paroch. templom. Erdeje igen nagy, legelője is bőven; de földje leginkább zabot terem. F. u. Körmöcz városa. Ut. p. Körmöcz."[3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, kosárfonással, szövéssel, bognármesterséggel foglalkoztak. A faluban fűrésztelep és sörfőzde is működött. A második világháború idején 1944. szeptember 21-én csehszlovák partizánok a falu 187 német lakosát lemészárolták. 1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, helyükre magyarországi és romániai szlovákok érkeztek.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 2660 lakosából 2555 német volt.

2001-ben 816 lakosából 776 szlovák és 27 német volt.

2011-ben 768 lakosából 691 szlovák és 10 német volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Az egykori bírói ház eredetileg a 17. század elején épült reneszánsz stílusban. 1912-ben átépítették.
  • Római katolikus temploma 1626-1627-ben épült reneszánsz stílusban a korábbi templom alapjain. Belsejében reneszánsz stallum látható.
  • A csehszlovák partizánok által lemészárolt 187 helybéli német lakosának emlékműve.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés