Főmenü megnyitása

Szklabinya

település Szlovákiában

Szklabinya (szlovákul Sklabiňa) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Szklabinya (Sklabiňa)
A községháza
A községháza
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Első írásos említés 1242
Polgármester Július Ondrej
Irányítószám 038 03
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség600 fő (2011) +/-
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság484 m
Terület11,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szklabinya (Szlovákia)
Szklabinya
Szklabinya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 02′ 45″, k. h. 19° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 45″, k. h. 19° 00′ 00″
Szklabinya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szklabinya témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Turócszentmártontól 8 km-re délkeletre.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra népe élt, de találtak leleteket a 89. századból is. A mai települést 1242-ben Zklabonya alakban említik először. Neve a szlovák sklabina (= rés, hasadék) főnévből származik. 1258-ban Sclabonya, 1263-ban Szklabina, 1266-ban Sclabonya, Sclabina, 1269-ben Szklabinya, Szklabina, Sclabina, 1309-ben Sclabana, 1564-ben Sclabyna alakban említik a korabeli források. Szklabinya várához tartozott, uradalmi központ volt, a 16–20. században a Révay család birtoka. 1715-ben 22 háztartás volt a faluban. 1785-ben 87 házában 571 lakos élt. 1828-ban 86 háza és 587 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, favágással, sáfránytermesztéssel, gyógyolajkészítéssel, juh- és lótenyésztéssel, valamint napszámos munkákkal foglalkoztak. A községben uradalmi sörfőzde, malom és fűrésztelep is működött.

Fényes Elek szerint „Szklabina, tót falu, Thurócz vmegyében, a Jordán patakja mellett: 63 kath., 500 evang. 24 zsidó lak., termékeny jó határral. F. u. a Révay grófok és bárók. Ut. post. Thurócz-Zsámbokrét.”[1]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. A második világháború idején a település a partizáncsoportok egyik központja volt.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 593 lakosából 528 szlovák, 33 német, 10 egyéb anyanyelvű és 22 csecsemő volt.

1910-ben 609 lakosából 585 szlovák, 6 magyar, 4 német és 14 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 626 lakosából 624 szlovák volt.

2011-ben 600 lakosából 576 szlovák volt.

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt született 1568-ban Révay Péter Turóc vármegyei főispán, koronaőr.
  • Itt született 1879-ben John D. Hertz magyar származású amerikai üzletember, a Hertz Autókölcsönző létrehozója.

NevezetességeiSzerkesztés

A falutól északra emelkedő hegyen állnak Szklabinya várának romjai, amelyet a 13. század első felében építettek, valószínűleg egy korábbi földvár helyén. 1436-ban a vár leégett. A 16. században a török támadások ellen megerősítették. A 17. században a Révay család reneszánsz várkastéllyá építette át. A 18. század közepéig Turóc vármegye székhelye. A vár a 19. század óta egyre pusztult, amit az tetőzött be, hogy 1944-ben a németek felgyújtották. Azóta rom.

Vályi András szerint "SZKLABINYA VÁRA. Túrócz Várm. földes Ura Gróf Révay Uraság, a’ kinek alól jeles épűleteivel díszesíttetik. Régi épűletének eredete bizonytalan; kapuja felett 800 eszt. és 3 emberfő vala; 3 417részekre van osztva; felső a’ hegynek tetőjén, középső alább, alsó része pedig a’ hegynek allyánál. Nevezetesítik a’ Magyar Királyoknak itten vólt múlatásaik, ’s innen kőltt Kir. Leveleik. Régi bírtokosai külömbfélék valának; Ernest Jánosnak ajándékozván e’ Várat Korvinus MÁTYÁS, elégett vala, és azután Zápolya JÁNOSnak hatalmába jutott. Meglévén pedig a’ békekötés FERDINÁND, és JÁNOS között 1561-ben, az örökös Fő Ispánysággal egygyütt Gr. Révay Uraságnak bírtokába jutott, melly e’ Várat jeles épűletekkel tsinosíttatta. Bél Mátyás így ír e’ híres nagy Nemzetség felől: InCLVta ReVaIDæ stIrpIs antIqVIssIMa, saLVe! E’ Vár szolgáltatott nevet Túrócz Vármegye’ egy Járásának."[2]

JegyzetekSzerkesztés

  • Hajný, Ján 1923 (sost.): Turčiansky Sv. Martin a vychádzky do jeho okolia. Turčiansky Sv. Martin, 15-18.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szklabinya témájú médiaállományokat.