Zelliger Ernő
Zelliger Ernő,[2] Zelliger Ernő Arnold Elemér (Pozsony, 1892. augusztus 23.[3] – Budapest, 1972. december 6.)[4] somorjai ügyvéd, közjegyző, polgármester.
Zelliger Ernő | |
Született | 1892. augusztus 23. Pozsony |
Elhunyt | 1972. december 6. (80 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésSzülei Zelliger Arnold (1865–1953) pozsonyi igazgató, tanító és Zechmeister Erna (Ernestina; 1869–1953) voltak. Felesége 1921-től Ivánfi Ilona.
1902-től a pozsonyi katolikus főgimnáziumban tanult, ahol 1910-ben érettségizett,[5] s a Pásztéry-alapítványt is elnyerte. Osztálytársa volt többek között Házi Jenő (1892–1986) levéltáros és Käsmayer József (1891–1950) pap.[6] 1912-ben a Pozsonyi Királyi Jogakadémián vizsgázott.[7] 1915-ben a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett.[8]
Somorján lett ügyvéd, majd 1924-ben a somorjai testgyakorlók szinielőadásában szerepelt.[9]
1928-tól Somorja városbírája lett.[10] Támogatta a Csallóközi Múzeum ügyét.[11] 1926 előtt már az Országos Keresztényszocialista Párt helyi,[12] majd az Egyesült Magyar Párt járási elnöke volt. 1936-tól a Somorja-uszori helyiérdekű vasút Rt. ügyvezető igazgatója.[13] 1937-ben jelen volt a somorjai evangélikus egyház első világháborúban elesettek emléktáblájának felavatásán.[14]
A Müncheni egyezményt követően 1938. október 3-án Somorja lakossága is kitűzte a magyar zászlókat és kokárdákat. Polgármesterként még a rend fenntartására és a törvények betartására intette a magyar lakosságot, s a csehszlovák hatóságokat is nyugalomra kérte.[15] 1939-től egyben somorjai királyi közjegyző volt.[16]
1945 novembere után Sopronban kirendelt helyettes közjegyző lett.[17]
A második világháború idején a dunaszerdahelyi 14-sek tartalékos hadnagya.[18] A somorjai önkéntes tűzoltótestület elnöke,[19] a Somorjai Testgyakorlók Körének tiszteletbeli elnöke volt.
1929-től a Somorja és Vidéke hetilap szerkesztője volt.[20]
Halálát tüdőgyulladás okozta. Felesége Bacsók Erzsébet volt, akivel 1944-ben kötött házasságot Somorján.
Források
szerkesztés- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ Néhol Zellinger
- ↑ familysearch.org
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 3431/1972. folyószáma alatt.
- ↑ Polikeit Károly 1910 (közli): A Pozsonyi Kir. Kath. Főgimnázium Értesítője az 1909/1910. iskolai évről. Pozsony.
- ↑ knihydominikani.sk
- ↑ Az Ujság 10/208, 19 (1912. szeptember 3.)
- ↑ A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem almanachja az 1914-1915. tanévre. Budapest, 133.
- ↑ PMH 3/75, 5 (1924. április 2.)
- ↑ Édes Enikő 2005: Šamorín v rokoch 1920-1945. In: Kapitoly z dejín mesta Šamorín. Šamorín, 194.
- ↑ Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum. Pozsony, 92-94.
- ↑ Prágai Magyar Hírlap 7/98, 4 (1928. április 27.); 10/101, 12 (1931. május 3.)
- ↑ PMH 15/69, 15 (1936. március 22.)
- ↑ PMH 16/132, 5 (1937. június 12.)
- ↑ Simon Attila 2010: Egy rövid esztendő krónikája. Somorja, 191, 295-296.
- ↑ MTI Napi Hírek 1939. május 2.
- ↑ Rádonyi Dénes 2013: A polgári közjegyzőség gyökerei Sopronban (1875-1949). Közjegyzők Közlönye 60/3, 37.
- ↑ Honvédségi Közlöny 52/27, 298 (1940. szeptember 16.)
- ↑ Prágai Magyar Hirlap 17/204, 5 (1938. szeptember 7.)
- ↑ PMH 8/81, 8 (1929. április 9.); Fónod Zoltán (főszerk): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004. 366.