Zrmanja Vrelo

falu Horvátországban, Zára megyében

Zrmanja Vrelo falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Gračachoz tartozik.

Zrmanja Vrelo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségGračac
Jogállásfalu
Irányítószám23443
Körzethívószám(+385) 023
Népesség
Teljes népesség11 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság281 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 11′ 37″, k. h. 16° 03′ 22″Koordináták: é. sz. 44° 11′ 37″, k. h. 16° 03′ 22″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Zárától légvonalban 66, közúton 92 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 20, közúton 28 km-re délkeletre, Lika déli részén, a Velebit-hegységben fekszik.

Története szerkesztés

Nevét onnan kapta, hogy határában található a Zrmanja forrása. A török kiűzése (1685) után pravoszláv lakossággal betelepült likai falvak közé tartozik. A falu a 19. században Šulentić Selo néven volt ismert, mivel 1862-ben Pave Šulentić saját szorgalmából és tehetségéből egy nagybirtok központját hozta itt létre. Az általa emelt épületben posta, üzlet, istálló volt elhelyezve, de volt a településen sörözője és malma is. A birtok a második világháborúig volt a család tulajdonában. A településnek 1857-ben 954, 1910-ben 882 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói elmenekültek.. A településnek 2011-ben 28 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
954 1.231 779 859 846 882 923 721 478 508 454 336 238 180 44 28

Nevezetességei szerkesztés

  • A falu feletti 390 méter magas Crni-hegyen állnak Rakovnik várának romjai. Mivel a várat egyetlen középkori forrás sem említi szakértők feltételezik, hogy a török építette a 16. vagy a 17. században, amikor Likát uralma alatt tartotta. Szerkezetét tekintve a toronyvárak közé tartozik, mivel egy hengeres toronyból és az ezt övező, mintegy egy méter széles külső falból áll. A ma is két emelet magasságban álló torony hét méter átmérőjű és a külső fal alig több mint egy méterre húzódik tőle. A külső falból mára csak a déli fal, a keleti fal egy szakasza és a délkeleti sarok maradt meg.
  • Történelem előtti vár maradványai Budimirnál.

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés