Zsezse

madárfaj

A zsezse (Acanthis flammea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Zsezse
Acanthis flammea, Kotka, Finland 1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád: Kúpcsőrűek (Carduelinae)
Nem: Acanthis
Faj: A. flammea
Tudományos név
Acanthis flammea
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zsezse témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsezse témájú médiaállományokat és Zsezse témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Carl von Linné német zoológus írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla flammea néven. Sorolták a Carduelis nemben Carduelis flammea néven is.[3] Korábban Acanthis flammea cabaret néven a zsezse alfajának tartották a barna zsezsét, azonban ma már külön fajnak tekintik (Acanthis cabaret).

AlfajaiSzerkesztés

  • barna zsezse (Acanthis flammea cabaret) (Statius Muller, 1776)
  • Acanthis flammea flammea (Linnaeus, 1758)
  • Acanthis flammea rostrata (Coues, 1861)

ElőfordulásaSzerkesztés

Brit-szigetek, Írország, Izland, Grönland területén, valamint Ázsia és Észak-Amerika északi részén honos. Rövidtávú vonuló. Betelepítették Ausztrália és Új-Zéland területére is.

Természetes élőhelyei az elegyes erdők, nyíresek, tundrák és cserjések, valamint ültetvények és vidéki kertek.[4]

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon rendszeres vendég, októbertől márciusig észlelhető.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 11–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 20–25 centiméter, testtömege 9–16 gramm. Homlokán vörös folt van.

 
A hím és a ...
 
tojó

ÉletmódjaSzerkesztés

A fő tápláléka a nyírfélék termése, de költési időben rovarokat is fogyaszt.

SzaporodásaSzerkesztés

Csak a tojó építi a csésze alakú fészket, fűszálakból, apró gallyakból, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 10–12 napig.

 
Tojásai

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  4. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  5. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 18.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés