Wikipédia

Ábrahám-megállapodások

kétoldalú megállapodások az USA, Izrael, Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok között
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 26.

Az Ábrahám-megállapodások azokat a kétoldalú megállapodásokat jelölik, amelyeket Izrael kötött arab országokkal kapcsolataik normalizálására. Az első megállapodások Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein között 2020. szeptember 15-től hatályosak.[1] Az Egyesült Államok közvetítésével létrejött egyezmény 2020. augusztus 13-án még csak Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között jött létre, majd 2020. szeptember 11-én bejelentették az Izrael és Bahrein közötti újabb megállapodást. Az Ábrahám-megállapodás hivatalos aláírási ceremóniájának az Egyesült Államok adott otthont 2020. szeptember 15-én a Fehér Házban.[2] A kettős megállapodás részeként az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is elismerte Izrael szuverenitását, lehetővé téve a teljes körű diplomáciai kapcsolatok kialakítását.

Az a fejlemény, hogy Izrael diplomáciai kapcsolatokat létesített az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel, az arab–izraeli rendezés első példája volt az 1994-es izraeli–jordániai békeszerződés[3] óta. Az Ábrahám-megállapodást Abdullatif bin Rasíd Al-Zajani bahreini külügyminiszter és Abdullah bin Zajed Al-Nahjan emírségi külügyminiszter írta alá Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, Donald Trump tanúskodása mellett. A megállapodásokat Trump veje és főtanácsadója, Jared Kushner valamint asszisztense, Avi Berkowitz tárgyalták le.[4]

Az Ábrahám-megállapodás elnevezése az ábrahámi vallások – különösen a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – közös hiedelmében gyökerezik Ábrahám, mint pátriárka által betöltött szerepével kapcsolatban.[5][6]

2020 decemberében Marokkó csatlakozott az egyezményekhez, és normalizálta kapcsolatait Izraellel, miután a Trump-kormány elismerte a marokkói ellenőrzést a vitatott nyugat-szaharai régió felett.[7] 2021 januárjában Szudán csatlakozott az Ábrahám-egyezményhez, és normalizálta kapcsolatait Izraellel, miután a Trump-kormány beleegyezett abba, hogy a külügyminisztérium eltávolítsa Szudánt "terrorizmust támogató országok" listájáról, [8] és 1,2 milliárd dollár kölcsönt nyújtson Szudán támogatására, valamint hogy törölje adósságait a Világbankkal szemben.[9]

Háttér és tárgyalások

szerkesztés

2020. január 28-án a Trump-kormányzat a Fehér Házban tartott ünnepségen bemutatta izraeli–palesztin békejavaslatát.[10] A terv egyik eleme Ciszjordánia területének nagyjából 30%-ára Izrael joghatóságát irányozta elő, esetleg annak annektálását. 2020. június 12-én Yousef Al-Otaiba, az Emírségek amerikai nagykövete olvasói levélben követelte a ciszjordániai terület Izrael általi annektálásának leállítását.[11] Otaiba nyílt levele az izraeli lakossághoz szólt aYedioth Ahronoth címlapján tették közzé.[12] A Fehér Háznak is voltak fenntartásai az annexióval kapcsolatban, amit Berkowitz Netanjahuval 2020. június végi, három napos izraeli találkozóin tárgyalt.[4] Berkowitz az annexió alternatíváját javasolta a találkozón: normalizálást az Egyesült Arab Emírségekkel.[4]

2020. július 2-án Otaiba újra találkozott Berkowitzcal, az alternatív tervvel kapcsolatos további egyeztetésre.[13] Az Iránnal szembeni közös ellentét mellett Otaiba aggodalmai, valamint a Kushnerrel és Berkowitz-cal folytatott tervezés segítette a tárgyaló feleket abban, hogy alternatív megoldást találjanak, amely végül 2020 augusztusában a normalizációs megállapodáshoz megkötéséhez vezetett.[13][14] A megállapodás eredményeként az annektálást elhalasztották.[4] Órákkal azután, hogy az Egyesült Államok bejelentette az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött normalizációs megállapodást augusztus 13-án, magas rangú bahreini tisztviselők léptek kapcsolatba Trump elnök főtanácsadójával, Jared Kushnerrel, valamint asszisztensével, Avi Berkowitz-cal, a következő üzenettel: „Szeretnénk mi lenni a következők.”[15]

A következő 29 nap során Kushner és Berkowitz többször tárgyalt Bahreinnel, majd Bahreinbe utaztak. 2020. szeptember 11-én egy telefonhívás keretében Trump, Netanjahu és Bahrein királya megállapodtak.[15] Az Ábrahám-megállapodás aláírásával, amelyre 2020. szeptember 15-én, a Fehér Ház déli gyepén került sor, a három ország hivatalosan is elkötelezte magát a megállapodás mellett. [16]

2020. október 23-án Izrael és Szudán is megállapodott a kapcsolatok normalizálásáról, így Szudán már a harmadik arab ország, amely két hónapon belül felhagy az ellenségeskedéssel. A megállapodásról az Egyesült Államok részéről Jared Kushner főtanácsadó, Avi Berkowitz közel-keleti megbízott, Robert O'Brien nemzetbiztonsági tanácsadó, Mike Pompeo külügyminiszter és Miguel Correa nemzetbiztonsági tisztviselő tárgyalt.[17]

2020. december 10-én Trump elnök bejelentette, hogy Izrael és a Marokkói Királyság megállapodott a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételéről.[18] A megállapodás részeként az Egyesült Államok elismerte Marokkó szuverenitását Nyugat-Szahara felett.[19]

2021. március 1-jén Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter a 2019-es Varsói Konferenciát nevezte meg az áttörés egyik fő forrásaként, amely kikövezte a normalizálás felé vezető utat. [20] A kétnapos konferencia célja az volt, hogy az Irán elleni fellépésre összpontosítson, bár a rendező nemzet igyekezett ezt a témát bagatellizálni, és a lengyel-amerikai zárónyilatkozat nem is említette Iránt.[21]

A Varsóban jelenlévő 70 nemzet képviselői között számos arab tisztviselő volt, ami az 1991-es madridi békekonferencia óta először teremtett olyan helyzetet, amikor egy izraeli vezető és magas rangú arab tisztviselők is részt vettek ugyanazon a Közel-Keletre összpontosító nemzetközi konferencián. Az akkori madridi konferencia alapozta meg az oslói megállapodást. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök találkozott többek között Juszuf bin Alavi bin Abdullah ománi külügyminiszterrel is, akinek országában 2018 októberében járt. Két nappal Netanjahu akkori látogatása után bin Alawi egy bahreini konferencián javasolta, hogy ideje volt Izraelt úgy kell kezelni, mint a többi közel-keleti államot, de ezzel akkor Bahrein és Szaúd-Arábia tisztviselői nem értettek egyet.[22]

Dokumentumok

szerkesztés
 
Az Ábrahám-megállapodás Nyilatkozat

Az Ábrahám-megállapodásokat a következő dokumentumok alkotják:

Elnevezés Hivatalos cím Dátum Aláírók Teljes szöveg
Nyilatkozat Az Ábrahám-megállapodások Nyilatkozata 2020. szeptember 15. Egyesült Államok, Izrael, Egyesült Arab Emírségek, Bahrain [23]
Izrael–Egyesült Arab Emírségek megállapodás Ábrahám-megállapodás: Békeegyezmény: Megállapodás az Egyesült Arab Emírségek és Izrael között a békéről, a diplomáciai kapcsolatokról és a kapcsolatok teljes normalizálásáról 2020. szeptember 15. Izrael, Egyesült Arab Emírségek, Egyesült Államok (tanú) [24]
Bahrain–Izrael megállapodás Ábrahám-megállapodás: Békeegyezmény: Megállapodás Bahrain és Izrael között a békéről, az együttműködésről, és a konstruktív diplomáciai és baráti kapcsolatokról 2020. szeptember 15. Bahrain, Izrael, Egyesült Államok (tanú) [25]

Utóhatás

szerkesztés

Az aláíráskor Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy hamarosan további öt ország következhet, köztük Szaúd-Arábia. Ezzel szemben egyes elemzők úgy vélték, hogy Szudán és Omán valószínűbb jelöltek lehetnek rövid távon.[26] 2020. szeptember 23-án az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Kelly Craft arra utalt, hogy „a következő egy-két napon belül” egy új ország fogja elismerni Izraelt.[27]

2021. február 2-án Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy "az Egyesült Államok továbbra is sürgetni fogja a többi arab országot, hogy normalizálják kapcsolataikat Izraellel" és hogy ez a normalizálás "nem helyettesíti, vagy váltja ki az izraeli-palesztin békét… Reméljük, hogy Izrael és a régió más országai összefognak a közös cél érdekében, hogy hidakat építsenek, és... hozzájáruljanak ahhoz a célkitűzéshez, hogy előmozdítsák a tárgyalásos folyamatot az izraeliek és a palesztinok közötti béke érdekében."[28]

2021. március 26-án egy 18 amerikai szenátorból álló csoport törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyben utasítja a Külügyminisztériumot „az Ábrahám-egyezmény és egyéb kapcsolódó normalizációs megállapodások megerősítésére és kiterjesztésére Izraellel”.[29]

A The Jewish Press szerint 2021. április 1-jén a külügyminisztérium szóvivőjét, Ned Price-t egy riporter arra kérte, hogy használja az Ábrahám-megállapodások nevet, de ő inkább a „normalizációs megállapodások” kifejezést választotta.[30] Az Axios 2021. március 10-i jelentése szerint "a Biden-adminisztráció folytatni kívánja azt a folyamatot, amely Trump alatt kezdődött el, bár új megállapodások révén saját eredményeket óhajt elérni", és "nem lelkesedik a megállapodások Trump-féle elnevezéséért sem: Ábrahám-egyezmények. A Fehér Ház és a Külügyminisztérium inkább „normalizációs folyamatról” beszél.[31][32]

Egy 2021-es, az Egyesült Arab Emírségek–Izrael normalizációt elemző tanulmány szerint ez a fejlemény a hazai és rendszerszintű politikai nyomásból ered, de a közel-keleti regionális biztonsági környezet dinamikája végső soron jobban magyarázza a normalizációt, mint folyamatot.[33]

Szudán

szerkesztés

2020. szeptember 26-án Abdalla Hamdok szudáni miniszterelnök kijelentette, hogy Szudán nem hajlandó megfelelni az USA kérésének, és az Izraellel fenntartott kapcsolatai normalizálását összekötni az Egyesült Államok terrorizmus-listájáról való eltávolításával.[34]

2020. október 23-án Szudán hivatalosan beleegyezett abba, hogy normalizálja kapcsolatait Izraellel, és csatlakozzon a szélesebb körű közel-keleti diplomáciai átrendeződéshez [35][36] az Egyesült Államok és Trump elnök által közvetített megállapodás keretében. [37] Az izraeli és szudáni vezetők eredetileg egy 2020 februári ugandai találkozón egyeztek meg abban, hogy a normalizálják kapcsolataikat, majd az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti normalizációs bejelentést követően felgyorsították a tárgyalásokat.[38] Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette: "Ez egy új korszak. Az igazi béke korszaka. Egy olyan béke, amely további arab országokkal –az elmúlt hetekben hárommal – bővül."[35] Az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy Szudánt törli a terrorizmust szponzoráló államok listájáról, feloldják a kapcsolódó gazdasági szankciókat, és előmozdítják az adósságelengedésről szóló tárgyalásokat.[36] Szudán minden jogsértést tagadva beleegyezett abba, hogy 335 millió USD kártérítést fizet a terror amerikai áldozatainak.[36] A szudáni miniszterelnök, Abdulla Hamdok hivatalos Twitter-üzenetben mondott köszönetet Trump elnöknek országa eltávolításáért a terrorizmust támogató államok listájáról, de nem említette az Izraellel kötött megállapodást.[35]

2021 januárjában Szudán aláírta a nyilatkozatot, amelyben az Egyesült Államok teljesítette ígéretét, miszerint törli az országot a terrorizmust támogató országok listájáról, és megerősítette korábbi kötelezettségvállalását, hogy áthidaló kölcsönt nyújt az ország Világbank felé fennálló hátralékainak rendezésére, valamint 1 milliárd dollár éves támogatás nyújtására.[39] 2021. április 6-án a szudáni kabinet jóváhagyta azt a jogszabályt, amely hatályon kívül helyezte az 1958-as törvényt, amely megtiltotta a diplomáciai és üzleti kapcsolatokat Izraellel.[40]

Marokkó

szerkesztés

2020 decemberében Izrael és Marokkó megállapodott kapcsolataik rendezéséről az Izrael–Marokkó normalizációs megállapodásban, és az Egyesült Államok elismerte Marokkó igényét Nyugat-Szaharával kapcsolatban.[41] A megállapodást később Algéria a Marokkóval fenntartott kapcsolatai egyoldalú megszakítása egyik okaként említette.[42]

2021. november 24-én Benny Gantz izraeli védelmi miniszter közös biztonsági megállapodást írt alá Abd al-Latif Lodi marokkói védelmi miniszterrel. Ez volt az első alkalom, hogy Izrael nyíltan írt alá ilyen megállapodást egy arab állammal. A megállapodás hivatalossá tette a két ország védelmi kapcsolatait, lehetővé téve a védelmi intézményeik közötti gördülékenyebb együttműködést.[43]

Omán

szerkesztés

Omán a 2020. november 3-i amerikai elnökválasztás utánra halasztotta az Izraellel fenntartott kapcsolatok normalizálásáról szóló döntést.[44] 2021. február 11-én Badr al-Busaidi külügyminiszter kijelentette: „Izrael tekintetében elégedettek vagyunk jelenlegi kapcsolataink és párbeszédünk szintjével, amely magában foglalja a megfelelő kommunikációs csatornákat", hozzátéve, hogy Omán "elkötelezett az Izrael és a palesztinok közötti béke mellett, amely a kétállami megoldáson alapul."[45]

Bahrain

szerkesztés

Az Ábrahám-megállapodás aláírása után Bahrein 2021. március 30-án Khaled Juszif ad-Dzsalahmát nevezte ki Bahrein első izraeli nagykövetévé.[46]

Jordánia

szerkesztés

2021 novemberében Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Jordánia szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy évente 600 MW villamos energiát exportálnak Izraelbe, amelyet Jordániában az Egyesült Arab Emírségek kormányának tulajdonában lévő Masdar által épített napelemes farmok termelnek, míg Jordánia évente 200 millió köbméter Izrael által sótalanított vizet kapna.[47] A programot 2021 szeptembere óta folyó titkos tárgyalásokon dolgozták ki.[48] 2022 novemberében megújított szándéknyilatkozatot írtak alá.[49]

Gazdasági hatás

szerkesztés

Míg Izrael és az Egyesült Arab Emírségek régóta de facto elismerték egymást az üzleti élet területén, beleértve a gyémántkereskedelmet[50] és a csúcstechnológiai iparágakban, beleértve a mesterséges intelligenciát[51] és a védelmi iparágat,[52] a megállapodás sokkal szélesebb körű gazdasági kapcsolatok előtt nyitotta meg az utat, a hivatalos beruházásokat is beleértve. 2021 novemberében az OurCrowd Arabia lett az első izraeli kockázati tőketársaság, amely működési engedélyt kapott az Abu Dhabi Befektetési Irodától,[53] 2022 novemberében pedig az OurCrowd elindította az Integrated Data Intelligence Ltd.-t (IDI), amely mesterséges intelligencia szolgáltatást kínál Abu Dhabi üzleti partnerek részére, az Abu Dhabi Befektetési Irodával közös 60 millió dolláros befektetés részeként.[54] Az OurCrowddal együtt 2022 novemberében irodát nyitott a Liquidity Group fintech vállalat egy 545 millió dolláros állami ösztönző program részeként.[55]

Számos izraeli és egyesült arab emírségekbeli jogi vállalkozás, köztük ügyvédi irodák és egészségügyi szolgáltatók jelentettek be együttműködési projekteket.[56][57][58] A Lisot izraeli vízminőség-vizsgáló cég az elsők között volt azon cégek között, amelyek közvetlenül szállítottak Dubajba.[59] Az Egyesült Arab Emírségekben számos kóser éttermet nyitottak a zsidó látogatók kiszolgálására.[60] Az Abu Dhabi Befektetési Iroda megnyitotta első külföldi fiókját Izraelben.[61] Az Egyesült Arab Emírségek befektetői kezdtek részesedést szerezni olyan izraeli vállalkozásokban, mint a Beitar Jerusalem futballcsapat,[62] a Haifa Port Company,[63] és az Israir Airlines.[64]

Az izraeli védelmi minisztérium szerint 2020-ban az izraeli védelmi export értéke elérte a 791 millió dollárt azon országokba, amelyekkel újonnan normalizálták kapcsolatukat.[65]

Környezeti hatás

szerkesztés

2021. augusztus 14-én az Associated Press arról számolt be, hogy Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között 2020-ban az Ábrahám-egyezmény keretei között létrejött egy titkos olajügylet. Ebben Eilat, az izraeli üdülőváros, a nyugati piacok felé tartó emírségi olaj rakodóhelyévé vált volna. A folyamat nagy valószínűséggel veszélyeztetné a Vörös-tengeri zátonyokat, amelyeken a bolygó legváltozatosabb koralltelepei élnek. Mivel az öböl vizein Jordánia, Egyiptom és Szaúd-Arábia is osztozik, egy ilyen fejlemény feltehetően az ő ökoszisztémáikat is érintené.[66]

Együttműködés

szerkesztés

2020. december közepén az Egyesült Arab Emírségekből és Bahreinből egy delegáció látogatott Izraelbe azzal a céllal, hogy a normalizációs folyamat részeként kulturális csereprogramokat folytassanak. A delegációk megbeszélést tartottak Reuvén Rivlin izraeli elnökkel.[67] 2021 januárjában a Tel Aviv International Salon, Sharaka és az OurCrowd közös eseményt szervezett azzal a céllal, hogy a Perzsa-öböl országai és Izrael állam között megvalósítsák a „béke üzletét”.[68][69]

2021. március 23. és 25. között egy virtuális hackathon eseményt szervezett az Israel-is, amelyre a hazaiakon kívül az Egyesült Arab Emírségekből, Bahreinből és Marokkóból érkeztek résztvevők.[70] Később, 2021. március 27-én rendezvényt szerveztek a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából, amelyen ismét részt vett az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Marokkó, valamint Szaúd-Arábia.[71][72]

2021 márciusában az izraeli és az egyesült arab emírségekbeli nemzeti rögbiválogatott lejátszotta első mérkőzését az Ábrahám-megállapodás tiszteletére.[73] 2021 júniusában az Egyesült Arab Emírségekből, Bahreinből, Marokkóból és Egyiptomból érkeztek influenszerek a Magen David Adomhoz, az izraeli mentőszolgálathoz, amely Magen David Adom „életmentő munkájára és technológiai szakértelmére összpontosított”. A látogatásról film készült, amelyet a "Finding Abraham" című filmben használtak fel, amelyet az ENSZ-ben, az Ábrahám-egyezmény 2021. szeptemberi aláírásának évfordulóján mutattak be.[74]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ „Read the full statement by the US, Israel and UAE on normalizing Israel-UAE relations”, CNN, 2020. augusztus 13.. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. szeptember 15.) 
  2. ↑ The Abraham Accords. U.S. Department of States. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 21.)
  3. ↑ „Israel, UAE and Bahrain sign Abraham Accord; Trump says "dawn of new Middle East"”, The Hindu, 2020. szeptember 16.. [2020. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. szeptember 21.) 
  4. ↑ a b c d Behind the scenes: How the Israel-UAE deal came together (amerikai angol nyelven). Axios , 2020. augusztus 13. (Hozzáférés: 2020. október 28.)
  5. ↑ The Abraham Accords Declaration. State.gov . U.S. State Department, 2020. szeptember 15. [2020. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 4.)
  6. ↑ Tahmizian Meuse, Alison: Israel inks twin Arab treaties with UAE, Bahrain. Asia Times, 2020. szeptember 16. [2020. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 21.)
  7. ↑ „Morocco Agrees To Join Trump Administration's Abraham Accords”, NPR (Hozzáférés: 2022. november 21.) (angol nyelvű) 
  8. ↑ „Sudan quietly signs Abraham Accords weeks after Israel deal”, Reuters, 2021. január 7. (Hozzáférés: 2022. november 21.) (angol nyelvű) 
  9. ↑ „U.S. Treasury signs loan deal to clear Sudan's $1.2 billion World Bank arrears”, Reuters 
  10. ↑ „Trump leaps into Middle East fray with peace plan that Palestinians denounce”, Reuters, 2020. január 28. (Hozzáférés: 2020. május 9.) (angol nyelvű) 
  11. ↑ „Annexation will be a serious setback for better relations with the Arab world”, ynetnews, YNetNews, 2020. június 12. (Hozzáférés: 2020. október 28.) (angol nyelvű) 
  12. ↑ „In first-ever op-ed for Israeli paper, UAE diplomat warns against annexation”, The Times of Israel, 2020. június 12. (Hozzáférés: 2020. október 28.) 
  13. ↑ a b „UAE's Al Otaiba goes behind the scenes of the Abraham Accords”, Jewish Insider, The Jewish Insider, 2020. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. október 28.) 
  14. ↑ „Read: Full US-Israel-UAE statement on normalizing relations”, CNN, CNN, 2020. augusztus 13. (Hozzáférés: 2020. október 28.) 
  15. ↑ a b Behind the scenes of the U.S.- brokered Israel-Bahrain agreement (amerikai angol nyelven). Axios , 2020. szeptember 11. (Hozzáférés: 2020. október 28.)
  16. ↑ „Israel, UAE and Bahrain sign Abraham Accord; Trump says "dawn of new Middle East"”, The Hindu, 2020. szeptember 16. (Hozzáférés: 2020. október 28.) (Indian English nyelvű) 
  17. ↑ „Israel, Sudan agree to normalize ties with U.S. help: joint statement”, 2020. október 23. (Hozzáférés: 2020. október 28.) (amerikai angol nyelvű) 
  18. ↑ Israel, Morocco to normalize ties; shifts W Sahara policy (amerikai angol nyelven). AP . (Hozzáférés: 2020. december 12.)
  19. ↑ Scoop: Fallout between Trump and top GOP senator made Morocco-Israel deal possible (amerikai angol nyelven). Axios , 2020. december 11. (Hozzáférés: 2020. december 12.)
  20. ↑ Kahana, Ariel. „Pompeo: US officials tried to undermine Abraham Accords to help Palestinians”, Israel Hayom, 2021. március 2. (Hozzáférés: 2021. március 2.) 
  21. ↑ The Warsaw Summit: Not So 'Anti-Iranian' but Still a Success. Atlantic Council, 2019. február 12. (Hozzáférés: 2021. március 3.)
  22. ↑ „In Warsaw, Pence hails sight of Netanyahu 'breaking bread' with Arab leaders”, The Times of Israel, 2019. február 14. (Hozzáférés: 2021. március 3.) 
  23. ↑ Full text of the Abraham Accords signed by Israel, the UAE and Bahrain. The White House, 2020. szeptember 16. [2020. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
  24. ↑ FULL TEXT: The Israel-UAE-Bahrain Abraham Accords Peace Agreement. Haaaretz, 2020. szeptember 16. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
  25. ↑ Abraham Accords: Full text. Jerusalem Post, 2020. szeptember 16. [2020. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
  26. ↑ „Israel, U.A.E. and Bahrain Sign Accords, With an Eager Trump Playing Host”, The New York Times, 2020. szeptember 15.. [2020. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.) 
  27. ↑ „UN ambassador: Another country will recognize Israel in 'day or two'”, New York Post, 2020. szeptember 23.. [2021. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.) 
  28. ↑ „Israel's Normalization Pacts Not a Substitute for Peace With Palestinians, State Dept. Says”, Haaretz, 2021. február 2. (Hozzáférés: 2021. április 2.) 
  29. ↑ „Bipartisan senators introduce bill to strengthen, expand Abraham Accords”, The Jerusalem Post (Hozzáférés: 2021. március 26.) 
  30. ↑ „US State Department Can't Say 'Abraham Accords'”, JewishPress, 2021. április 3. (Hozzáférés: 2021. április 9.) 
  31. ↑ „Israel pushes White House ceremony to seal Sudan normalization deal”, Axios, 2021. március 10. (Hozzáférés: 2021. március 20.) 
  32. ↑ „Department Press Briefing – April 1, 2021”, US State Department News, 2021. április 1. (Hozzáférés: 2021. április 2.) „MR PRICE: Of course I can say the term “Abraham Accords,” Matt. ....But we call them normalization agreements.” 
  33. ↑ (2021. szeptember 20.) „UAE-Israel diplomatic normalization: a response to a turbulent Middle East region” (angol nyelven). Comparative Strategy 40 (5), 499–515. o. DOI:10.1080/01495933.2021.1962200. ISSN 0149-5933. 
  34. ↑ „Sudan rejects linking removal from U.S. terrorism list with Israel ties”, Reuters, 2020. szeptember 26.. [2021. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. szeptember 26.) 
  35. ↑ a b c „Israel, Sudan Agree to Normalize Ties in U.S.-Brokered Deal”, The Wall Street Journal, 2020. október 23.. [2020. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 25.) 
  36. ↑ a b c „Sudan formally recognizes Israel in U.S.-brokered deal”, NBC News, 2020. október 23.. [2021. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 25.) 
  37. ↑ President Donald J. Trump Brokers a Historic Peace Agreement Between Israel and Sudan. Trump White House archives. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  38. ↑ „Sudan in Talks to Formalize Ties With Israel”, The Wall Street Journal, 2020. augusztus 18.. [2021. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 27.) 
  39. ↑ Reuters Staff. „Sudan quietly signs Abraham Accords weeks after Israel deal”, Reuters, 2021. január 6.. [2021. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. január 6.) (angol nyelvű) 
  40. ↑ „Sudan's cabinet votes to repeal Israel boycott law”, Al Jazeera (Hozzáférés: 2021. április 7.) 
  41. ↑ „Morocco latest country to normalise ties with Israel in US-brokered deal”, BBC News, 2020. december 10.. [2020. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. december 10.) 
  42. ↑ „Algeria Cuts Diplomatic Ties With Morocco as Tensions Build”, Bloomberg, 2021. augusztus 25. 
  43. ↑ „In Morocco, Gantz signs Israel's first-ever defense MOU with an Arab country”, The Times of Israel, 2021. november 21. (Hozzáférés: 2021. november 24.) 
  44. ↑ Sudan, Oman postpone normalising ties with Israel until after US elections. Middle East Monitor, 2020. október 3. [2020. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  45. ↑ „Oman content with current Israel relationship, foreign minister says”, Reuters, 2021. február 11. (Hozzáférés: 2021. március 10.) 
  46. ↑ „Bahrain appoints Bahraini ambassador to Israel following 2020 Abraham Accords”, The Times of Israel (Hozzáférés: 2021. április 5.) 
  47. ↑ Udasin, Sharon. „Israel, Jordan, UAE sign pivotal deal to swap solar energy, desalinated water”, The Hill, 2021. november 23. (Hozzáférés: 2022. november 21.) 
  48. ↑ Ravid, Barak. „Scoop: Israel, Jordan and UAE to sign deal for huge solar farm”, Axios, 2021. november 17. (Hozzáférés: 2021. november 17.) 
  49. ↑ Surkes, Sue. „Israel, Jordan, UAE sign new MOU on deal to swap solar energy for desalinated water”, The Times of Israel (Hozzáférés: 2022. november 21.) 
  50. ↑ Shnidman, Ronen: Diamond Trade Binds Israel and the UAE Together. CTECH , 2018. november 27. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
  51. ↑ „Israeli robotics delegation to Dubai marks warming Gulf ties”, Associated Press, 2019. november 6.. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 21.) 
  52. ↑ „UAE-based intelligence firm said recruiting IDF veterans from elite cyber unit”, The Times of Israel. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 21.) 
  53. ↑ „Israeli venture firm OurCrowd gets license to operate in the UAE”, Reuters, 2021. november 22. (Hozzáférés: 2022. december 28.) 
  54. ↑ Israel's OurCrowd to Launch AI Business in U.A.E., 2022. november 16. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
  55. ↑ „Two Israeli companies join $545m innovation program in Abu Dhabi”, The Times of Israel, 2022. november 16. (Hozzáférés: 2022. december 28.) 
  56. ↑ „Israeli, UAE lawyers to open annual IBA Global Conference”, Globes , 2020. február 11.. [2020. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 8.) 
  57. ↑ „Tel Aviv's Asserson Law Offices teams with Dubai firm Araa”, Globes , 2020. szeptember 16.. [2020. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 8.) 
  58. ↑ „Hadassah in talks to set up hospital in Dubai”, Globes , 2020. október 26.. [2020. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 8.) 
  59. ↑ „DHL flies first consignments direct from Israel to Dubai”, Globes , 2020. március 9.. [2020. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 8.) 
  60. ↑ „UAE-Israel treaty: Data insights will be key for sizing up deals”, Gulf News. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 21.) 
  61. ↑ Godinho, Varun: Abu Dhabi Investment Office to open first international branch in Tel Aviv, 2020. szeptember 17. [2020. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
  62. ↑ „UAE businessman buys 50% Beitar Jerusalem stake”, Globes , 2020. július 12.. [2020. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 8.) 
  63. ↑ „The Dubai tycoon with ambitions for Haifa Port”, Globes , 2021. február 17.. [2021. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 8.) 
  64. ↑ „Dubai-based NY Koen Group to bid for Israir”, Globes , 2020. október 13.. [2020. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 8.) 
  65. ↑ Avis, Daniel. „Israel's 'Abraham Accords' 2021 Defense Exports Hit $791 Million”, Bloomberg, 2011. április 12. 
  66. ↑ Secretive Israel-UAE oil deal endangers prized Eilat corals. Associated Press, 2021. augusztus 14. (Hozzáférés: 2021. augusztus 14.)
  67. ↑ „The Sharaka Project brings Israeli-Arab peace to ordinary people -opinion”, The Jerusalem Post (Hozzáférés: 2021. március 26.) 
  68. ↑ „Medved: How Israel and Gulf economies can do the 'business of peace'”, The Jerusalem Post (Hozzáférés: 2021. március 26.) 
  69. ↑ „LIVE EVENT: UAE & Israel: The Business of Peace”, The Times of Israel (Hozzáférés: 2021. március 26.) 
  70. ↑ „Israeli & Emirati entrepreneurs join Abraham Accords virtual Hackathon”, The Jerusalem Post (Hozzáférés: 2021. március 26.) 
  71. ↑ Abraham Accords inspire first Arab-led commemoration of Holocaust. www.israelhayom.com . [2021. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
  72. ↑ Rudee, Eliana. „In a first, Arab-initiated event commemorates the Holocaust in wake of Abraham Accords”, Jewish News Syndicate, 2021. január 27. (Hozzáférés: 2021. március 26.) 
  73. ↑ „Israel, UAE rugby teams celebrate Abraham Accords in friendly”, i24News (Hozzáférés: 2021. március 26.) 
  74. ↑ The Start of a Beautiful Friendship. mdauk.org , 2021. július 7. [2022. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 8.)

Lásd még

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Abraham Accords című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ábrahám-megállapodások&oldid=26921233”