Étsy Emília

(1884–1964) magyar színésznő

Étsy Emília, névváltozata: Écsy Emília (Budapest, 1884. május 26.[1] – Budapest, 1964. szeptember 3.)[2] színésznő.

Étsy Emília
Étsy Vilma 1933-ban (jobbra)
Étsy Vilma 1933-ban (jobbra)
Született Étsy Emília Vilma Erzsébet
1884. május 26.
Budapest
Elhunyt 1964. szeptember 3. (80 évesen)
Budapest V. kerülete
Állampolgársága magyar
Foglalkozása színész
Iskolái Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (1898–1901)
Sírhely Új köztemető

A Wikimédia Commons tartalmaz Étsy Emília témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Étsy Ferenc (1839–1888) honvédfőhadnagy és Thoma Emília lánya. Tanulmányait 1901-ben fejezte be a Színiakadémián. Ezután a Városligeti Színkörhöz szerződött, majd Szatmáron játszott. 1903-1904-ben a kolozsvári színtársulatnak, majd Krecsányi Ignác társulatának tagja volt. 1906-tól Szegeden, 1907 és 1909 között Kassán, majd Pozsonyban szerepelt. 1910-ben Nagyváradra szerződött. Itt baráti kapcsolatba került a Holnap írói körével, s a fiatal költők – Babits Mihály, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás – verseinek tolmácsolásával nagy sikereket aratott. 1915. szeptember 25-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Marton Géza zeneszerző-karmesterrel, akivel házassága egy éven belül válással végződött.[3] 1915 és 1918 között Sebestyén Géza buda-temesvári társulatának lett tagja. 1918-ban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött és egészen 1933-ig tagja maradt. Ekkoriban ismerte meg József Attilát, akinek verseit ő szólaltatta meg először. Rendszeres előadója volt a szegedi Munkásdalkör színpadának. 1921. február 3-án Szegeden hozzáment Rapaport Sámuel Dávid belgyógyász-idegorvoshoz.[4] Házasságkötése után se szakadt meg kapcsolata a színházzal. Fellépett vendégszereplőként Szegeden és miután az 1930-as évek elején a fővárosba költözött, ismét több színházban látható volt. 1933-ban a Vígszínházban, 1934-ben a Bethlen-téri és a Kamara Színházakban lépett fel. 1935-ben a Royal Színház, 1936-ban a Pesti, 1936-37-ben a Vígszínház, 1938-ban a Városi és a Magyar, 1939-ben a Pesti Színház színpadain kapott egy-egy szerepet. 1934-től az Új Thália egyik szervezőjeként is működött. Főleg naiva-és jellemszerepekben volt látható.

Főbb szerepeiSzerkesztés

Színházi szerepeiSzerkesztés

  • Rostand: Sasfiók – Reichstadti herceg
  • Bródy Sándor: A tanítónő – Tóth Flóra
  • Victorien Sardou: A szókimondó asszonyság – címszerep
  • Friedrich Schiller: Ármány és szerelem – Miller Lujza
  • Szép Ernő: Szívdobogás – Turóczyné

FilmszerepeiSzerkesztés

  • Mire megvénülünk (1916) – Áronffy Lőrincné
  • Nőstényfarkas (1918)
  • A vén gazember (1932, magyar-német) – Perkálné, gazdasszony

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés