Főmenü megnyitása

Dutka Ákos

magyar költő, újságíró

Dutka Ákos, teljes nevén Dutka Ákos Sándor (Nagyvárad, 1881. szeptember 11.Budapest, 1972. december 27.[1][m 1]) magyar költő, újságíró.

Dutka Ákos
A Holnap szoborcsoport tagjaként Nagyváradon
A Holnap szoborcsoport tagjaként Nagyváradon
Született Dutka Ákos Sándor
1881. szeptember 11.
Nagyvárad
Elhunyt 1972. december 27.[1] (91 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Sas Friderika Júlia
Foglalkozása költő, újságíró
Munkáltató Nyugat
Sírhely Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Dutka Ákos témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

 
Dutka Ákos hamvai a budapesti Farkasréti temetőben (N-554. fülke).

Dutka Ákos és Darabanth Gizella fia. A Nagyvárad és a Szabadság című lapok újságírója volt. 1905-ben Nagyváradon bemutatták A léghajósok című operettjét. Ugyanebben az évben Amerikába utazott, majd bejárta egész Európát. 1906-os hazatérése után ismét a Nagyvárad című lap munkatársa lesz. 1909-ben Nagyváradon házasságot kötött Sas Friderika Júliával.[1] Az első világháború után Budapestre költözik. 1940-ig a Külügyminisztérium sajtó előadója. 1939 és 1943 között a Friss Újság felelős, majd főszerkesztője. A németek bevonulásakor a laptulajdonos utasítására nem volt hajlandó Hitlerről dicsőítő cikket írni. Elbúcsúzott munkatársaitól és kiköltözött Máriaremetére. Itt visszavonultan élt, csak az ötvenes évek közepétől hallatott ismét magáról.

Irodalmi munkásságaSzerkesztés

Első versei nagyváradi lapokban illetve a Vallomások könyve (1904) kötetben jelentek meg. Megismerkedett és jó barátságba került Ady Endrével. 1908-ban a Nyugat előfutáraként emlegetett A Holnap című antológiában Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka társaságában jelent meg. Ezzel a magyar költészet megújítói és a polgári radikális eszmék harcosai közé került. A Hét, az Új Idők, a Pesti Napló, a Világ, a Népszava és a Nyugat is közölte verseit. Első két kötetének versein érződik az impresszionista és szimbolista hatás. Az első világháború éveiben a békevágy kifejezése jellemzi esősorban költészetét.

MűveiSzerkesztés

  • Vallomások könyve; Sebő Ny., Nagyvárad, 1904
  • A föld meg a város. Versek; Singer-Wolfner, Bp., 1908
  • A Holnap. Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka versei; sajtó alá rend. Antal Sándor; A Holnap Irodalmi Társaság, Nagyvárad, 1908
  • A Holnap új versei. Második könyv; összeáll., bev. Kollányi Boldizsár; Deutsch, Bp., 1909
  • Dutka Ákos új verses könyve 1908-1912; Singer-Wolfner, Bp., 1912
  • Az yperni Krisztus előtt és más versek; Sonnenfeld Ny., Nagyvárad, 1915
  • Ismerlek Caesar; Szigligeti Társaság, Nagyvárad, 1917
  • A bihari lant; többekkel; Biharmegyeiek és Nagyváradiak Szövetsége, Bp., 1920
  • Cédrusfa csellón. Versek; Singer-Wolfner, Bp., 1934
  • Remetei képeskönyv; s.n., Máriaremete, 1955
  • "A Holnap" városa. Regényes korrajz a nagyváradi "A Holnap" születésének idejéről; Magvető, Bp., 1955
  • Félévszázad viharában; bev. Ruffy Péter, ill. Würtz Ádám; Magvető, Bp., 1957
  • A nagy kaland. Regényes korrajz a kivándorlás idejéből; utószó Halasi Andor; Magvető, Bp., 1959
  • A vénség balladája; Magvető, Bp., 1965
  • A Holnaptól Remetéig; vál. Papp János; Rózsa Ferenc Gimnázium, Békéscsaba, 1966
  • Kallódó dallamok. Versek; Magvető, Bp., 1970
  • Nagyváradi színikritikák a Holnap évtizedében. Ady Endre, Bíró Lajos, Dutka Ákos és Juhász Gyula írásai a színházról; vál., bev. Indig Ottó; Kriterion, Bukarest, 1975 (Téka)
  • Higyjétek asszonyok; s.n., s.l., 1984
  • A Holnap városa. Regényes korrajz a nagyváradi A Holnap születésének idejéről; összeáll., szöveggond. Károly Márta; Palatinus, Bp., 2000 (Várad, villanyváros)
  • Új idők megszállottja. Versek és prózai írások antológiája a költő születésének 125-ik évfordulója alkalmából; összeáll., jegyz. Rauscher Erzsébet, Zalder Éva Mária, Pásztai Ottó; Premontrei Öregdiákok Egyesülete, Nagyvárad, 2006

IdézetekSzerkesztés

Ady EndreSzerkesztés

Dutka Ákosnak nem szabad lakolnia azért, mert Ady Endrének nevezett csekélységemnek kortársa. S ha a magam nyomorúságain kívül mostanában még tudott fájni nekem valami távoli is, a Dutka esete fájt. Erre a szép, komoly, daloló emberre ráfogták, hogy semmi más, mint lelketlen Ady-utánzó.

Hegedűs GézaSzerkesztés

Nem volt igazán jelentékeny költő, de művészszakmájában mesterfokon képviselte a századkezdet néhány jellemző hangulatát, és hosszú élete folyamán hűségesen őrizte a nála nagyobbak továbbható hagyományát.

Szilágyi GézaSzerkesztés

… Dutka Ákos egy ideig a megújuló magyar líra egyik tehetségének mutatkozott. Széles látókörű, művelt, világot látott ember volt. A Nagyvárad szerkesztőségében ismerkedett meg Ady Endrével, s együtt vettek részt a Holnap Társaság munkájában. Költészetére erősen hatottak olvasmányai: elsők között zendített meg líránkban impresszionista, szimbolista hangokat. Amikor Budapestre költözött, az újságírás munkája kötötte le energiáját, ritkábban jelentkezett új verseivel.

Ilia MihálySzerkesztés

Volt a holnaposoknak egy saját találmányuk, az irodalmi matinék, ahol a szerzők műveiket olvasták föl, vagy színészek adták elő, zeneszerzők játszották új szerzeményeiket, modern festők képei voltak a falakon, amelyekről írók beszéltek, sőt még a tudományt is bevitték ezekre a matinékra. A Holnap léte az antológiák mellett ezekben mutatkozik meg igazán. A Nyugat ezt a fajta közönséggel való kapcsolattartást eltanulta A Holnaptól.

ÖsszegzésSzerkesztés

Nagy út "A Holnap"-tól Remetéig,
könnyben, közönyben taposni végig,
kaján kortársak sorfalán keresztül
töretlen hittel, – bár sajgott veszettül, –
meg nem hajolni, csakazért is,
a Sors parancsát végezni mégis.
(Hol volt, hol nem volt…)

JegyzetekSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A Dutkával foglalkozó lexikonok egy része tévesen Máriaremetét jelölik meg a halál helyéül, az itt szereplő adatok Dutka Ákos halotti anyakönyvi kivonatából származnak.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969.
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 2. átd., bőv. kiad. Szerk. Fonó Györgyné. Bp., Kossuth, 1972.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének . . . évi jelentése. Bp., 1940-1943.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. Bp., Kassák Kiadó, 1999-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 3 db.; 2. jav., bőv. kiad. 2000.
  • Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.